Telephelyelméletek, telepítési tényezők

1. Telephelyelméletek, telepítési tényezők

2. Alapfogalmak • Telephely bármely gazdasági tevékenység földrajzilag egyértelműen megadható helye • Telephelyválasztás - a gazdasági tevékenység földrajzi helyének kiválasztása - összetett döntés (gazdasági és gazdaságon kívüli szem- pontok) • Telephelyelméletek a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését és a gazdasági szereplők térbeli viselkedését meghatározó té-nyezők elemzésével foglalkoznak

3. Alapfogalmak - gazdasági (profitorientált) szervezetek - közszolgálati szervezetek (önkorm., nonprofit stb.) - háztartások A telephelyelméletek kialakulásának előzményei • közgazdasági iskola (Smith, Ricardo) • matematikai iskola (Launhardt) • történeti néprajzi iskola

4. A telephelyelméletek szakaszai • a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedése Johann Heinrich von Thünen • szabadversenyes kapitalizmus Alfred Weber, Andreas Predöhl, Tord Palander • monopolkapitalizmus Walter Christaller, August Lösch • totális árutermelő gazdaság Walter Isard, William Alonso • napjaink telephelyelméletei Paul Krugman, Michael Porter

5. 1. Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete • a XIX. század első harmada • kérdés: a gazdálkodók a különböző mezőgazdasági ter-mékeket milyen távolságban termeljék a felvevő piac, a város körül • figyelembe vett szempontok: - az élelmiszerek romlandósága - a termékek bruttó jövedelmezősége - szállítási költségek • hatása minimális, a XX. században fedezték fel újra

6. Johann Heinrich von Thünen (1783-1850) 1. város 2. zöldségtermesztés, tejtermelés 3. fakitermelés 4. szántóföldi növénytermesztés 5. legeltető állattenyésztés

7. 2. A szabadversenyes kapitalizmus időszaka • a XIX. század utolsó, a XX. század első harmada • háttér: fellendülő ipari termelés közlekedési infrastruktúra → tömeges szállíthatóság városfejlődés → a munkaerő koncentrációja Alfred Weber ipari telephelyelmélete • célja: egy nehézipari üzem optimális helyének megadása két inputforrás és egy piac esetén

8. A szabadversenyes kapitalizmus időszaka • kiinduló feltételek: nincs monopolhelyzet, fix eladási árak, a termelési tényezők korlátlan rendelkezésre állása • a termelésre ható tényezők - agglomeratív (ld.: szérianagyság) - regionális (pl.: földr-i távolság) • középpontban a szállítási költség: a nyereség csak ennek a minimalizálásával maximalizálható ↓ meg kell határozni a szállítási költségek minimum-pontját

9. Alfred Weber (1868-1958) A szállítási költségek minimumpontja

10. 3. A monopolkapitalizmus időszaka • a két világháború közti időszak (autó, elektromos energia) A központi helyek elmélete (W.Christaller) • a gazdaságban számtalan tevékenység, funkció létezik, ezek piaci területe különböző • a funkciók száma és fontossága szerint a települések hierarchikus rendbe sorolhatók → piacterületük hatszög alakú → a gazd-i tevékenységnek oda kell települni, ahol a forgalom megfelelő a profittermeléshez • a szállítási költségek mellett figyelembe veszi a fogyasztók térbeli elhelyezkedését, vagyis a piacot

11. Walter Christaller (1893-1969) A központi helyek rendszere August Lösch (1906-1945)

12. A monopolkapitalizmus időszaka Lösch elmélete • Christaller modelljének továbbfejlesztése • kiinduló feltételek: egyenletes népsűrűség, a piaci szereplők racionalitása, tökéletes verseny • a gazdasági szereplők célja nem a költségminimalizálás (mint Webernél), hanem a bevétel-maximalizálás • vázolja a telephelyszerkezet kialakulását: - az adott területre odatelepül egy üzem, elkezd gyártani egy terméket → max. profitot adó kör alakú piacterület

13. A monopolkapitalizmus időszaka - újabb vállalkozók a sík le nem fedett területén telephe- lyeket hoznak létre → újabb kör formájú piacterületek - a piacterületek kezdik átfedni egymást és egymáshoz nyomódnak → a körökből hatszögek jönnek létre • termékenként más-más sugarú piacterületek → több el-térő méretű és különböző központú hatszögekből álló háló • az egyes termékek körzetei nem alkotnak merev hierar-chikus rendszert, állandó változásban vannak

14. 4. A totális árutermelő gazdaság időszaka • 50-es évektől a 80-as évekig - városi modernizáció - az elektronika és a modern technika határozza meg a te- lepítéseket - nőtt a tőke és a munkaerő mobilitása Isard elmélete • nemcsak 1-1, hanem az összes fontos tényezőt figyelem-be véve határozta meg az optimális telephelyet: Y = α*K + β*L + γ*A,

15. A totális árutermelő gazdaság időszaka - ahol Y = a jövedelem (megtérülés) - K = a tőke L= a munkaerő, A= a föld, - α, β és γ pedig nem skalár együtthatók • szubjektív, egyértelműen nem számszerűsíthető telepí-tési tényezők is léteznek • egyes tényezők bizonyos mértékig helyettesíthetők • a változó térben a telepítési tényezők rangsora időről időre átértékelődik

16. 5. Napjaink telephelyelméletei Krugman új gazdaságföldrajz elmélete • 2 régió, 2 termék (mg-i és feldolgozóipari) 2 termelési tényező (farmer, munkás) - mezőgazdasági termékek→ homogének, állandó ská- lahozadék és tökéletes verseny jellemzi őket (a farmerek eloszlása egyenletes) - feldolgozóipari termékek → differenciáltak, növekvő skálahozadék és monopolisztikus verseny jellemzi őket (a munkások eloszlása mobilitásuktól függ)

17. Napjaink telephelyelméletei A munkavállalók és a vállalatok térbeli eloszlására ható erők • centripetális (a gazd-i tevékenységek földrajzi koncent-rációját előmozdító) - a vállalatok a nagyobb piac közelébe települnek inkább - a munkások szeretnének hozzáférni a többi munkás által megtermelt javakhoz

18. Napjaink telephelyelméletei • centrifugális (a gazd-i tevékenységek földrajzi szóródá-sát eredményező) - a vállalatok a periférián fekvő mg-i területeket is ellátá- sára is törekszenek A globális gazdaságban: • a gazdasági tevékenységek földrajzi koncentrációja (ld.: agglomerációk) • a centrum- és perifériarégiók közötti térbeli egyenlőt-lenségek növekedése

19. Szilícium-völgy olasz iparági körzetek

20. Telephelyelméletek - összefoglalás • a telephelyelméletek megállapításai nem választhatók el: - az adott időszak gazdasági-társadalmi hátterétől - a technológiai fejlettség szintjétől - függnek az uralkodó közgazdaságtudományi irányza- toktól is • a gazdasági ismeretek fejlődésével párhuzamosan a tele-pítési döntések egyre több tényezőt vesznek figyelembe

21. Napjaink telepítési tényezői Telepítési tényezők olyan tulajdonságok, amelyek meghatározzák egy hely ill. egy régió vonzerejét a letelepedni szándékozó vállalatok számára A TNC-k telephelyválasztásának okai Egyrészt: • mikroszintű okok: a vállalati stratégiával függnek össze • makroszintű okok: a tőkeexportőr illetve tőkeimportőr ország gazdaságának eltérését reprezentálják

22. Napjaink telepítési tényezői Másrészt: • „kemény” telepítési tényezők - a közgazdaságtan logika alapján közelítik meg a telep- helyválasztás kérdését - könnyen számszerűsíthetők • „puha” telepítési tényezők - vállalati tényezők illetve a foglalkoztatottak életminősé- gét befolyásoló személyi tényezők - nehezen számszerűsíthetők

23. Kemény-makro telepítési tényezők • gazdasági stabilitás • a kormány gazdaságpolitikai, iparpolitikai törekvései • a külföldi befektetések jogi háttere • a kereskedelmi kapcsolatok volumene • a regionális kereskedelmi egyezményekben való részvé-tel

24. Kemény-makro telepítési tényezők • piacméret • a devizaárfolyamok alakulása • a termelési költségek alakulása • adórendszer • állami támogatások kedvezmények

25. Kemény-mikro telepítési tényezők • természetföldrajzi környezet • az infrastruktúra fejlettsége (elérhetőség!) • beszerzési és felvevőpiacokhoz viszonyított fekvés • a munkaerő mennyisége, képzettsége • helyi adók és támogatások (önkormányzatok)

26. Puha-makro telepítési tényezők • politikai stabilitás • jogszabályi környezet • a vállalati finanszírozás jellegzetességei

27. Puha-mikro telepítési tényezők • a potenciális telephely imázsa • a telephely gazdasági környezete • a térségben már letelepedett vállalatok • felsőoktatási intézmények, kutató-fejlesztő intézetek • a foglalkoztatottak életminősége szempontjából fontos tényezők