A magyar nép harcmodora

1. A magyar nép harcmodora Hrozik Éva 2013.

2. A hadszervezet, fegyverek, lovak jellemzői– hasonló a sztyeppén 3000 éve élt/élő népekéhezSzkíták/szakák, hunok, szarmaták, pártusok, avarok, kunok, mongolok, kazahok, örmények, törökök, bolgárok Hrozik Éva 2013.

3. Felépítése - A törzsi szervezet alapvetően katonai célokat szolgált, amit a gazdasági rendszer követelt meg – nomád nagyállattartás.Oka: állatállomány fenntartásának igénye (nagyállattartás + védelem+ agresszió) - Törzsenként felálló hadszervezet. 1 törzs = 1 had – A X. sz. /2-ig megmarad - Élén az „úr” (törzsfő), alá besorolva a nem(zetség)ek fői, a „bő”-k. - Hadsereg: - „hivatásos állomány” - kizárólag katonáskodás - „besorozhatók” – fegyveres szolgálattal tartozó közrendűek köznép - békeidőben pásztor, gulyás, földműves - szolgálónépek – foglalkozás szerint beosztva (orvosok, kovács, fegyverkovács, stb.) - vezetéklovak, tartalék fegyverek, felszerelés, élelmiszer, hadizsákmány. Hrozik Éva 2013.

4. Törzsenként/hadankénti felépítés - tízes, százas, ezres szervezetbe osztva -10 ezred = 1 tuman (tömény) - „gyorsanmozgó” alakulatok (hatósugár: a bázistól 1000 km) Bíborbanszületett Konstantin: „A türköknek ez a nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak.” Hrozik Éva 2013.

5. A harcmodor Hadjárat indítása tervezett! 1. Része a portyázás, felderítés, megfélemlítés, zsákmányszerzés 2. Hadjárat indítása: tél vége, tavasz eleje, oka: legeltetés. (óriási távolságok!) 3. A siker összetevői:- ló, lovasság- szervezettség, központi irányítás, harcképzettség, fegyelmezettség- távolsági fegyver (íj) használata- közelharc elkerülése Hrozik Éva 2013.

6. A harcmodor Jellemzők:1. A hadjáratban nincs zsold, maguknak zsákmányoltak. 2. Gondos előkészületek: vezetéklovak ( 3 hátas, 2-3 málhás, gyors csere) kevés málha (45 kg-os „egységcsomag”:szárított hús-, tejpor, köles, só) felderítés 3. A néppé válás után (Etelköz, vérszerződés) törzsenként meghatározott szerep – törzsnevek a hadjáratban elfoglalt helyet jelölik! pl. „kabarok” – elővéd, Kér – hátulvéd, Jenő – oldalvéd, Gyarmat – „hát mögötti” Megyer – vezértörzs a Kürt és a Gyarmat között. Hrozik Éva 2013.

7. 4. Nomád, könnyűlovas harcmodor - Nincs gyalogság. - Nincs nehézfegyverzet (csak a X. sz. második felében jelenik meg nyugati hatásra.) - Kerülik a közelharcot, és nem tudunk várostromról. Regino apát: „… karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal.” - A kalandozások idején sikeres harcmodor, mert - a nyugatiaknál sokáig nincs központi vezetés, - a nyugatiak közelharcra voltak kiképezve. Hrozik Éva 2013.

8. 5. Csatarend – Maszúdi, arab utazó leírása alapján - Felállás: balszárny, fősereg, jobbszárnyhátulvéd (erdő v. mocsár takarásában) - A két oldalszárny felváltva zúdít nyílzáport az ellenfélre, annak hadrendjét megbontani. - Az ellenség a főseregre támad, ez utat nyit, körbekarol. - Ezután az életben maradottakkal szemben használták a kardot és a baltát. Legfeljebb még védekezésre. - Ha a támadás sikertelen, akkor vetik be a színlelt menekülést, a védett helyen lévők nyilai elé csalva az ellent. - Veszély esetén tűz-, füst- vagy kürtjelekkel irányítva gyűlt össze a sereg. Hrozik Éva 2013.

9. Fegyverek - Távolsági fegyver – visszacsapó íj, nyilak - Ütő-, dobó és szúrófegyverek:harci baltalándzsakelevézkopja - Vágó-szúró fegyver:szablya Hrozik Éva 2013.

10. Távolsági fegyver: visszacsapó, összetett íj Hideg fegyverek: 1. Parittya (a centrifugális erőt használják ki) 2. Íjak (a feszítőerőt hasznosítják) fajtái: - botíj (longbow) - egyszerű - összetett íj – visszacsapó (reflex) íj Hrozik Éva 2013.

11. Összetett, visszacsapó íj A) Nyugalmi állapot B) Felajzott helyzet C) Megfeszítve, lövés előtt Általánosságban: 25 kg feszítőerő, 200-250 m-es távolság. Hrozik Éva 2013.

12. A külső ívre húzóerő, a belső ívre nyomóerő hat, mely az ideg elengedése pillanatában mozgási energiává alakul. A rugalmasság miatt 3x messzebbre repül a vessző a botíjas vesszőnél. - Merev íjvég: szarv(juhar- v. más hajlékony fa) - Karok(csont v. szarvasagancs v. kemény fa) - Markolat(kemény fa, mindkét oldalán csontlemezek) - Ideg(selyemzsinór v. bél) - Rögzítő, szorító kötés Hrozik Éva 2013.

13. Tegezek Kétféle tegezt használtak:1. Nyíltartó tegez(jobb oldalon hordva) 2. Készenléti tegez( nyeregkápára rögzítve, benne a felajzott íj) Hrozik Éva 2013.

14. Vesszők Anyaga: - vesszőtest - fa v. nád - tollak – általában ragadozómadáré, formára vágva - nyílvég (nock) – csont, szaru v. a fa saját anyaga bevágva - íjhegy – kovácsolt, fém, magyarok tucat félét használtak - 20-25 db. + 20-25 db tartalék hegy Hrozik Éva 2013.

15. Ütő-, szúró- és dobófegyverek: harci balta, lándzsa, kelevéz, kopja,közelharcban használt fegyverek Harci balta (rokona a fokosnak) • általában kétkarú - szélesebb oldal – hasít - tompa nyúlványban v. gombban végződik – zúz Lándzsa - szúrófegyver - Bölcs Leó ír róla. - A kevésbé tehetősek használták. Kelevéz – rövid nyelű dobólándzsa Kopja – 2-2,5 m hosszú Az íj mellett csak egyféle fegyvert tartottak maguknál? Hrozik Éva 2013.

16. Szablya - Vágásra, szúrásra alkalmas. - 70-90 cm hosszú, enyhén ívelt, egyélű, csak az alsó harmada kétélű. - Keresztvas (ellenző) védi a kezet az ellenség lecsúszó kardjától. Gömbben végződik. - Markolattüske az ujjak megtámasztására. - A hüvely követi a kard formáját, ló- v. marhabőrrel borították, az alsó végén koptató. - Méltóságjelvény – a Kárpát-medence területén 140 db.-ot találtak. Hrozik Éva 2013.

17. Fegyveröv Praktikus! Kéznél van minden szükséges eszköz: - Szablya, készenléti íjtartó, tarsoly (kovakő, csiholó, tapló) - Ajándékozása – férfikorba lépéskor - egyfajta hűségszolgálatba lépéskor - Díszítése veretekkel, de nem viselhet bárki vereteket! - Tarsolylemez – 26 db összesen, ebből a Kárpát-medencében 24 db Csak magasrangú vezető/úr hordhatta!!!! - Tarsolyveretek – vélhetően alacsonyabb méltóságot jelez, de közrendű ezt sem viselhette. Hrozik Éva 2013.

18. Alapvető elem, a ló - Ie. IV.ée. óta háziasítják a lovat. • Az eurázsiai sztyeppe tökéletes élőhely (fű, kevés bokor, fa) • Ma viták arról, milyen fajta volt a magyaroké - Testfelépítése (kétfelé álló szem, alacsony(?) súlypont) - Szőrzete színével beleolvad a tájba. - Jól viseli a hideget (rideg állattartás) - Gyors (70 km/h, 30 km-en át egyhuzamban) - Villámgyorsan vált irányt, fordul. - Katonai célokra heréltet használtak. - Ma élő rokonok: hucul, zsábi, tarpán, taki, - Az aranyszőrű táltos paripa: az akhal teke. Hrozik Éva 2013.

19. Lószerszámok - Nyereg – fából, bőrszíjakkal készül. - Hosszú nyeregtalpak. - Nem érintkezik a ló gerincével. - Magas kápák, közé feszítve az ülőbőr. - Első kápa magasabb (védelem) - Hevederek mellkason, szügyön, faron lazán átvetve. - Kengyel – lehetővé teszi a ló kizárólag lábbal irányítását. - Zabla – pálcás, hogy ne csússzon a szájba. - Kötőfék és szár, kantár, - Nincs sarkantyú. - Nyereg alá pokróc, nemez, birkabőr, izzasztó. - Butaság: nyereg alatt puhított hús megevése…. Hrozik Éva 2013.

20. Felhasznált irodalom SZTE-BTK - A honfoglalás régészetének főbb kérdései (referátum) – Keresztes Noémi Ninetta:A honfoglaló magyarok vágófegyverei, harci baltái és harcmodora (internet) Padányi Viktor: Dentumagyaria Veszprém, 1989. Dr. Szebényi Tibor: A keleti lovas hadviselés (internet) Dr. Flesch Márton: A nomádok tegezéről és annak használatáról (internet) Dr. Flesch Márton: A sztyeppei nomád ló (internet) László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp., 1988. Dienes István: A honfoglaló magyarok. Bp., 1972. Képek: Internet és saját fotó Hrozik Éva 2013.

21. Köszönöm a figyelmet! Hrozik Éva 2013.