Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások…

1. Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub

2. Külső adósságdinamika: elemzés és szimulációk • I. Miért érdekes a nettó külső adósságdinamika? • II. A külső adósságráta változásának mozgatórugói a múltban • 1. Adóssággeneráló finanszírozási igény (flow) • 2. Állományi hatások (adósságteher; GDP-növekedés) • III. Merre tovább ? – Középtávú külső adósság szimulációk • 3 forgatókönyv • A külső adósság stabilizálásának feltételei

3. I. Miért érdekes a külső adósságdinamika? • Fenntarthatóság • Külső finanszírozási igény magas • Adósságráta növekszik Fenntarthatósági kockázatok • Nemzetközi összehasonlítás • Diagnózis nem magától értetődő • Az adósság keletkezésének oka is fontos • Vállalati szektor felhalmozási kiadásokat finanszírozó forrásbevonása a jövőbeni növekedési lehetőségeket növeli

4. II. A külső adósságráta változásának mozgatórugói a múltban

5. 1. Adóssággeneráló finanszírozási igény (flow): összefüggések • Vállalatok nettó finanszírozási igénye közel megegyezik a privatizációs bevételen kívüli nem adóssággeneráló finanszírozással. • Nettó adóssággeneráló finanszírozást a háztartások és az államháztartási szektor együttes finanszírozási igénye és a privatizációs bevételek határozzák meg.

6. 1. Adóssággeneráló finanszírozási igény: 1995-2004 az adóssággeneráló finanszírozást meghatározó folyamatok

7. Elsődleges finanszírozási egyenlegtől Devizaadósság terhe Forintadósság terhe Reálnövekedés 2. Állományi hatások - adósságdinamika • Adósságráta változása függ: Dinamikus komponenstől

8. 2. Állományi hatások - adósságdinamika • A dinamikus komponens összhatása a reálkamat és reálárfolyam-változás reálnövekedéshez viszonyított értékétől függ. • A reálnövekedés és a reálfelértékelődés semlegesítette a reálkamat-terhet (2001 után reálnövekedés önmagában semlegesíti a kamatterhet). • Az adósságdinamikát elsősorban az elsődleges egyenleg határozta meg, a dinamikus komponensek összhatása igen alacsony.

9. III. Merre tovább ? – Középtávú külső adósság szimulációk

10. Szimulációk Ha semmi sem változik…. • Állam és háztartás finanszírozási igénye és az elsődleges hiány stabilan magas • Magasabb forinthozamok • Egyenletesen növekvő adósságráta hosszútávon fenntarthatatlan pálya akkor valaminek történnie kell • a gazdaság fokozatosan visszatér az euro 2010-es bevezetéséhez szükséges pályához • a költségvetési kiigazítás késik - a piaci korrekció esélye növekszik – árfolyam és hozamkorrekció

11. 1. Szimuláció: A gazdaság fokozatosan visszatér az euro 2010-es bevezetéséhez szükséges pályához Hiteles költségvetési hiánycsökkentés: • Állam és háztartás együttes finanszírozási igénye mérséklődik • Elsődleges finanszírozási egyenleg 2007-ig adósságráta növelő hatású • Gyors hozamkonvergencia, GDP növekedés átmenetileg lassul, infláció lassul • 2007-ig 32 százalékra növekvő, majd 30 százalék alá mérséklődő külső adósságráta

12. 2. Szimuláció: Piaci korrekció – árfolyamgyengülés és hozamemelkedés 10 százalékos árfolyamgyengülés és tartós 2 százalékpontos reálhozam-emelkedés hatásai: Rövidtáv: • Árfolyamgyengülés • Magasabb reálhozam • Lassabb reálnövekedés • Külső finanszírozási igény mérséklődik Hosszabb táv: • fogyasztási és a felhalmozási kiadások csökkenése • külső finanszírozási igény számottevően csökken adósságráta növekedése lassul, 2010-re 39 százalék fölé emelkedik. bizonytalanság növekedése és a tartós hozamemelkedés hosszútávon számottevő többletköltséget okoz Külső adósságráta gyorsabb növekedése

13. Szimuláció: Adósságráta stabilizálása Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg szintje a dinamikus komponenstől függ. 2006-ban (változatlan költségvetési és háztartási pálya mellett) az adósságstabilizáló elsődleges egyenleg eléréséhez a nemzetgazdaság szintjén 3,2 százalékos elsődleges hiány csökkenés szükséges. 3,2 százalékpont • EU-transzfer – hatása mérsékelt - 0,4 százalékpont • Hiteles hiánycsökkentés – hozamhatás - 0,3 százalékpont 2,5 százalékpont • Háztartások nettó megtakarításaira ható folyamatok Költségvetési hiánycsökkentés 3 százalékpont Háztartások-0,5 százalékpont 2,5 százalékpont

14. Végül: következtetések • Külső finanszírozási igény és külső adósságráta nemzetközi viszonylatban is magas. • A külső eladósodás hátterében az államháztartás magas hiánya és a háztartások alacsony pénzügyi megtakarítása áll, ami fenntarthatósági szempontból kedvezőtlen. • Változatlan fiskális politika és háztartási megtakarítási hajlandóság mellett a külső adósságráta további növekedésére lehet számítani. • A jelenlegi pálya fenntarthatatlan, az idő múlásával nő a szükségszerűsége egy hiteles költségvetési hiánycsökkentésnek, ennek hiányában nő a piac által kikényszerített korrekció valószínűsége.

15. Köszönjük a figyelmet!

16. Adósságráta és külső finanszírozási igény

17. Nettó külső finanszírozási igény és nettó külső adósság 2004-ben (GDP-arányában; Forrás: IFS; Spanyolország esetében 2003-as adatok)

18. Nettó külső finanszírozási igény 2004-ben és nettó külső adósság 2003-ban az újonnan csatlakozó EU- országokban(GDP-arányában; Forrás: IFS, Eurostat; Szlovénia esetében 2002-es adatok)

19. A vállalatok finanszírozási igénye és a nem adóssággeneráló finanszírozás (privatizációs bevételek nélkül; GDP-arányában)

20. Külső adósságráta

21. A szektorok GDP-arányos finanszírozási képessége

22. Az államháztartás és a háztartás együttes finanszírozási igénye és az adósságráta változása

23. A külső hiány finanszírozási szerkezete (GDP-arányában)

24. A nemzetgazdaság elsődleges finanszírozási egyenlege

25. A reálkomponensek hatása az adósságráta változásra (GDP-arányában)

26. Az elsődleges egyenleg és a dinamikus komponensek hatása az adósságdinamikára (GDP-arányában)

27. Adósságráta alakulása a különböző forgatókönyvek mentén

28. Adósságráta alakulása a különböző forgatókönyvek mentén

29. Adósságstabilizáló és tényleges elsődleges finanszírozási egyenleg, valamint a finanszírozási rés (GDP-arányában)

30. Dekomponálás feltevései • Számításokat forintban denominált állományokra – valutakosárral szembeni átértékelődés • Fogyasztói árindex helyettGDP-deflátor • Hozamok: múltra a folyó fizetési mérlegben megjelenő nettó forint és devizakamat kiadások alapján, indirekt módon • Átértékelődés: a forint hivatalos kosárral szembeni, 1999 után euróval szembeni árfolyamból nominális árfolyamváltozás (reálárfolyam - az árfolyammal konzisztens külföldi inflációt és GDP-deflátor) • A külföldi implicit reálkamat becsléséhez a feltételezett árfolyamszerkezettel konzisztens inflációs komponenst becsültünk. A forint implicit reálkamatot a GDP-deflátorral képzett inflációs komponenssel becsültük

31. Szimulációk alapfeltevései • Változatlan pálya mellett az infláció az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalékos szinten stabilizálódik; a GDP reálnövekedése megegyezik a potenciális növekedési ütemmel (3,8 százalék) • Finanszírozás 50-50 százalékban deviza és forintforrások bevonásával • GDP-deflátor megegyezik a hazai inflációval; a külföldi infláció változatlan; • Árfolyamgyengülés; költségvetési kiigazítás – NEM modell alapján • a külföldi hozamot az euro hozamgörbéből származtatott forward hozamokkal becsültük; • tőkemérleg többlete a GDP 0,8 százalékát teszi ki (technikai feltételezés) • Vállalati szektor finanszírozási igénye és nem adóssággeneráló finanszírozás kapcsolata

32. Forgatókönyv - Költségvetési kiigazításAlapfeltevések

33. II. Forgatókönyv: Változatlan pálya alapfeltevései

34. III. Forgatókönyv: Piaci korrekció alapfeltevései

35. Forgatókönyv - Költségvetési kiigazításReálfelbontás (GDP-arányában)

36. II. Forgatókönyv: Változatlan pálya Reálfelbontás (GDP-arányában)

37. III. Forgatókönyv: Piaci korrekció Reálfelbontás, GDP-arányában

38. A szélesebb értelemben vett államháztartás beruházási kiadásai, eredményszemléletben(GDP-arányában)