A Rendőrség személyi állománya egészségbiztonságának megóvása katasztrófahelyzetekben

1. A Rendőrség személyi állománya egészségbiztonságának megóvása katasztrófahelyzetekben ORFK Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztály Egészségügyi és Pszichológiai Osztály Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

2. Bevezető • Magyarország Rendőrsége a XXI. század új társadalmiés természeti kihívásaival került szembe, úgymint például az országhatárok könnyebb átjárhatósága, a bűnözési struktúra átalakulása, a közbiztonság helyzetének romlása, az ismétlődő különböző katasztrófahelyzetek, a terrorcselekmények elkövetésének reális és leselkedő veszélye. • Emellett a gazdasági fejlődés, a növekvő iparosodás, a kemizáció, a globális felmelegedés, az utóbbi időben gyakran bekövetkező természeti csapások (özönvízszerű esőzések, orkán erejű szélviharok, jégverések) új feladatok elé állítják a rendvédelmi szervek személyi állományát.

3. Alapvetés • A katasztrófahelyzetekben a közbiztonság és belső rend védelme és fenntartása során a rendvédelmi szervek tagjai olyan munkakörnyezeti kockázati tényezőknek vannak kitéve, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az állomány életét-, és testi épségét.

4. Jogszabályi háttér(a Rendőrség helyét, szerepét és feladatrendszerét katasztrófák kapcsán meghatározó szabályozók) • 1999. évi LXXIV. törvény:a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről • 1994. évi XXXIV. törvény: a Rendőrségről • 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről

5. A Rendőrség feladatrendszere katasztrófa helyzetekben „Részt vesz” „Végzi” • előírt rendőrségi intézkedéseket; • a kárterületek lezárását, rendőri biztosítását, forgalomirányítást; • a káresemény elhárításában részt vevők útbiztosítását; • közbiztonság és a közrend fenntartását; • közbiztonsági ellenőrzést; • lakosság szükséges tájékoztatását; • eltűnt személyek, hozzátartozók felkutatását • a védekezésben, kárelhárításban; • szabályok érvényesítésében; • együttműködésben; • javak védelmében; • kutatásban; • tájékoztatásban; • intézkedések betartatásában

6. Feladatteljesítés során fennálló veszélyek/kockázatok • Mechanikai-fizikai veszélyek (elesés, elbotlás, elcsúszás, dőlés, zuhanás, ütődés, forgó-mozgó alkatrészek stb.) • Villamos veszélyek (áramütés, elektromos sérülések) • Kémiai veszélyek (veszélyes anyagok-, és készítmények, savak, lúgok, stb.) • Biológiai veszélyek (baktériumok, vírusok, gombák, prionok, protozoonok, paraziták) • Tűz -,és robbanásveszély (folyadékok, gőzök, gázok, porok) • Klimatikus tényezők veszélyei (EH-, KEH hőmérséklet, relatív páratartalom, légmozgás, hősugárzás) • Sugárzások (radioaktív, elektromágneses) • Pszicho-szociális kockázatok (hanghatások, szagok, látvány, munkatársak stílusa, vezetői attitűd)

7. A rendvédelmi állomány védelmére rendelkezésre álló egyéni egészségvédelmi eszközrendszerek • Fejvédelem (ütésállóvédősisak, védőkobak); • Hallásvédelem (elasztikus füldugó, hallásvédő fültok); • Szemvédelem (védőszemüveg /UV-védelem/); • Légzésvédelem (részecskeszűrő porálarc, függetlenített típusú légzésvédő készülék); • Testvédelem (védőruházat, lövedékálló mellény, pajzs); • Kar- és kézvédelem (védőöltözet, védőkesztyű); • Térd- és lábvédelem (térdvédő, védőlábbeli); • Bőrvédelem (védőkrémek, védőolajok);

8. Elvárások a rendőri állomány egészségbiztonsága megóvása érdekében megvalósítandó rövid távú feladatokkal és elképzelésekkel összefüggően • vonatkozó jogszabályok és belső normák ismerete; • az egyetemes emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartása; • veszélyek és kockázatok ismerete, majd annak ismeretében ki kell dolgozni a lehetséges kockázatcsökkentő megoldásokat; • a Rendőrség egészségügyi szolgálatait (alapellátó és foglalkozás-egészségügyi orvosok) mélyebben be kell vonni az állomány egészségbiztonságát megteremtő intézkedések végrehajtásába;

9. felülvizsgálni-, és szükség szerint módosítani kell az egyéni védőeszköz ellátásra vonatkozó szabályozást; • katasztrófahelyzetek vonatkozásában egységes szakmai irányelveket kell kidolgozni, meg kell teremteni az oktatás-, kiképzés, gyakoroltatás lehetőségét; • a biztonságos és hatékony működéshez biztosítani kell a szükséges személyi-, tárgyi-, anyagi-technikai feltételeket; • törekedni kell a szorosabb együttműködés és szakmai munkakapcsolat kialakítására a társszervekkel és szakhatóságokkal (OKF, Polgári védelem, önkormányzatok, egyéb állami hivatalok, ÁNTSZ, stb.).

10. Összefoglalás Előadásomban a tények ismeretén keresztül rávilágítottam; • a Rendőrség katasztrófák esetén betöltött szerepére, • a személyi állományt feladatteljesítése során veszélyeztető tényezőkre, • a rendőri állomány védelmére rendelkezésre álló egyéni egészségvédelmi módszerekre és eszközökre, • kiemeltem a foglalkozás-egészségügy szerepét a rendőri állomány feladatteljesítésének biztosítása vonatkozásában, • felvázoltam a rendőri állomány egészségbiztonsága megóvása érdekében megvalósítandó rövid távú feladatokat és elképzeléseket.

11. Végkövetkeztetés • A megoldandó problémák összességéből kitűnik az egyik fontos cél a munkavégzés biztonságos feltételeinek megteremtése, az optimális munkavégző képesség hosszú távú megóvása. • A korszerű nyugat-európai munkavédelmi felfogás szerint biztosítania kell a dolgozók életének, testi épségének és egészségének védelmét, elő kell segítenie az emberek jó közérzetét és személyiségük fejlődését, garantálnia kell az emberi méltóságot. • Hangsúlyozni kell a prevenció nélkülözhetetlenségét. Zárszó „Ha többet törődünk a prevencióval, kevesebbet kell gyógyítanunk” /Fodor József/

12. Köszönöm megtisztelő Budapest, 2012. november 6-7. figyelmüket! Elérhetőség:Balog János Tamás r. alezredes Rendészeti: 31-080 vagy 33-577 (Titkárság: 33-116) Szolgálati mobil: 06 209/ 662-348 Email: balog.janos@orfk.police.hu