1 / 37

SPAAK jelentés (1955)

SPAAK jelentés (1955). „Európa nem tudja önmagát fenntartani és fejleszteni a jelenlegi tempóban az adott gazdasági szervezetek keretei között” Megoldás : Közös Piac létrehozása, EURATOM megalakítása Kulcselemek: vámhatárok lebontása - szabadkereskedelem közös mezőgazdasági politika

libba
Download Presentation

SPAAK jelentés (1955)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SPAAK jelentés (1955) • „Európa nem tudja önmagát fenntartani és fejleszteni a jelenlegi tempóban az adott gazdasági szervezetek keretei között” • Megoldás: • Közös Piac létrehozása, EURATOM megalakítása • Kulcselemek: • vámhatárok lebontása - szabadkereskedelem • közös mezőgazdasági politika • Európai Egyesült Államok víziója – USA államai közötti területi különbségek csökkenése

  2. Regionális politikára utalás a Római Szerződésben PREAMULUMban „Abban a törekvésükben, hogy népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, amennyiben az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik” 39.c. 2. bek. (CAP), 93.c. 3. bek. területi egyenlőtlenség korrigálása 130. c. Európai Beruházási Bank

  3. A kezdeti évek - az európai regionális politika az EGK-ban és az egyes tagországokban • A Római Szerződés egyes cikkelyei utaltak a regionális intézkedések szükségességére • 70. 80. cikkely: fuvarozás közös szabályozása, fuvarozási feltételek egységesítése • 92. cikkely: gazdasági fejlődésben hátramaradt területek támogatása, közösségi szintű tervek kimunkálása • 123. 125. cikkely: Európai Szociális Alap létrehozása: mobilitás növelése, munkaerő áramlás megkönnyítése, szakmai átképzések, • 130. cikkely: Európai Beruházási Bank felállítása – a közösségi programok, mint a kevéssé fejlett régiók felzárkóztatása, szerkezetátalakítási tervek, országhatárokat átlépő fejlesztések finanszírozása

  4. A Hatok regionális politikája (1957-1968) Mit vártak és mi a hatása az integrációnak? Különböző elméletek (reg.gazd. ismétlés) – Richardson, Hirschmann, „konvergencia-iskola”: áruk és szolgáltatások szabad áramlása – életszínvonal kiegyenlítődés – területi egyenlőtlenség csökkenése 1961. Brüsszel: „Regionális Gazdaság” konf. – egyenlőtlenség mértéke nő Nemzeti szinten az alkalmazott eszközök és célok különbözők A kiegyenlítődés elmaradt – polarizáció nőtt Konvergencia elmaradt: nemzeti, társadalmi, kulturális különbségek

  5. A Hatok regionális politikája 1964. évi jelentés: regionális politika integrálása a középtávú gazdasági programba 1965. évi jelentés: a regionális fejlesztési programokban a nemzeti és a regionális kormányzatok működjenek együtt 1968. Európai Parlament: a regionális politika fontossága (Jean Rey) – regionális politikáért felelős főigazgatóság: Directorale General XVI. – feladata a nemzeti regionális politikák koordinációja

  6. A Hatok regionális politikája • A struktúrapolitikai problémák kezelésének pénzügyi forrásai: • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része (EAGGF) • Európai Szociális Alap (ESF) • Európai Beruházási Bank (EIB) • Európai Szén- és Acélközösség (ECSC) • 4E < nemzeti finanszírozású programok • sőt (koordináció nélkül)

  7. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs része EAGGF GS • Az Orientációs rész az EAGGF 15%-a • Feladata: • Mezőgazdasági struktúrák alkalmazkodásának felgyorsítása a CAP reformjának keretében • A vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása

  8. Finanszírozás Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap EAGGF v. FEOGA (1962) Az EGK költségvetésének 50%-a • Garancia Osztály • Orientációs Osztály

  9. Garancia Osztály exporttámogatások intervenciós támogatások Orientációs Osztály termelési feltételek javítása az agrártermelés struktúrájának és a termékek minőségének a javítása az agrártermékek értékesítési és piaci értékesítési szervezeteinek javítása EAGGF

  10. Európai Szociális Alap ESF • Cél: humánerőforrás fejlesztési programban való részvétel • Hatásköre: • elősegíti a tartós munkanélküliség kezelését • szakképzés, előképzés, alapképzés rendszereinek fejlesztése • szaktanácsadás nyújtása a munkaerőpiacra való visszatérőknek • K+F-ben a humánerőforrások növelése • egyenlő esélyek biztosítása

  11. Halászati Alap FIFG • Célja: szerkezetváltás támogatása a halászati szektorban, közös halászati politika megvalósítása • Támogatási célok: • halászflották átszervezése, modernizálása • halászati termékek feldolgozási, forgalmazási feltételeinek javítása • tengeri halászati területek védelme • halászati farmok fejlesztése • akvakultúra és strukturális létesítmények fejlesztése • halászkikötők létesítményei • új piacok feltárása

  12. Európai Regionális Fejlesztési Alap ERDF • Cél: regionális egyenlőtlenségek felszámolása • Támogatások: • termelő infrastruktúra • kutatás-fejlesztés • információs társadalom fejlesztése • környezet védelme és rehabilitációja • nemek közötti esélyegyenlőség • interregionális együttműködés

  13. A Hatok regionális politikája Versenypolitika alkalmazása a Közösség részéről – állami támogatások ellenőrzése Koordinációs elvek: prioritási sorrend felállítása a támogatásban: centrum és periférikus régiók

  14. Franciaország regionális politikája 1975-ig Fő probléma: Párizs túlsúlya – országosan 3%-kal nőtt az iparban fogl. száma, párizsi agglomerációban 45%-kal, autógyártás 60%, K+F helyek 75%. 1949. Építésügyi Minisztérium – Területfejlesztésért felelős Hiv. Cél: Párizs túlsúlyának csökkentése – ipar kitelepítése – kijelölt városok fejlesztése – technológiai modernizáció 1960-tól regionális politika megerősödése: közigazgatási reform – 21 programrégió 1963. DATAR – területfejlesztés szervezete

  15. Olaszország regionális problémái Észak-dél dichotómia a társadalom és a gazdaság területén 1948. új államforma: lo Stato Regionale 1950. Földreform Cassa per il Mezzogiorno – talajjavítás, vízrendezés, mg. versenyképességének növelése, magánszektor fejlesztése Cél: ipartelepítés anyagi bázisának megteremtése 1951-61. robbanásszerű urbanizáció A két évtizedes fejlődés ellenére a Dél leszakadásának okai: - latifundiumok – következmény: sajátos településtípus konzerválódása - földreform kudarca 1954. Vanoni-terv – jövedelemnövekedés

  16. Olaszország regionális problémái 1957. Déli Iparfejlesztési Törvény – állami ösztönzők, vámkedvezmény, direkt támogatások, stb...állami vállalatok elkötelezettsége: beruházásaik 60%-a délen – mégis: „sivatagi katedrálisok” 1957. Növekedési Pólusstratégia – 42 körzet és iparfejlesztési központ - iparfejlesztési körzet: 200 ezer lakosság feletti településcsoportok - iparosítási gócok: 75 ezer lakosság feletti településcsoportok Ipartelepítési hullám: - 1958-63: energetikai, petrolkémiai és acélipari beruházások (Taranto) - 1965-70: gépkocsiipar – Alfa Romeo – motorgyárrá alakították Fiat, Pirelli – déli kisvárosok közelében – „sivatagi katedrális”

  17. Német Szövetségi Köztársaság regionális politikája Gyakorlatilag nem létezett – Felértékelődött a hazai mezőgazdaság Egyes régiók adottságai megváltoztak: Közép-Európából kitelepített németek befogadása (Baden-Württenberg, Bajorország) – munkaerőtöbblet „Front térségek” – Keleti határ menti területek 1951. Regionális Fejlesztési Program: támogatásra szoruló régiók: elmaradott régiók, nagyvárosi túlzsúfolt régiók, fronttérségek – regionális politika alapvetően nem érvényesült.

  18. WERNER terv 1969. Vámunió – verseny növekedése, regionális különbségek • 1970 Werner terv: a gazdasági és monetáris unió terve • Feltétel: • tagállamok valutáinak állandó rögzített árfolyama, konvertibilitás • gazdaságpolitikák koordinációja Közösségi szinten – út a közösségi regionális politika felé –Franciaország elvetette • Megvalósítás feltétele: egyeztetett pénzügy- és gazdaságpolitika

  19. WERNER terv Feladat: költségvetési politikák összehangolása, külkereskedelmi pozíciók azonossága NSZK: külker. és folyó fizetési mérleg többlet Franciaország: deficites mérlegek Olaszország: pozitív mérlegek, de magas infláció és költségvetési hiány Szükségesnek látszott: külön pénzügyi alap az integráció előnyeiből kimaradt régiók támogatására

  20. A Hatok regionális politikája (1969-72) • 1969. okt. Európa Tanács – szükséges: reg. politika koordinációja • Célok: tercier szektor fejlesztése, munkaerő képzettségének növelése, és struktúrájának változtatása, közlekedési rendszerek fejlesztése, népesség további koncentrációjának elhárítása, • Prioritások: • jóléti különbségek csökkentése • régiók növekedési potenciáljának növelése • termelési tényezők jobb hasznosítása • nagy agglomerációk gazdaságosabb kezelése

  21. A Hatok regionális politikája • Intézményrendszerre tett javaslatok: • regionális politika céljai a Római Szerződés céljai között szerepeljenek • szükségesek a regionális programok • állandó bizottság felállítása a tagállamok és a Bizottság részéről a területfejlesztés koordinálására • pénzügyi alapot kell létrehozni – ERDF (European Regional Development Fund)

  22. A Hatok regionális politikája (1969-72) A regionális politika célrendszerének kidolgozása: • agrártérségek reorganizációja • régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése • elmaradott területeken és a válságterületeken a válságjelenségek megakadályozása • tapasztalatok hasznosítása • közös regionális politika eszköz- és célrendszerének alkalmazása a nemzeti szinten belül is

  23. A Hatok regionális politikája (1969-72) • 4 támogatandó célterület csoport: • elmaradott régiók • gazdasági struktúraváltásra szoruló régiók • világgazdasági trendek miatt struktúraváltásra kényszerülő régiók • speciális problémákkal rendelkező határtérségek

  24. A Hatok regionális politikája (1969-72) • 1971. febr. – Nemzeti regionális politikák koordinációja • adható támogatások maximális mértékének meghatározása • segélyek, támogatások átláthatósága, értékelése azonos szempontok alapján • regionális specializáció • ágazati specializáció

  25. A Hatok regionális politikája (1969-72) Támogatásra jogosult régiók besorolása: • Szélsőséges éghajlatú periférikus helyzetű régiók – korlátlan támogatás • fejletlen, periférikus jellegű régiók (beruházási költségek 75%-a) • A tagállamok által támogatott régiók – támogatások max. értéke a beruházások 30%-a • Határrégiók (keleti országokkal) – beruházási költségek max. 25%-a • Egyéb támogatott területek, melyeket a tagállamok támogatnak – beruházási költségek 20%-a • Más terület nem támogatható

  26. A Hatok regionális politikája (1969-72) • 1971. május 28. – EAGGF GS – regionális fejlesztési része felhasználásának kritériumai: • mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a közösségi átlag feletti • egy főre jutó GDP a közösségi átlag alatti • iparban foglalkoztatottak aránya a közösségi átlag alatti

  27. A Hatok regionális politikája (1969-72) • 1971. okt. 20. – első közösségi direktíva a regionális célú támogatások koordinációjára – megkezdődött a reg. politika intézményeinek felállítása – EAGGF GS elkülönítése és ERDF felállítása a reg. politika céljaira – 250 mill. E.U.A. (European Units of Account) • 1972. okt. – Párizs: közösség regionális politikája, mint a Közösség erősítésének eszköze • strukturális és regionális egyensúlytalanságok felszámolása • regionális problémák feltárása • regionális politikák koordinálása • 1973. dec. 31-ig ERDF felállítása

  28. Thomson Report 1973. • Szükséges a Közösség regionális politikája • Regionális politika eszközeit közösségi forrásokból kell előteremteni, ami a redisztribúciót feltételezi • közösség regionális politikája nem helyettesítheti a tagállamok regionális politikáját, csak kiegészíti és koordinálja azt. • Intézmény – Regionális Fejlesztési Bizottság – hatásköre: támogatandó régiók meghatározása, kiválasztási kritériumok megadása, a kedvezményezendő régiók programjainak előterjesztése

  29. Nagy Britannia regionális politikája • 1945. – Iparfejlesztési Törvény – fejlesztési területek kijelölése – 9.3 mill £/év – ipari üzemek építése, hitelnyújtás, alapinfrastruktúra kiépítése iparfejlesztéshez • 1947. – Város- és Vidéktervezési Törvény – ipar preferálása • 1967. Munkáspárt – 11 tervezési régió felállítása – gazdaságtervezési tanács és igazgatóság felállítása régiónként • 1967. – Regionális foglalkoztatási prémium bevezetése

  30. Brit csatlakozás (1973-75) • A brit gazdaság problémái: • - gyarmatbirodalom és a piac elvesztése • gazdasági visszaesés – piacvesztés miatt • nehézipar válsága • Csatlakozás szükségessége: új piac – EGK felé az export 39%-kal nő • CAP és Nagy Britannia – élelmiszerimportőr – mg. árak megemelkedése – kompenzáció • regionális politika szükségessége - bevezetése

  31. Közösségi Regionális Politika (1975-88) 1978-80: ERDF – 1850 mill E.U.A. 1978. – 581 millió 1979 – 611 millió 1980 – 650 millió Legnagyobb kedvezményezettek: Olaszország és Nagy-Britannia

  32. Közösségi Regionális Politika (az első reform -1978) • Pénzeszközök bővítése • Community regional policy – new guidelines • Új célrendszer: • elmaradott, periférikus helyzetű régiók • Mezőgazdasági régiók • Világgazdasági átalakulás miatt nehéz helyzetbe került régiók – hanyatló ipari térségek • Speciális problémákkal küzdő határrégiók

  33. Közösségi Regionális Politika (1975-88) • Kötelezően előírt fejlesztési tervek szerkezete: • Régió gazdasági és társadalmi analízise • Fejlesztési célok megfogalmazása • Fejlesztés érdekében tett intézkedések • Pénzügyi források a program megvalósításához • Program végrehajtásának terve

More Related