DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

1. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2. 14. tétel A települések funkcionális vizsgálata, vonzáskörzetek • Cséfalvay Z. 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. – IKVA Könyvkiadó Kft. Budapest. pp. 185-192 • Kovács Z. 2002: Az urbanizáció fogalma, értelmezése; Az urbanizáció története; Az urbanizáció jellemzői napjainkban. • In: Népesség- és településföldrajz • ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 150-155, pp. 156-178, pp. 179-191 • Enyedi Gy. 1988: A városnövekedés szakaszai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 13-46, 65-96 • Haggett, P. 2006: Az urbanizálódó világ. In: Geográfia (Haggett, P. szerk.) Typotex Kiadó, Budapest. pp. 233-267 • Kovács Z. 2002: Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a posztszocialista átmenet idején. • In: Földrajzi Közlemények 1-4. pp. 57-77 • KőszegfalviGy. – Tóth J. 2001: Az urbanizáció fogalma, az urbanizációs folyamat ismérvei; A városfejlődés történelmi folyamatai, sajátosságai. • In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 428-430, pp. 431-454

3. A központi funkciók és típusai • Központi funkciók: ezen funkciók túlnyúlnak a település határain, a környék lakosságát is ellátják: ettől város a város. A falvak csak a helyi lakosság ellátását szolgáló alapfunkciókkal rendelkeznek. • Sombart, W.: városképző és városkitöltő funkciók (a környezet, illetve a saját lakosság ellátása); alaptevékenység és kiegészítő tevékenység • Munkahelyek: munkavállalási célú ingázás • Kereskedelem: hagyományos vásártartó, piaci funkció – minél nagyobb értékű, bonyolultabb egy árucikk, annál kevesebb helyen (a tevékenységek hierarchiája is változik – autókereskedések, multinacionális kiskereskedelmi láncok) • Egyéb gazdasági szolgáltatás (termelői és lakossági szolgáltatások): • Közigazgatás: erősen hierarchizált (állami és egyházi is) • Egészségügy: alapellátástól a speciális kínálattal bíró klinikákig • Oktatás, kultúra: iskolák, könyvtárak, múzeumok, opera, színház • Szervezés és irányítás: pl. magán és állami vállalatok központjai

4. A funkcionális várostípusok időbelisége • Templomvárosok: papi vezetőréteg által megszervezett agrártársadalmak (Mezopotámia, Latin-Amerika, DK-Ázsia) - főtemplom; • Erődvárosok: katonai arisztokrácia által megszervezett agrártársadalmak (Földközi-tenger térsége, India) – fellegvár; (2 típus nem különül el) • Középkori polgárvárosban kereskedelmi funkció is:főtéren őrtorony, katedrális és kereskedők palotái / lábasházak; • Tartományi rezidenciákaz abszolút monarchiák korában: uralkodó környezetében letelepülő nemesség, hivatalnokok, katonatisztek; pl. Potsdam, Versailles, Gödöllő; • Iparosodás és nemzetállamok korában három új várostípus: ipari városok, új iparvárosok („kokszváros”), nemzeti fővárosok; • Modern korban városok sokféle ágra bomló „családfája” – specializáció, de általában különböző funkciók keveredése…

5. Funkcionális várostípusok napjainkban • Igazgatási-kormányzati szerepkör: hierarchizált rendszer, csúcsán a nemzetközi szervezetek, gazdasági integrációk székhelyei (pl. Brüsszel, Genf, New York) • Védelmi szerepkör: garnizonvárosok (pl. Tata, Lenti), szárazföldi és tengerparti erőd-városok (pl. Verdun) Brüsszel (Belgium) Verdun (Franciaország) • Vallási szerepkör: egyházi központok (pl. Vatikán, Esztergom, Kalocsa) és zarándokhelyek (pl. Mekka, Lourdes, Máriapócs) Mekka (Szaúd-Arábia)

6. Kulturális szerepkör: iskola- és egyetemvárosok (pl. Oxford, Sáros-patak), művészeti központok (pl. Pá-rizs, Dessau, Nagybánya), múzeum- és műemlékvárosok (pl. Kőszeg, Szentendre), fesztiválvárosok. Oxford Párizs • Ipari szerepkör: középkori bányavárosok, flandriai textilszövő központok, ipari forradalom korában monofunkciós iparvárosok (pl. „pamutvárosok”), később tervszerűen kiépített új iparvárosok (pl. Nowa Huta (Lengyelország), Eisenhüttenstadt - Stalinstadt (NDK), Dunaújváros - Sztálinváros). Nowa Huta • Idegenforgalmi szerepkör: tengerparti nyaralóhelyek (pl. Abbázia – Opatija), hegyvidéki üdülő- és síparadicsomok (pl. Davos), termálfürdők (pl. Hévíz, Karlovy Vary (Csehország)), kaszinóvárosok (pl. Monte Carlo (Monaco), Las Vegas (USA – Nevada), Atlantic City (USA – New Jersey)). Las Vegas

7. Kereskedelmi szerepkör: vásárvárosokvásárvo-nalak mentén (pl. Brno, Lipcse), folyami át-kelőhelyeken (pl. Frankfurt, Basel), tengerparti kikötőhelyeken (pl. Hanza-városok (Németország), Le Havre (Franciaország)) – szakvásárok, tőzsdei élet… Fankfurt • Közlekedési szerepkör: csomópontok – tengerhajózás (pl. Hamburg), vasút (pl. Záhony, Dombóvár), közút (kevésbé markáns, pl. Budaörs, Törökbálint), légiforgalom (pl. London, Atlanta); határátkelőhelyek… Hamburg Magyarország funkcionális várostípusai (Beluszky P. 1999): Központi szerepkör (pl. Budapest), Ipari szerepkör (pl. Komló), Agrárfunkció (pl. Nádudvar), Közlekedési funkció (pl. Szolnok), Üdülési-idegenforgalmi szerepkör (pl. Balatonfüred), Lakófunkció (pl. Érd). Homogenizáció, kevés az egyetlen jellegadó funkcióval megragadható város, hierarchia-érzéketlen funkcionális várostípusok;

8. Funkcionális falutípusok napjainkban • Hagyományos agrárfunkció • Lakófunkció (nagyvárosok környékén, pl. Üröm, Nagykovácsi) • Ipari falvak és bányászfalvak (többnyire egyetlen ipari üzem, Bőcs) • Üdülőfalvak (pl. Balaton és Tisza-tó környékén, hegyvidékeken, termálfürdőkhöz kapcsolódóan: Berekfürdő, Bük) • Múzeumfalvak (pl. Hollókő), zarándokfalvak (pl. Máriagyüd) • Közlekedési funkció: • határátkelőhelyek (pl. Hegyeshalom, Röszke) • vasúti csomópontok (pl. Szajol, Ukk, Vámosgyörk)

10. Vonzáskörzet Az a terület, amelyet egy település – rendszerint város – központi funkciói ellátnak, kiszolgálnak. A központi funkciók intézményei a környék településein vagy hiányoznak (pl. kórház, középiskola, munkahelyek), vagy nem kielégítőek (pl. bolthálózat), így a vonzáskörzet települései rá vannak szorulva a központi településre, „vonzódnak” hozzá. A vonzáskörzet kiterjedése – egyebek mellett – függ a központ nagyságától, a központi funkciók szintjétől, számától, a központ megközelíthető-ségétől, a környék településhálózatától. A városokat vonzáskörzetük mérete szerint rangsorolhatjuk, meghatározva a település-hierarchián belül elfoglalt helyüket. Jelmagyarázat: Agglomerálódó területek Sokszínű és igen intenzív kapcsolatok Sokoldalú, kiegyensúlyozott és közepesen intenzív kapcsolatok Hiányos intenzitású kapcsolatok … Forrás: Süli-Zakar I.

11. Vonzáskörzetek • Vonzáskörzet: a városok központi funkciói által kiszolgált – ellátott terület. • Matematikai-statisztikai lehatárolás: gravitációs modellek, a távolság és a tömeg ismeretében kiszámítható két központ között a vonzáskörzet határa (minél nagyobb tömeg, minél kisebb távolság, annál nagyobb vonzerő). • Empirikus lehatárolás: valamennyi központi funkcióra felmérés (pl. bejáró tanulók, ellátott betegek a környékből, munkahelyi ingázók) – napi, heti és havi intenzitás figyelembevételével meghatározható a vonzódó települések köre és a vonzódás erőssége; különböző szempontok együttesen: komplex vonzáskörzet. • A centrumtól távolodva általában csökkenő vonzásintenzitás: • Agglomerációs övezet: központ abszolút dominanciája, sokoldalú kapcsolatok • Hegemón vonzásöv: központ dominanciája, de már más központok hatásai is • Domináns vonzásöv: központ relatív dominanciája, más központok erős hatása • Átmeneti vonzásöv: több központ hasonlóan erős hatása, szétvonzódás • Vonzáskörzet kiterjedése függ: központ súlya, közlekedési hálózat fejlettsége, településhálózat adottságai, vonzáskörzetek egymásra épülő hierarchiája

12. Összefoglalás • A központi funkciók és típusai • A funkcionális várostípusok időbelisége • A funkcionális várostípusok napjainkban • A funkcionális falutípusok napjainkban • Foglalkoztatási vonzáskörzetek az Észak-alföldi régióban • Vonzáskörzet • Vonzáskörzetek

13. Köszönöm a figyelmet!