1 / 34

Japán szerepe a világgazdaságban

Japán szerepe a világgazdaságban. Természeti-társadalmi adottságok. területe : 377 835 km ² ( 30%-a lakható - ebből 15% meg-művelhető, 70%-a erdővel borított hegyvidék) lakosság : 127,3 millió fő (2012) népességcsökkenés: -0,07%, a társadalom öregedése népsűrűség : 330 fő/ km ² →

lark
Download Presentation

Japán szerepe a világgazdaságban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Japán szerepe a világgazdaságban

  2. Természeti-társadalmi adottságok • területe: 377 835 km² (30%-a lakható - ebből 15% meg-művelhető, 70%-a erdővel borított hegyvidék) • lakosság: 127,3 millió fő (2012) népességcsökkenés: -0,07%, a társadalom öregedése • népsűrűség: 330 fő/ km² → helyhiány: különleges megol- dások az élet minden területén (építkezés, intenzív rizster- mesztés, polderek)

  3. Természeti-társadalmi adottságok • etnikai összetétel: 98,5%-ban japán, 0,5% koreai, 0,4% kínai, ainu kisebbség → pol-i stabilitás • gyakori természeti katasztrófák: takarékosság, újrakez-dés képessége • természeti erőforrásokban szegény: kevés szén, gáz és olaj nincs → függ a behozataltól • ennek ellenére: - a japán GDP (vásárlóerő-paritáson): 4 389 Mrd USD (2011) (USA, Kína és India után a 4.) - az egy főre jutó GDP: 34 300 USD (2011) - a reál GDP éves növekedése: -0,5% (2011)

  4. Természeti-társadalmi adottságok Vallás • hagyományos vallás: a sintoizmus (panteista jellegű, a ri-tuálék nagy szerepe) • kínai-koreai közvetítéssel a VI. században: buddhizmus • a XVI. században: kereszténység, de nem terjedt el igazán Etika • a társadalom működésének hátterében: konfuciánus etika (ősök, fejebbvalók tisztelete, hierarchia elfogadása) • kollektivizmus • konszenzus keresése, a harmónia fenntartása

  5. Néhány adatCIA World Factbook • munkanélküliségi ráta: 4,8% (2011) • inflációs ráta: 0,4% (2011) • devizatartalékok: 1 ezer Mrd USD (2010)

  6. Történelmi háttér • a külvilágtól való elzárkózás hosszú időszaka • 1854-től külföldi nyomásra nyitás a Meiji restauráció időszaka (1868-1912) • felülről végrehajtott modernizáció - számos gazdasági, társadalmi és katonai reform - 1868: eltörlik a sógunátust - új alkotmány - új közigazgatási rendszer, bankrendszer - a tulajdonosi rendszer átalakítása - oktatási reform - gyors iparosítás, külföldi technikai vívmányok átvétele

  7. Történelmi háttér - a hadsereg modernizálása, expanzionista politika: 1890: Tajvan (Formosa) - Kínától 1905: Dél-Szahalin, Pescadores-szigetek - Oroszországtól 1910: Korea – Kínától 1932: Mandzsúria 1937: támadás Kína ellen • a gyarmatokról: mezőgazdasági termék-, nyersanyag- és munkaerőimport de: infrastruktúrafejlesztés, oktatási reformok, korszerű feldolgozóipar

  8. Az amerikai megszállás időszaka (1945-1955) • háborús veszteségek → gazdasági válság (éhínség, mun-kanélküliség, hiperinfláció) • gazdasági és politikai reformok - politikai: új alkotmány (1946), amerikai mintára - gazdasági: a zaibatsu-k feloszlatása agrárreform Dodge-terv az infláció megfékezésére - társadalmi: a szakszervezetek újraszervezése De: 1949-ig az amerikaiak célja alapvetően az, hogy Japán gazd-i nagyhatalommá válását megakadályozzák (utána: a legfőbb kelet-ázsiai szövetséges)

  9. A „japán csoda” (1955-1973) • 10%-os gazdasági növekedési ráta • tartósan alacsony munkanélküliségi ráta (2% körüli) • modern technológiák importja • fokozatos külkereskedelmi liberalizáció • a nemzetközi tőkeáramlás folyamatos liberalizációja (1964: OECD-tagság) • a japán vállalatok versenyképessége erősödik • a külföldiek beruházásainak liberalizálása, de inkább japán befektetések külföldön

  10. A „japán csoda” (1955-1973) Eredmény • gazdasági függetlenedés • az ország iparszerkezete átalakul (munkaerőintenzív ipar- ágak helyett tőkeintenzív iparágak megjelenése → új ter- mékek) • a devizatartalékok felhalmozódása • 1971, a Bretton Woods-i pügyi rsz összeomlása → a jen erősödése a dollárral szemben

  11. A „japán csoda”1955-73 A növekedés tényezői • az USA támogatása (a jen tudatosan alulértékelt, 1USD= 360 japán jen) • politikai stabilitás – Liberális Demokrata Párt (1955-1993: egypárti kormányzás!) • magas beruházási ráta (1964-es tokiói olimpia) • képzett és viszonylag olcsó munkaerő • a lakosság áldozatvállalása

  12. Japán és a két olajválság (1973, 1979) Japán energiaszükségleteinek 90%-át importból fedezi → gazdasági recesszió Az első olajválság hatásai • magas infláció (26%) • mérsékelt gazdasági növekedés (5-6%) • energiatakarékossági programok bevezetése • az olajbeszerzések forrásainak diverzifikálása • technológia-intenzív területek fejlesztése A második olajválság nem volt olyan drasztikus hatással a japán gazdaságra. (1977-78: 180 jen = 1 USD)

  13. Nyolcvanas évek: a nemzetköziesedő Japán • a folyó fizetési mérleg többlete → a japán bankok nemzetkö- zi hitelezése bővül • a japán vállalatok külföldi közvetlen beruházásai nőnek - Ny-EU, USA: szolgáltatások, autóipar, elektronikai ipar - DK-Ázsia: feldolgozóipar A vállalatok külföldre telepítésének okai • a nyersanyagokhoz, energiaforrásokhoz való közelség • környezetszennyező tevékenységek kitelepítése • piacszerzés • a jen felértékelődése • a bérköltségek csökkentése

  14. A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása • 1985,Plaza-egyezmény: megszünteti a kötött jen/dollár árfolyamot → a jen értéke megnövekedett A pénzügyi buborék kialakulása • folyó fizetési mérleg-többlet → tőkefelesleg • az állampolgárok és a befektetők részvényeket és ingat-lant vásároltak - spekulációs láz - opimizmus (4-5%-os gazdasági növekedés) - a kamatlábak csökkenése → a vállalatok és háztartások hiteleket vesznek fel

  15. A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása • a realitástól elváló részvény és ingatlanárak • 1989-90: a kamatlábak emelkedése → mindenki el akar-ja adni a részvényeket és az ingatlanokat → túlkínálat: az árak esnek → a pénzügyi buborék kipukkan, válság

  16. Kilencvenes évek: a stagnáló Japán 1991-től: a pénzügyi válság átterjed a reálgazdaságra • a vállalatok vagyonának leértékelődése, a hiteleket nem tudják visszafizetni → csökkenő beruházások • a munkanélküliség emelkedése • a fogyasztás csökkenése • deflációs tendencia: a fogyasztói árak csökkennek (de a bérek is)

  17. a fogyasztói árindex ala-kulása • a munkanélküliségi ráta

  18. http://www.jetro.go.jp/

  19. A japán gazdasági rendszer fő pillérei • oktatási rendszer • kutatás-fejlesztés • gazdaságirányítási rendszer • vállalati rendszer • vállalatvezetés és – szervezés

  20. A japán gazdasági rendszer fő pillérei Oktatás • középpontjában: a lexikális tudás elsajátítása (magolás) • Versenyszellem Kutatás-fejlesztés • a vállalatok növekvő szerepe (a kormányzat ösztönzésé-re) • elsősorban nem kutatás, hanem a létező találmányok to-vábbfejlesztése

  21. http://www.stat.go.jp/

  22. A japán gazdasági rendszer fő pillérei A gazdaságirányítás rendszere • magántulajdon, de erős állami beavatkozás • ötéves tervekben meghatározott prioritások (Gazdaság-tervezési Tanács és Ügynökség) – az állam és a vállala-tok együttműködése • állami ellenőrzés a földforgalom, földhasználat felett • a mezőgazdaság megvédése a versenytől

  23. A japán gazdasági rendszer fő pillérei A vállalati rendszer • zaibatsu-k (vállalatcsoportok) helyett keiretsu rendszer (= vállalatközi kapcsolatrendszer) • pl.: Mitsubishi, Mitsui, Sumitomo, Sanwa • lényege: a kereszttulajdonlás • nincs valódi verseny a belső piacon (a partner adott, vele egyeznek meg az árról) • „vas háromszög”: vállalati, párt és adminisztrációban lévő vezetők összefonódása • a szakszervezetek szerepe formális

  24. A japán gazdasági rendszer fő pillérei Vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei • a munkaerő központi szerepe • életre szóló foglalkoztatás: lojalitás, összetartozás-tudat • hierarchia, életkor szerinti bérezés • minőség-ellenőrzés (TQM) • a vállalati döntések alapja: a konszenzus • hosszú távú fejlődés a prioritás (rövid-távú profit helyett) • a just-in-time rendszer bevezetése

  25. Külkereskedelem Földrajzi megoszlás • export (2010): Kína (19,4%), USA (15,7%), D-Korea (8,1%), Hongkong (5,5%), Tajvan (4,4%), • import (2010): Kína (22,1%), USA (9,9%), Ausztrália (6,5%), Szaúd-Arábia (5,2%), Egyesült Arab Emirátusok (4,2%), D-Korea (4,1%), Indonézia (4,1%)

  26. Külkereskedelem Áruszerkezeti megoszlás • export - gépek, szállítóeszközök (kb.70%) a gépjárművek, hiradástechnikai berendezések aránya ↓ elektromos gépek, szgépalkatrészek aránya ↑ csúcstechnológiát képviselő termékek aránya ↑ • import - a nyersanyagok és fűtőanyagok aránya ↓ - gépek, szállítóeszközök aránya ↑ - szgépek, híradástechnikai eszközök, elektromos gépek ↑

  27. Japán külpolitikai szerepvállalása • alapvető: az USA-hoz fűződő szövetségesi viszony (de: jelek a függetlenedésre) • ENSZ: a BT állandó helyének elnyeréséért lobbizik • aktív tagja a nemzetközi szervezeteknek: IMF, OECD, Világbank, Ázsia Fejlesztési Bank) • problematikus térségbeli kapcsolatok: É-Korea • fejlesztési segélyek nyújtása (Közel-Kelet, Afrika, Ázsia)

  28. Javasolt honlapok • www.jetro.go.jp • www.meti.go.jp • www.boj.or.jp • www.stat.go.jp • www.mof.go.jp

More Related