GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 14.

1. GAZDA – ÁLLATTARTÁS I.14. Jellemezze az alább felsorolt melléktermékeket! - A melléktermékek jelentősége a takarmányozásban - Cukoripari melléktermékek (nedves és szárított répaszelet, melasz) - Az állati eredetű melléktermékek általános jellemzői - Tejfeldolgozás melléktermékei (sovány tejpor, savó, savópor) - Halfeldolgozás melléktermékei (halliszt) - Egyéb állati eredetű takarmányok ( takarmányzsír, tojás)

2. Cukoripari melléktermékek • nedves répaszelet • a cukorrépát mosása, szeletelése és a cukrot vízzel történő kioldása után visszamaradó melléktermék • szárazanyaga préselést követően 18-20%-osra nő • terimés takarmány, laktagóg • marhával 15-25 kg etethető, de felhasználható a sertések és a lovak takarmányozásában is • frissen kell felhasználni, vagy silózással lehet tartósítani (pl. kukorica szecskával, szálastakarmányokkal) • szárított répaszelet • energiatartalma közelít a gabonákéhoz • fehérjetartalma 10%, rostja 16-18% • etetés előtt célszerű áztatni, mert nagy a vízfelvevő képessége • darálva monogasztrikusok tápjaiban is felhasználható

3. melasz • az oldatban lévő cukor kikristályosítása után visszamaradó, viszkózusan folyó sötétbarna színű melléktermék, ami még 45-50% cukrot tartalmaz • nyersfehérjéjének zöme amid anyagokból áll (betain, glutaminsav) • sok káliumot tartalmaz, ami miatt nagyobb adagban etetve hasmenést okozhat • marhákkal 1-2, lovakkal 1, sertésekkel 0,5 kg etethető belőle szoktatást követően • silózási és granulálási adalékanyagként is használható

4. Állati eredetű takarmányok • Nagy a fehérje-tartalmuk, fehérjéjük biológiai értéke magas • Elsősorban a fiatal, intenzíven növekvő állatok takarmányai • Jól hasznosítható Ca- és P-tartalmuk is jelentős • A, D és B12 vitaminok gazdag forrásai • Tejipari melléktermékek • teljes tej • szopós, fiatal állatok részére ideális takarmány • mivel drága csak ritkán használjuk takarmányozási célra • fölözött tej • zsírtalanított tej, a zsírban oldódó vitamin-tartalma is minimális • fehérje-, cukor-, ásványi anyag- és vitamintartalma ugyanakkor a teljes tejjel megegyező • értékes takarmány, emészthetősége csaknem 100%-os • frissen vagy savanyított állapotban célszerű etetni

5. sovány tejpor • a fölözött tej szárítása útján állítják elő • abrakkeverékek, tejpótlók komponense lehet • savó, savópor • a sajt és a túró gyártása során visszamaradó melléktermék • zsír és fehérjetartalmuk minimális (0,3, ill. 1%) • B-csoportba tartozó vitaminokban (riboflavin, pantoténsav, niacin) ugyanakkor gazdagok • főleg sertéshizlalásban (2-4 l/nap) használják • a savópor szintén szerepeltethető tápokban ill. tejpótlókban • író, írópor • a vajgyártás mellékterméke • a fölözött tejnél több zsírt (0,5%) tartalmaz • egyéb táplálóanyagaiban a fölözött tejhez hasonló

6. Húsipari melléktermékek • Vágóhidakon, húsfeldolgozó üzemekben képződnek • Magas biológiai értékű, fehérjében gazdag takarmányok • Felhasználhatóságuk a BSE kirobbanásával visszaszorult • A kérődzőkkel etetésük tilos • Monogasztrikusokkal, kutyával macskával etethetők • húsliszt • alapanyaga vágóhidakon képződő melléktermékek, állati hullák • 133oC-on, 3 bar nyomáson, 20 percig történő főzéssel az alapanyagokban lévő mikrobák elpusztulnak • a pépesítést követően zsírtalanítják (mechanikai módszerrel, vagy extrahálással), majd szárítják (4-5 óra, 70-120 oC) • fehérjetartalma 45-62%, amelyen belül 10% lehet a keratin fehérje aránya • zsírtartalma max. 15%, antioxidánssal célszerű kiegészíteni • a csonttartalomtól függően lényegesen változhat az ásványi anyag-tartalma (átlagosan 10% Ca, 3-5% P) • elsősorban fiatal baromfi és sertés tápokban használjuk 3-8%-ban

7. vérliszt • nyers vérből szárítással készül • magas a fehérje, lizin és leucin-tartalma (leucin – izoleucin antagonizmus) • takarmányozási felhasználása visszaszorult • tolliszt • baromfi vágóhidakon képződő tollból nagy nyomáson végzett főzéssel, szárítással, majd darálással előállított állítják elő • fehérjéje cisztinben gazdag • elsősorban kérődzőkkel etették • takarmány zsír • vágóhidakon képződő melléktermék • zsírtartalma 96-98%, minőségét frissessége alapvetően meghatározza (peroxid szám 25, savszám 50 alatti) • a tápokba egy menetben is bekeverhető, vagy felületnövelt gabonával keverten zsírpor formájában • elsősorban energia-kiegészítő, minőségét zsírsavösszetétele is befolyásolja

8. Halfeldolgozási melléktermékek • halliszt • teljes halakból hal vágóhídi melléktermékekből készül zsírtalanítást, szárítást követően • minőségét befolyásolja az alapanyagban lévő halak faja, a lehalászás helye, a teljes halak és a melléktermékek aránya és a feldolgozás módja • nagy a fehérje-tartalma (65-75%), gazdag lizinben és metioninban • sok B-csoportba tartozó vitamint, 2-3% P-t, 4-5% Ca-ot tartalmaz • az első osztályú termék sótartalma maximum 2-3%, zsírja 10% • nagyobb arányú etetése a termékben ízhibát okozhat