Csekei László felsőoktatási kommunikációs referens Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1. Útépítőből mélyépítőmérnök - érettségi helyett szakmával a német felsőoktatásbaFelsőoktatási jelentkezések műhelykonferencia 2010. június 16. Csekei László felsőoktatási kommunikációs referens Nemzeti Erőforrás Minisztérium

2. A német felsőoktatás alapadatai • Lakossága: 82 millió (2008) • Szövetségi állam, 16 tartomány • Oktatás alapvetően tartományi hatáskör • A német felsőoktatás (2009-es adatok) • intézmények száma: 355 • egyetem/főiskola/művészeti: 118/182/55 • állami/magán/egyházi: 233/82/40

3. Hallgatók a német felsőoktatásban (2008) • 2,01 millió (ebből 0,96 millió nő) • Külföldi hallgató: 11,9 % • Doktori szint alatt: • új B/M képzésben: 31 % (még ma sem éri el az 50 %-ot) • hagyományos + osztatlan képzésben: 69 % • Végzősök: 286.391 (2007) • 23.843 doktori • 10,3% külföldi

4. A német felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban* (1) • Felsőfokú végzettségűek (25-64): 16% • OECD-átlag 20%, EU-átlag 18% • Norvégia 32%, USA 31%, Hollandia 29% • Egyetemi vagy főiskolai végzettséget szerzők az azonos korú népességben • 1995: 14% (OECD 20%) • 2007: 23% (OECD 39%) • Doktori szinten 2,3%-kal 5.! (OECD: 1,5%) *Adatok: 2006-2007

5. A német felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban (2) • Felsőoktatásba újonnan belépők • Németország: 34% (1995: 26%, 2008: 36%) • OECD: 56% • EU: 55% • Ausztrália 86% • Lengyelország 78% • Német cél: 40% • Lemorzsolódás: 23 % (5. hely) (egyes szakokon 30-40%!) • 64 (nők) - 67 (férfiak) %-os diplomás bérelőny *Adatok: 2006-2007

6. A hallgatói létszám bővítésére tett kísérletek • Továbbtanulás népszerűsítése • alulreprezentált csoportok motiválása • bachelor kampány (rövidebb, olcsóbb!) • MINT*-kampányok (főleg nők felé) • Juniorstúdium (tehetséges középiskolásoknak) • ösztöndíj-lehetőségek szélesítése • a férőhelyek számának növelése (Hochschulpakt 2020) • nem „hagyományos” hallgatók (NHH) felé nyitás *MINT: matematikai, informatikai, természettudományi, műszaki

7. Nem „hagyományos” hallgatók • A szakirodalom definíciója: • Nem a közvetlen úton ill. nem a szokásos időbeliségben jut be a felsőoktatásba • Hallgatók, akik nem teljesítik a felsőoktatásba jutás reguláris iskolai feltételeit (ide tartoznak az érettségi nélkül, szakmával bejutók) • Nem nappali tagozatos hallgatók

8. Az érettségi nélküliek felé nyitás történeti háttere Németországban • 50-es évektől: szakszervezetek (emancipáció) • 90-es évektől: ipar, kamarák • 1990: első tartományokban megnyílik az út (utolsó: 2001, Bajorország) • Ma: szinte mindenki támogatja. Mozgatórugók: • Szakemberhiány (főleg: MINT) • Demográfiai helyzet • Felsőoktatás-politikai érdek (míg máshol nő, NO-ban évek óta stagnál a tradicionális hallgatók száma, s csökkenés várható) • Esélyegyenlőség (PISA, korai közokt-i szelekció) • Új európai oktatáspolitikai trendek (bolognai folyamat, EU)

9. A német felvételi rendszer alapelemei (általános) • Bekerülés gimnáziumi érettségivel automatikus, kivéve: • szövetségi szinten létszámkorlátozott, azaz numerus clausus /NC/ szakok • Pl. orvosi szakok, pszichológus, gyógyszerész… • helyi NC-s szakok • A felsőoktatási bejutási jogosultság (nem felvétel!) megszerzésének három útja: • Hagyományos (érettségivel), ennek iskolatípus szerint három fajtája van: • általános fo-i jogosultság (gimnázium) • főisk. jogosultság (egyéb okt. intézmény) • szakhoz kötött bejutási jogosultság (egyéb okt. intézmény) • Valamely érettségi pl. esti iskolában pótolva • Érettségi nélkül

10. Az érettségi nélkül, szakmával bejutás előfeltételei • iskolai végzettség (számíthat a tanulmányok hossza, bizonyítványa, annak eredménye) • szakképzettség (számíthat a tanulmányok hossza, bizonyítványa, annak eredménye) • Kiemelt szerepben: a magasabb szakmai fokozatok (mestervizsga, technikusi…), továbbképzések megléte… • szakmai tapasztalat (2-5 év), beszámított időkkel (gyermeknevelés, sorkatonai szolgálat, önkéntesség) • Alsó korhatár (22-25 év) (helyenként felső is, pl. 40) • Lakóhely (x éve tartományi lakos)

11. A szakmával bejutás módjai

12. A szakmával bejutás néhány jellemzője • Rendkívül színes kép • A szk felvételnél a relevánsság tartományi vagy foi hatáskör • (ráadásul a szakmák szövetségi szabályzásúak, a fo-i szakok intézményi autonómia!) • A „magasan képzett szakemberek” köre is tartományonként változó… • Általában: minél szűkebbek a bemeneti szabályok, annál tágabb a jogosultság • Az NC-s és az államvizsgás szakok (jogi, tanári) helyenként kivételek még a magasan kvalifikált csoport előtt is • Általános tendencia a „lazulás”, egyszerűsödés (kisebbedő küszöbök, növekvő jogosultságok)

13. Az egységesítési és egyszerűsítési törekvések • 2008. október: Oktatási Csúcs – Programja: Felemelkedés képzés által – teljes rendszert átfogja, egyik pontja: 3 év szakmai tapasztalattal szakhoz kötött, technikusival/mestervizsgával általános foi bejutási jog • 2009. 03. 06. KMK-ajánlások – a gyakorlat szövetségi egységesítése: • bizonyos szakmák kvalifikáltabb szakemberei (technikusok, mesterek) előtt (tartományok bővíthetik e kört) általános felsőoktatási hozzáférés (= bármilyen szakra jelentkezhet) megnyitva • a fenti csoportba nem tartozók (egyszerűen szakmával rendelkezők) az adott szakterületen beléphetnek a felsőoktatásba, ennek feltételei: • legalább kétéves szakképzés + 3 év gyakorlat • alkalmassági vizsga sikeres letétele (ez egyéves sikeres próbastúdiummal kiváltható)

14. További tények a szakmával bejutottakról • A szakmával bejutási módja minden egységesítés ellenére kusza • Arányuk 1 % (egyetem 0,6, főiskola 1,9, magán foik erősek!), de az elmúlt 10 évben növekvő tendencia és megduplázódás (SWE 6 %) • Ismereteiket, készségeiket 50%-ig beszámíthatják (RPL) • Motiváltabbak, pályaalkalmasak, pályaelhagyás nem várható, hisz tudják, mi vár rájuk • Nem több a lemorzsolódók aránya becslések szerint. • A lemorzsolódás okai • idő (munka, család) • pénz • Megoldások: • Idő: esti, levelező, távoktatás, 50 % beszámítás • Finanszírozás: saját zseb + ipari alapítványok és a szövetség ösztöndíj-programjai (nappalin 730 euró/hónap, munka mellett 1700 euró/év) • MINT-re nem tökéletes megoldás: a TOP3: jog, gazdaság, társadalomtudomány (de azért erős a mérnök is)

15. Felvetett kérdések • Felsőfokú tanulmányokra alkalmasság és pályaalkalmasság kérdése • Ha a szakképzés nem zsákutca, nő a szakképzés rangja vs. bachelor, mint konkurencia? (szakmunkás is kevés van!) • A szakképzés törekvése a DQR („OKKR”) apropóján a bachelor és a magas szakképzettségek egyenjogúsítására (6. szint, bachelor professional): vonzerejét vesztené a felsőoktatás? • Minőségi aggályok: valamely egyetem szereti, valamely nem • A DQR-fejlesztés, a validáció korában, a gyorsan változó világban, a jelenlegi demográfiai és a szűkülő költségvetési helyzetben, az LLL korában értelmes dolog-e (egyáltalán lehetséges-e) a felsőoktatás és a szakképzés külön rendszerként kezelése/fejlesztése?

16. Rendszerjellemzők, ahol sikeres az NHH-rekrutáció • Intézményirányítás – nagyfokú autonómia • Intézményi differenciálódás: főiskolák, új, speciális szolgáltatók (vs. kutatóegyetem) • Rugalmas felvételi rendszer • Célcsoport-specifikus képzési kínálat (e-learning, beszámítás…) • Támogatási lehetőségek (anyagi, gyermekfelügyelet) • Továbbképzési kínálatok

17. Összefoglalás helyett • Ez az előadás leginkább arról szólt, hogy: • hogyan próbálja követni egy ország a szakképzés és felsőoktatás átjárhatóságának európai elveit, • a bolognai folyamat szociális dimenziója • az életen át tartó tanulás paradigmája • átláthatósági eszközök (Eurocredit, EKKR bevezetése) • és hogyan próbálja modernizálni oktatási rendszerét, ésszerűbben használni erőforrásait. • Magyarország: a gondolkodás e témáról elkezdődött? „A bekerülés az emelt szintű érettségi mellett – szakoktól függően – a szóbeli felvételi vizsga eredményétől függ. A munka világából jelentkezők eltérő felvételi szabályok alapján is bekerülhetnek a felsőoktatásba.” (A KDNP Oktatási munkacsoportja)

18. Olvasmány-ajánló • Érettségi helyett szakmával a felsőoktatásba (https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/nemzetkozi_korkep/erettsegi_helyett_szakmaval_a_felsooktatasba_) • Juniorstúdium: Középiskolások német egyetemeken (https://www.felvi.hu/hallgatoknak/osztondijak_penzugyek/kulfoldon_tanultunk/juniorstudium__kozepiskolasok_nemet_egyetemeken) • Reál rekrutációs problémák Németországban (Felsőoktatási Műhely, 2008. IV.)

19. Köszönöm a figyelmet! Csekei László laszlo.csekei@nefmi.gov.hu