A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai

1. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai Vázlat a szóbeli érettségihez Készítette: Dóber Valéria

2. A nyelvrokonságot több ezer év távlatából bizonyítani nehéz feladat • Ebben segít a nyelvrokonítás tudománya • A magyar nyelv eredete szerint az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik • Feltételezett közös őshaza: Nyugat-Szibériában, az Ob folyó alsó folyása és az Ural hegység között • Típusa szerint: agglutináló (ragasztó, ragozó nyelv)

3. Az Ural és vidéke

4. Az Ural hegység

5. Térkép az őshazáról és rokon népekről

6. Az uráli nyelvcsalád rokonságábrája

7. A nyelvrokonság bizonyítékai • 1. közös ősi eredetű szókincs • névmások, egyszerű számok, testrészek neve, rokonságnevek, természet tárgyai és jelenségei, állat- és növényfajok, ásványok, használati eszközök, elemi cselekvések, tulajdonságok, mennyiségek • 2. szabályos hangmegfelelések • 3.hasonlóságok a nyelvtani rendszerben • 4. egyéb segédtudományok (pl. régészet, antropológia, néprajz) bizonyítékai

8. A finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvek nyelvtani rendszerének közös jellemzői • nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció • számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18) • magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál • nincs nyelvtani nem • a jelző megelőzi a jelzett szót • a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval, pl. gyönyörű kuvaszokat és nem "gyönyörűeket kuvaszokat" (egyes balti-finn nyelveknél van egyeztetés, de a kutatások szerint ez későbbi fejlemény) • számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek") • a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem "Pista tanár van" • birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.) • a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat") • tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben) • Megjegyzendő, hogy valamennyi fenti vonás (a tárgyas igeragozás kivételével) az altaji nyelvekre is jellemző, lásd: Urál-altáji nyelvcsalád.

9. Az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek nyelvtani rendszerének közös jellemzői • nagyszámú toldalék használata • számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18) • magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál • nincs nyelvtani nem • a jelző megelőzi a jelzett szót • a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem „gyönyörűeket kuvaszokat”) • számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem „sok emberek”) • a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem „Pista tanár van” • a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem „Én birtoklok lovat”) • birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.) • tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)

10. Néhány szó a magyar és a rokon nyelvekben / hangmegfelelések • Magyar Észt Mordvin Komi • én mina mon me • te sina ton te • víz vesi ved va • tűz tuli tal bi • kő kivi kev iz • kéz kasi ked ki • szem silm szelme szin • vér veri ver vir

11. Néhány mondat összehasonlítása a rokon nyelvekben I. • Vogul-magyar • Hurem né vitnel huligel husz hul pugi. • Három nő a vízből hálóval húsz halat fog. • Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten eli. • Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él. • Osztják-magyar • Pegte lau lasinen menl tou szilna. • Fekete ló lassan megy a tó szélén.

12. Néhány mondat összehasonlítása a rokon nyelvekben II. • Finn-magyar • Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. • Jég alatt télen eleven halak úszkálnak. • Kivistä verinen oli vävyn käsi. • Kövektől véres volt veje keze. • Orvon silmä kyyneliä täynnä. • Árva szeme könnyel tele. • Kuka meni meidän edessämme? • Ki ment mielőttünk? • Miniäni antoi voita. • Menyem adott vajat.

13. Néhány nyelvrokonság-kutató • 1. Sajnovics János 1770 • 2. Gyarmathi Sámuel 1799 • 3. Reguly Antal 1843 • 4. Budenz József 1873, 1894