A TEHETSÉG JELLEMZŐI, AZONOSÍTÁSA

1. A TEHETSÉG JELLEMZŐI, AZONOSÍTÁSA Dr. Balogh László tanszékvezető Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék

2. I. A tehetség jellemzői • Praktikus szempontból régóta törekszenek arra, hogy kapaszkodókat adjanak a tehetséges gyerekek felismeréséhez, s próbálják összegyűjteni a rájuk jellemző sajátosságokat. • A VanTassel-Baska-féle jellemzés (1989) tulajdonságai és D. Eyre (1997) szempontjai mértéktartóak, és kellő kiindulópontokat jelentenek a tehetség-kereső munkához a pedagógiai gyakorlatban. • A Van Tassel-Baska által rendszerezett tulajdonságok két csoportra oszthatók: a kognitív és az affektív csoportra. • D. Eyre egy speciális szempontsort ismertet “Nebraskai Csillagos Éjszaka“ néven: a csillagállások analógiájára ismerhetők fel a tehetségek is e nézet szerint.

3. I.1. Van Tassel-Baska rendszere A/ Kognitív jellemzők • A tehetséges gyerekek már a fejlődés korai szakaszában is az átlagos vagy kevésbé tehetséges gyerekektől eltérő kognitív viselkedést mutatnak. A következőkben a legfontosabb és leggyakrabban előforduló különbségeket soroljuk fel. • Szimbólumok és szimbólumrendszerek használata • Koncentrációs kapacitás • Szokatlanul jó memória • FEJLŐDÉSI ELŐNYÖK • Korai érdeklődés a beszéd iránt, korai nyelvfejlődés • Kíváncsiság, tanulásvágy • Önálló tanulásra való hajlam • Sokrétű érdeklődés • Kreativitás

4. B/ Affektív jellemzők • Igazságérzet • Humorérzék • Érzelmi intenzitás • Az élet és halál értelmének felfogása • Az élet és halál értelmének felfogása • Sok energia • Kötődés

5. I.2. A „Nebraskai Csillagos Éjszaka” tehetség-jellemzői (Eyre) • TEVÉKENYSÉGÉHSÉG: expresszív, szerepjáték, show,, spontaneitás, vezet, kihirdet, lelkes • KÍVÁNCSISÁG - ÉRDEKLŐDŐ: megjegyez, vizsgál, megfigyel, keres / kérdez, megkér, átlát / összefüggéseket meglát • RÉSZT VESZ: kezdeményez, vezet, bevon, bátorít, bemutatja, hogy kell csinálni, instrukciót ajánl vagy kiegészít / segít • FELFEDEZŐ: kísérletezik, mímel, épít, tervez, összerak, rendez / kiválaszt, megold, játszik • FANTÁZIA: kitalál, imitál, elképzel, mímel, eredeti konstrukció, új design • FÓKUSZ: összeszedett, szorgalmas, koncentrál, rendez / kiválaszt, részletet kiegészít • (+)

6. HUMOR: viccek, okos, eredeti, spontán, megjegyez / megfogalmaz, reagál / válaszol • KÉPSZERŰ: metaforák használata, nyomoz, szimbólumok, illusztrál, művészi, eszes, újszerű, eredeti, expresszív • ÖNÁLLÓ: egyedül dolgozik, önmagára figyel, kezdeményez, elmélyült, szorgalmas, koncentrál, tervez / folytat / megold • GONDOLKODÓ: megért / érvel, összekapcsol / asszociál, megtalál / alkalmaz / felhasznál, válaszol / bejelent, megmagyaráz, kiszámol / megold • MOZOGVA CSINÁL: demonstrál, összerak, figyel / reagál, bemutatja, hogyan vagy mit, kiállít, non-verbálisan expresszív • FIGYELMES: észrevesz, meglátja az összefüggést, kapcsolatba hoz / asszociál / megjósol, vizsgál, megkülönböztet, meghatároz (meglát) különbségeket (változást) • +

7. (MÁSOK ÁLTAL) ELISMERT: kiválasztott, forrásként tekintenek rá, segít, magához vonz másokat, készséges, mások nagyra becsülik • ÖSSZEÁLL A KÉP: mintát, szabályszerűséget észrevesz, felfog, asszociál, metaforát talál, megjósol, elemez / elméletet gyárt • ÉRZÉKENY: expresszív / könnyen elsírja magát, belelát, megfontolt, segítőkész, együtt érző / empatikus, aggódó, tudatos, gondos • MEGOSZT - ÖNKÉNT JELENTKEZIK: kiterjeszt (másokra), illusztrál, összeköt / leír, megmagyaráz / elmagyaráz, segít / bemutat, tanácsot ad, bátorít • SZÓKINCS: folyékony, megért, kifejez / kifejező, újító, asszociál / összefüggésbe hoz, bonyolult szintaxis, “felnőtt“ szavakat használ • ÜSTÖKÖS: bármilyen viselkedés, ami eltérő vagy látványos.

8. II. A TEHETSÉG AZONOSÍTÁSA, KERESÉSE • Sokan tartják ezt a területet az iskolai tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem. • Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Főbb kérdéskörök: • Az azonosítás fázisai, módszerei • A tehetség azonosításának alapelvei • Összegzés: az azonosítás funkciója

9. II.1. Az azonosítás fázisai (Eyre,1997) • Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése • A második fázis: ad hoc azonosítás • A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás • A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: • tanári jellemzés, • tesztek és felmérések, • kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, • iskolapszichológusok véleménye, • szülői jellemzés, • tanulótársak jellemzése.

10. II.2. A tehetség azonosításának alapelvei Az alábbiakban megfogalmazzuk a legfőbb alapelveket az iskolai tehetség-azonosításhoz, ezek további segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához. (Balogh, 2002/a) • Az azonosításhoz a korábban bemutatott Czeizel-féle modell ad kapaszkodókat. • A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik. • A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló. • A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek. • A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. • Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

11. II.3. Pszichológiai vizsgálati módszerek a beválogatáshoz a Csányi Programban 1. A tanuláshoz fűződő viszony feltárása: • „Tanulási szokások” kérdőív, • „Tanulás iránti attitűd” kérdőív, • a motivációs sajátosságok megragadása irányított interjú kérdéssel. 2. Megismerési képességek feltérképezése: • figyelemvizsgálat, • emlékezetvizsgálat /verbális és vizuális/, • gondolkodásvizsgálat /analógiás és logikai/. 3. Kreativitás-vizsgálat. 4. Énkép, önértékelés feltárása: • bemutatkozó játékok, • énkép - máskép/p/, • jövőkép.

12. II.4. Összegzés: az azonosítás funkciója • A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. • Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerében is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése. • (+)