Társas kapcsolatok és iskolai ellenkultúra egy szegregálódó iskolában

1. Társas kapcsolatok és iskolai ellenkultúra egy szegregálódó iskolában Kisfalusi Dorottya Budapesti Corvinus Egyetem Konzulens: Dr. Bartus Tamás

2. Az oktatási integráció/szegregáció kérdése hazánkban • Jelentős közpolitikai és szakmai viták • Az oktatási integráció/szegregáció különböző területei • Fő probléma: • Alacsony minőségű oktatás • Nem megfelelő személyi és tárgyi feltételek

3. A dolgozat alapfeltevése • Az iskolai szegregáció hátrányos helyzetű, illetve roma tanulókra gyakorolt kedvezőtlen következményei abban az esetben sem szűnnek meg, ha a megfelelő személyi és tárgyi feltételek az iskola rendelkezésére állnak

4. Kedvezőtlen következmények • Az iskola céljait elutasító tanulói szubkultúra kialakulásának nagyobb valószínűsége • A magasabb társadalmi státuszú, vagy a többségi társadalomhoz tartozó osztálytársak hiánya

5. A dolgozat tárgya • Az iskola által kitűzött célok elérését megnehezítő tanulói ellenkultúra tanulmányozása • Az eltérő társadalmi státuszú, eltérő etnikai hovatartozású tanulók közötti kapcsolatok, barátságok vizsgálata

6. Hipotézisek • 1. A hátrányos helyzetű tanulókat magasabb arányban oktató intézményekben az iskola céljaival szembenálló tanulói szubkultúra erőteljesebben van jelen, mint más intézményekben, így a pedagógiai munka feltételei abban az esetben is kedvezőtlenebbek, ha a megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

7. Hipotézisek • 2. A hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban oktató intézményekben magasabb társadalmi státuszú családból származó fiatalok csak kis létszámban tanulnak, a barátságok alakulását tekintve pedig elkülönülnek alacsonyabb társadalmi státuszú társaiktól. Így kicsi annak a valószínűsége, hogy szegregált körülmények között a hátrányos helyzetű fiatalok gyenge kötéseken keresztül a Lin által megfogalmazott társadalmi erőforrásokhoz jutnak.

8. A kutatási helyszín kiválasztása

9. Adatfelvétel • 2009. november – 2010. február • 7. és 8. osztályos tanulók • Kvalitatív módszerek: • Félig strukturált interjú az intézményvezetőkkel és osztályfőnökökkel • Részt vevő megfigyelés • Kvantitatív módszerek (kontroll iskolában is): • Kérdőíves adatfelvétel a diákok körében (N=159) • Tanulmányi eredmények, magatartás és szorgalom jegyek • Kerületi statisztikai adatok, fejlesztési dokumentumok

10. Eredmények • A vizsgált osztályokban: • a tanulók 43,3%-a hátrányos helyzetű • 35,8%-a roma származású

11. A tanulók családi háttere (a kontroll iskolához viszonyítva) • Magasabb a hátrányos helyzetű és cigány származású tanulók aránya • A szülők iskolai végzettsége átlagosan alacsonyabb (a nem hátrányos helyzetű tanulók esetében is) • A szülők érdeklődése gyermekük tanulmányi eredménye iránt nagyjából azonos

12. A tanulók tanulmányi eredménye, továbbtanulási elképzelése (a kontroll iskolához viszonyítva) • A tanulók többségének tanulmányi eredményei gyengébbek • A tanulók átlagosan kevesebbet készülnek másnapi óráikra • Nagyobb arányban szeretnének szakközépiskolában, míg kisebb arányban gimnáziumban továbbtanulni

13. Iskolai ellenkultúra • Továbbtanulás fontosságának, tanári tekintély legitimitásának elfogadása (sok esetben szeretet, kötődés) • Fegyelmezés nehézsége • Órai késések, felszerelés és házi feladat elkészítésének hiánya • Igazolatlan hiányzások magas száma • Tanórák alatti mozgások • Dohányzás, alkoholfogyasztás

14. Társas kapcsolatok • Két nyolcadikos osztály vizsgálata • „Barátomnak tartom” dimenzió kölcsönös választásai • A vizsgált két osztályban • Hátrányos helyzet szerint nem volt szegregáció • Az egyik osztályban némi etnikai szegregáció tapasztalható • Szükséges a következtetések árnyalása az újabb kutatási eredmények alapján

15. Következtetések • A vizsgált intézményben az iskola céljaival szembenálló tanulói szubkultúra valóban erőteljesebben van jelen, mint az integrációt megvalósító iskolában • A vizsgált intézményben magasabb társadalmi státuszú fiatalok valóban csak kis létszámban tanulnak • A csoportközi kapcsolatok a vizsgált intézményben nagyobb arányban valósulnak meg, mint az integrációt megvalósító iskolában

16. Mellékletek

17. 3,64 4,43 2,54 3,79 4,79 2,50 5,00 3,29 4,79 3,36 3,29 A 8.a osztály szociogramja

18. 2,93 2,93 2,86 2,86 4,79 3,07 2,71 4,23 3,73 4,07 2,33 4,71 4,57 3,29 2,54 A 8.b osztály szociogramja

19. A szülők iskolai végzettsége, a diákok tanulmányi eredményei

20. A diákok továbbtanulási elképzelései

21. A diákok tanulási szokásai

22. Dohányzás, alkoholfogyasztás

23. A Coleman által leírt serdülőkultúra jelenléte • Peti nagyon szereti az állatokat, és ha felnő, állatorvos szeretne lenni. Családjának otthon nagyon sokféle háziállata van, amelyeket főként Peti gondoz, de állatkertbe, vadasparkba is szívesen jár. Peti azt is tudja, hogy álmai megvalósításához jó eredményeket kell elérnie biológiából. Mivel dolgozatai jól sikerülnek, biológiatanára egyik nap megkéri arra, hogy segítsen neki az órán. Peti azonban nem tudja, hogy erre büszkének kell-e lennie, és elvállalnia a felkérést, vagy diáktársai lenézik majd azért, mert segít a tanárnak. Te mit tennél Peti helyében? 1. Büszke lennék a felkérés miatt, és örömmel segítenék a tanárnak. 2. Nem segítenék a tanárnak. 3. Bizonytalan vagyok. • Tegyük fel, hogy hajlandó vagy segíteni biológiaórán. Mit gondolnának a barátaid, ha megtudnák? 1. Irigyelnének és felnéznének rám. 2. Gúnyolnának érte, de azért irigyelnének. 3. Lenéznének. 4. Nem törődnének az üggyel.

24. A Coleman által leírt serdülőkultúra jelenléte

25. Társas kapcsolatok • Kölcsönös rokonszenvi választások: • Barátomnak tartom • Megosztja velem a dolgait • Személyes problémáimat megbeszélem vele • Tartani fogom vele a kapcsolatot az általános iskola elvégzése után is

26. Relatív csoportközi sűrűség ß = (ncsk/Ncsk): (nö/Nö) ahol: nö az összes megvalósult barátsági kapcsolat száma; Nö az összes lehetséges barátsági kapcsolat száma; ncsk az összes megvalósult csoportközi kapcsolat száma; Ncsk az összes lehetséges csoportközi kapcsolat száma.

27. ß értéke a vizsgált iskolákban, osztályokban

28. ß értéke a roma és hátrányos helyzetű tanulók osztályon belüli aránya szerint

29. Felhasznált források • Coleman, James S. (1974): Iskolai teljesítmény és versenystruktúra. In: Ferge Zsuzsa- Háber Judit (szerk.): Az iskola szociológiai problémái. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. • Granovetter, Mark (1983): The Strength of Weak Ties: A Network Theory Revisited. Sociological Theory, 1: 201-233. • Havas Gábor (2008): Esélyegyenlőség, deszegregáció. In: Fazekas Károly és munkatársai (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Ecostat, Budapest. • Havas Gábor – Liskó Ilona (2005): Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Felsőoktatási kutatóintézet, Budapest. • Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2004): Általános iskolai szegregáció – okok és következmények. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, BWP. 2004/7. • Lin, Nan (1988): Társadalmi erőforrások és instrumentális cselekvés. Szociológiai figyelő, 3: 79-92. • Moody, James (2001): Race, School Integration, and Friendship Segregation in America. American Journal of Sociology, 107(3): 679-716. • Willis, Paul (2000): A skacok. Iskolai ellenkultúra, munkáskultúra. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.