Nemzetközi gazdaságstatisztika

1. Nemzetközi gazdaságstatisztika 2.Konzultáció

2. Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer – ESAEuropean System of Integrated Economic Accounts EUROSTAT feladata Adatok gyűjtése, feldolgozása • Előfeltétele: • egységes módszertan • szabványos osztályozás • jegyzékek • Egységes kérdőívek • kötelező előírások • szabályozások • Ajánlások Harmonizáció Összehangolás Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer

3. Fellner Frigyes (1871-1945): Az 1 év alatt létrehozott nemzeti jövedelem összege. Keynes: (1936-ban): A jövedelem, a fogyasztás, a beruházás és a megtakarítás közötti összefüggés Meade-Stone: (Meade Nobel díjas 1977) A nemzeti jövedelem, a kiadások, a megtakarítások és a beruházás tábláinak felépítése Hicks: (Nobel díjas 1972) A rendelkezésre álló jövedelem fogalma.

4. ENSZ Statisztikai Bizottsága 1993-ban System of National Accounts, továbbiakban SNA 93 Európai Unió European System of AccountsESA 95

5. ESA • Az ENSZ Nemzeti Számlák Rendszerén (SNA) alapul. • Az EU Statisztikai Hivatala és a tagországok dolgozták ki. • Alkalmazása a tagországok számára kötelező. • A költségvetési befizetések és juttatások alapja.

6. Az ESA funkciója • Input-output táblákat tartalmaz. • Gazdasági, pénzügyi elszámolásokat tartalmaz. • Egységes rendszerbe foglalja az elszámolásokat. • Meghatározza a számlákban használatos gazdasági egységeket, szektorokat, azok csoportosításait. • Meghatározza a gazdasági ügyleteket és az aggregátumokat.

7. Hatályos elszámolási rendszer Az ESA az 1970-es évekre vonatkozó adatokkal lépett életbe. Jelenleg érvényes változata – Nemzeti és Regionális Elszámolások Európai Rendszere – az SNA új, 1993. évi változatán alapul. Alkalmazását a 448/98(EK) sz. tanácsi rendelt írja elő. Két típusú számlát tartalmaz: • szektorokra, illetve • input-output elszámolásokra vonatkozókat.

8. A nemzetgazdasági mérlegrendszer Az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló statisztikai számlarendszer (amely a létrehozott javakat veti össze a felhasználásukkal.   Feladata: − átfogó képet adni a termelés folyamatáról, − az arra ható tényezőkről, − a termelés – forgalmazás – fogyasztás kapcsolat rendszeréről.

9. Szerepe: − integráló − koordináló Tartalma: Minden társadalmilag szervezett keretek között folyó tevékenység értendő, függetlenül azok anyagi, nem anyagi jellegétől.

10. A nemzetgazdasági mérlegrendszer részei − ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) − a nemzeti vagyon mérlegei − munka – munkaidő vizsgálata − pénzügyi mérlegek − beruházások mérlegei − termékmérlegek − szatelit mérlegek (kultúra, oktatás, egészségügy, környezetvédelem, szállítás)

11. A számlák bemutatják • a termelés során hogyan keletkeznek, vagy alakulnak át a javak és szolgáltatások; • hogyan képződnek jövedelmek, hogyan történik ezek elosztása majd újraelosztása; • a jövedelmek felhasználását fogyasztásra és felhalmozásra; • a finanszírozás folyamatait, • a vagyont, az aktívákat és a passzívákat.

12. Az események, jelenségek makrogazdasági következményeinek leírása: • teljes körű, • egységes elvek alapján történik • számszerűen összefüggő rendszerben történik

13. Az egyenlegeknek kitüntetett szerepük van: • a rendszer legfontosabb mutatószámai • az egyenlegen keresztül valósul meg a számlák összefüggő sorozata, az egyik számla egyenlege az utána következő számla kiinduló adata. A számlarendszer számlái négy nagy csoportba sorolhatók: • termelési számlák • jövedelem számlák • tőkeszámlák • vagyonszámlák

14. Határesetek, melyeket nem vesz figyelembe a rendszer • A háztartásokban saját célra végzett munka • Szabad javak • Humán tőke • Önkéntes munka, karitatív tevékenység • Az állam hosszú távú társadalmi kötelezettségei

15. A nemzeti számláknál az intézményi egységek osztályozása Háztartások: • céljuk: a fogyasztói hasznosság maximalizálása • Termelése a SZJA-bevallásból, szakértői becslésekből, a mg-i statisztikákból • Fogyasztása a kiskereskedelmi forgalom termékcsoportos adataiból, és a háztartások kiadásaira vonatkozó statisztikai felvételből számítják. Vállalatok: • Céljuk: a profit maximalizálása • Adatok az éves társasági adóbevalláson alapulnak.

16. Pénzintézeti szektor • céljuk: pénzközvetítés • Adataik a felügyeletektől és a társasági adó-bevallások adatain alapulnak. Kormányzati szektor • céljuk: Állam működésének biztosítása, gazdaság szabályozása, jóléti funkciók, • Adatok forrása: A költségvetési intézmények éves beszámolóiból, az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés.

17. Háztartásokat segítő nonprofit intézmények: • Céljuk: Jóléti funkciók, externalitások kezelésének felvállalása magánfinanszírozásból. • Adatok forrása: Szakértői becslések, politikai pártok nyilvános beszámolói, statisztikai felvételek

18. Külföld Azok a nem rezidens egységek, amelyek a rezidens egységekkel kapcsolatban vannak jelentik a külföldet. Adatok forrása: Vámstatisztikák, külkerstatisztikák vállaltok éves beszámolói Rezidens gazdasági egység: Azok a gazdasági egységek, amelyeket a gazdasági érdekük az országhoz köt, és tartósan (egy naptári éven túl) annak földrajzi határain belül tartózkodnak.

19. Árollók • Egymással összefüggő termékcsoportokra vonatkozó árindexek összehasonlítása. • Az árolló azt mutatja, hogy a bevétel biztosító termékek bázisidőszakival azonos, illetve egységnyi volumenéért mennyivel nagyobb vagy kisebb volumenű másféle termék kapható cserébe a tárgyidőszakban. • Legismertebb árollók: agrárolló, külkereskedelmi cserearányindex.

20. Külkereskedelmi cserearányindex • Az egységnyi export vásárlóerejének változását jellemzi. • A bázisidőszakival azonos exportált termék és szolgáltatás volumenéért hányszor többet, vagy kevesebbet lehet importálni a tárgyidőszakban.

21. Bruttó hazai termék(GDP, Gross Domestic Product) • A gazdaság összteljesítményének legfőbb mérőszáma. • Termelési oldalról: a gazdasági egységek által létrehozott hozzáadott értékek összege (korrigálva a termékadók egyenlegével) • Felhasználási oldalról: a végső felhasználásra (fogyasztásra, bruttó felhalmozásra, export és import különbözetére) kerülő javak összege • Jövedelem oldalról: a rezidens gazdasági egységek adott országban keletkező jövedelmeinek összege.

22. A bruttó hazai termék volumenindexe • Kettős definiálással: • Többféle korrigált változat is létezik, pl. cserearányhatással korrigált index.

23. Nemzetközi gazdaságstatisztika 3. Konzultáció

24. Fogyasztói árindex • A háztartások által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását méri. • mérése reprezentánsokból összeállított fogyasztói kosár alapján • Reprezentáns: a használati értéket meghatározó, a legfontosabb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt, nagyvolumenű termékek és szolgáltatások

25. Fogyasztó árindex jellemzői • a teljes lakosságra vonatkozik, de a lakosság egyes rétegeire is készül index • mintavételes módszer • kínálati árakra épül • cél, hogy kifejezze a tényleges keresletet • Közzététel szabályozott

26. A fogyasztói árindex meghatározása • mintegy 900 reprezentáns ármegfigyelése • 156 árucsoport • havonta reprezentánsonként 35-150 ár • a súlyok a fogyasztási arányokat tükrözik (nemzeti számlák, háztartás-statisztikai felmérések) • Miden hónapban 3 bázishoz viszonyítva készül

27. Az fogyasztói árindex számítása • Reprezentáns ára ahol p=ár, n=árfelírások száma • alapsorokra ahol w a reprezentáns súlya • globális fogyasztói árindex

28. Fogyasztói árindex felhasználása • Az infláció jelzőszáma, • a pénz vásárlóerejének a változása, • reálmutatók számítása, • indexálás, érdekegyeztetések, • kamatlábak meghatározása, • valorizálás, üzleti szerződésekben való felhasználás, • adókulcsok változtatása, stb.

29. Az infláció és a fogyasztói árindex Fogyasztói árindex a fogyasztói inflációt méri, de az infláció általános mérőeszközeként is használják. Megjegyzés: • az infláció szélesebb közgazdasági kategória • más irányzat az infláció tartós elemeire koncentrál (maginfláció)

30. Harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) • Célja: AZ EU tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása • Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának használata (COICOP)

31. A fogyasztóiár-színvonal alakulása a COICOP alapján Magyarországon (2007)

32. Maginflációs mutató • Célja: Feltárja az infláció kemény magjának az alakulását • A fogyasztói árindexet megtisztítja az egyszeri hatásoktól • A fogyasztói kosárból kimaradnak: • a nem feldolgozott élelmiszerek • háztartási energia • járműüzemanyag • idényáras termékek • A TB által támogatott gyógyszerek

34. Változatlan adótartalmú árindex (VAI) • Célja: A fogyasztói árak alakulásból az adóváltozások hatásának kiszűrése • Megmutatja, hogy mekkora lenne az árindex, ha még mindig a bázisidőszaki adótörvények lennének hatályban

35. Reálkeresetindex • Reálkereset: A termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a lakosság a keresetéért az adott árakon vásárolhat. függ: a nominálkeresettől, a fogyasztói áraktól.

36. Reáljövedelemindex Reáljövedelem: a termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a háztartások az adott időszaki jövedelmükből az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek. függ: a nominálkeresettől, a kereseten kívüli jövedelmek reálértékétől, a kereső-eltartott aránytól, a fogyasztói áraktól.