EU fejlesztési források abszorpciója az észak-alföldi régióban

1. EU fejlesztési források abszorpciója az észak-alföldi régióban MKT Közgazdász-vándorgyűlés Nyíregyháza, 2006.09.01 Dr.Debreczeni Ferenc ÉARFÜ Kht igazgató

2. Támogatott pályázatok megoszlása, országosan, OP-k szerint (db)

3. Megítélt támogatások megoszlása, országosan, operatív programok szerint (milliárd Ft)

4. Támogatott pályázatok megoszlása, régiók szerint (db)

5. Megítélt támogatások megoszlása, régiók szerint (milliárd Ft)

6. Támogatott pályázatok megoszlása, Észak Alföld régió, OP-k szerint, (Ft)

7. Támogatott pályázatok megoszlása a kistérségekben (db)

8. A regionális programozás menete • Helyzetelemzés (elkészült – ÉARFT elfogadta: 2006. február) • SWOT (elkészült – ÉARFT elfogadta: 2006. február) • Stratégiai Program (elkészült – ÉARFT elfogadta: 2006. március) • Regionális Operatív Program (készítése folyamatban)

9. A Stratégiai Program keretei • Helyzetelemzés és SWOT analízis alapján készült. • Maximális tervezés elve. • A régióban felmerülő fejlesztési szükségletek összességét átfogja. • Megvalósulása több operatív program és terv keretében történik, nem csak a ROP! (Ágazati OP-k, ROP, NAVT, Területi Együttműködés OP) • Megvalósulása több pénzügyi alapból történik. (ERFA, ESZA, KA, EMVA, FP7, Norvég és Svájci Alap) • A régió célja a teljes Stratégiai Program megvalósítása 2007-2013 között!

10. Néhány adat a helyzetelemzésből(2005-ös adatok) • Az egy főre eső GDP az EU átlag 39,1 %-a – növekvő lemaradás az országos átlaghoz képest is (65,3%) • A foglalkoztatási arány: 44,7% (az országos: 50,5%) • Az ország mezőgazdasági területének 21,9 %-a a régióban van • A városok arány a települések közt: 16,2% (az országos átlag: 9,2%) • Településszerkezeti aránytalanságok és funkció problémák • Nagy arányú roma népesség

11. A stratégiai program célstruktúrája Átfogó cél (1 db) Stratégiai célok (2 db) Specifikus célok (5 db) Alcélok (13 db) Rész célok (40 db) Horizontális elemek Térkategóriák

12. Az Észak-alföldi régió stratégiájának átfogó célja A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik.

13. Az Észak-Alföldi Régió stratégiai céljai (2007-2013) • A régió fejlesztési koncepciójának középpontjában a versenyképesség áll, ennek megfelelően a koncepciót meghatározóegyik átfogó célaz Észak-alföldi régió versenyképességének erősítése. • A javasolt koncepció keretében kijelölt másik átfogó céla régión belül az elmaradott térségek és speciális helyzetű társadalmi csoportok további leszakadásának megállítása (esélyteremtés), DE a felzárkózás biztosítása érdekében is olyan beavatkozásokra kell koncentrálni, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a régiós versenyképesség javításához is!!

14. A régió Stratégiai Programjának (SP) specifikus céljai • A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése („Dinamikus-régió”) • A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése(„Öko-régió”) • A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása („Egészséges-régió”) • A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása („Agrár-régió”) • A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése („Esélyteremtő és felzárkózórégió”)

15. „Dinamikus-régió” Prioritások: 1.1. A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése 1.2. A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése 1.3. Versenyképes turisztikai, termékek és hálózatok kialakítása 1.4. A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése

16. „Öko-régió” Prioritások: 2.1. A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2.2. A környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése

17. „Egészséges-régió” Prioritások: 3.1. A lakosság egészségi állapotának javítása 3.2. A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása

18. „Agrár-régió” Prioritások: 4.1. A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 4.2. Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 4.3. A mezőgazdasági területek eltartóképességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4.4. A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása

19. „Esélyteremtő és Felzárkózó-régió” Prioritások: 5.1. A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe 5.2. A vidéken élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása 5.3. A vidéki társadalom életminőségének javítása 5.4. Integrált településfejlesztés

20. A célfa egy ága (példa) • III. specifikus cél: „Egészséges régió” • III/2. alcél: A régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása • Részcélok: • III/2.1. Egészségiparhoz kötődő K + F fejlesztések • III/2.2.Egészséghez kapcsolódó képzési rendszerek alakítása • III/2.3. Egészségturizmus feltételrendszerének fejlesztése, valamint komplex turisztikai, valamint egészségmegőrző és –fenntartó termékek kialakítása • III/2.4. Egészségipart megalapozó fejlesztések

21. Térkategóriák lehatárolásának alapjai I. • Alapelv a koncentráció és versenyképesség (Lisszaboni Stratégia). • Cél a hasonló problémákkal, adottságokkal, lehetőségekkel rendelkező területi egységes, települések összefogása. • Típusonként eltérő, specializált fejlesztési mixek. • Különböző kategória NEM előny, vagy hátrány! • Térkategóriák kialakításának fő szempontjai: • A régió térszerkezeti sajátosságainak megjelenítése • OTK területi kategóriáinak figyelembe vétele • Egyértelmű rendszer (egy település egy kategória, áttekinthető kategóriák)

22. Térkategóriák lehatárolásának alapjai II. Felhasznált statisztikai adatok és mutatók: • Települések társadalmi dinamikája mutatócsoport (lakónépesség, vitalitás, szellemi foglalkoztatottság aránya, új épített lakások) • Települések funkcionális fejlettsége és dinamikája (26 funkcionális intézményi változó) • Térségminősítő mutatócsoportok (demográfiai, foglalkozási szerkezet, foglalkoztatás változása-munkanélküliség, gazdasági mutatók, infrastruktúra, egyéb, speciális mutatók) alapján rangszámítás • Elemzéseket végezte: MTA RKK és Debreceni Egyetem

23. Térkategóriák lehatárolásának alapjai III. • Vidékies jelleg (21 kistérség – OECD, EU módszertan, lakosság 56%-a, települések 76%-a). • Alföldi jelleg a mezővárosias és tanyás-mezővárosias, aprófalvas térségek. • Sávos térszerkezet (első és másodrendű főútvonal mentén lakosság 70%-a, települések 40%-a). • Viszonylag polarizált városállomány, kevés a közép- és jelentős, funkciógazdag kisváros. • Speciális térségek (Tisza-mente, Hortobágyi NP, Országhatár-mente) • Regionális pólus és alpólusok és agglomerálódó térségeik együttes kezelése. • Agglomerációkon kívüli kistérségek versenyképességének javítása kis- és középvárosi központjainak dinamizálásával. • Kiemelt figyelem a hátrányos helyzetű, periférikus területekre!

24. A térkategóriák az Észak-alföldi régióban I. Regionális fejlesztési pólus és alközpontjai • Debrecen regionális fejlesztési pólus • Nyíregyháza és Szolnok regionális fejlesztési alközpont • Regionális pólus és alközpontjai agglomerálódó térségei II. Dinamikus és dinamizálható térségi központok • Dinamizálható térségi központok jelentősebb vonzáskörzettel • Dinamizálható központok jelentősebb vonzáskörzet nélkül (mezővárosok) III. Felzárkóztatásra váró térségek • A környéken élők számára kistérségi központként szolgáló települések terei • Vidéki erőforrás-hasznosítás potenciális terei

26. A településszám megoszlása az egyes tervezési területi kategóriák között • Regionális fejlesztési pólus és alközpontjai • Dinamikus és dinamizálható térségi központok • Felzárkóztatásra váró térségek

27. A lakosság megoszlása az egyes tervezési területi kategóriák között • Regionális fejlesztési pólus és alközpontjai • Dinamikus és dinamizálható térségi központok • Felzárkóztatásra váró térségek

28. A 2007-2013 időszakban várhatóan a régióra jutó összes EU-s fejlesztési forrás

29. A regionális stratégiai program megvalósításának pillérei • NSRK ágazati operatív programok • NSRK regionális operatív program • Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv • 7. Keretprogram

30. Indikatív forráselosztás általános szempontjai • Fejlesztések koncentrációja a hatékonyság érdekében (EU alapelv). • EU-s és hazai regionális és ágazati szakpolitikák iránymutatásai. • Régió egyes területeinek sajátosságaihoz igazodó fejlesztési szükségletek és lehetőségek, specializált fejlesztési mixek. • Ágazati és területi struktúrák szerkezetváltásának elősegítése • Támogatható tevékenységek száma és forrásigénye. • Meglévő projektadatbázis projektötletei (korábbi projektgyűjtési akciók alapján).

32. A térkategóriákhoz allokált források specifikus célonkénti megoszlása 1. A regionális fejlesztési pólus és alközpontjai

33. 2. Dinamikus és dinamizálható térségi központok

34. 3. Felzárkóztatásra váró térségek

35. A tervezési területi kategóriákra szánt fejlesztési források megoszlása az egyes specifikus célok között (EUR)

36. Az egy főre jutó támogatás összege területi tervezési kategóriánként (EUR)

37. Az Észak-alföldi régió önálló regionális operatív programja NEM tartalmaz mindent, ami a stratégiában benne van! CSAK az lesz benne, ami kifejezetten regionális kompetencia és megfelelő forrás is lesz hozzá Tartalma ágazati-régiós egyeztetések („alku”) eredménye, nem szabadon alakítható!

38. A regionális OP-k általános tartalma • Regionális gazdasági hálózatok, üzleti környezet fejlesztése • Turisztikai célú térségfejlesztés • Települési infrastruktúra fejlesztés • Térségek közlekedési elérhetőségének javítása • A környezeti értékek védelme • Kistérségi léptékben szervezett humán szolgáltatások

39. Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív Programjának célrendszere

40. Az Észak-alföldi régió önálló regionális operatív programja Prioritások: • A gazdaság működési feltételeinek javítása • A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a virtuális elérhetőség javítása • A turisztikai potenciál erősítése • Térség- és településfejlesztés • TA

41. Az Észak-alföldi régió önálló regionális operatív programja 1. prioritás: A gazdaság működési feltételeinek javítása intézkedései: 1.1. Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése 1.2. Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködéseinek elősegítése 1.3. Regionális K+F eredmények és a regionális innováció elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának a támogatása

42. Az Észak-alföldi régió önálló regionális operatív programja 2. prioritás: A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a virtuális elérhetőség javítása intézkedései: 2.1. Regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2. A régió virtuális elérhetőségének javítása, az info-kommunikációs technológiai szektor fejlesztése

43. Az Észak-alföldi régió önálló regionális operatív programja 3. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése intézkedései: 3.1. Versenyképes turisztikai attrakció- és termékfejlesztés 3.2. A turizmus fogadási feltételeinek javítása 3.3. Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

44. Az Észak-alföldi régió önálló regionális operatív programja 4. prioritás: Térség- és településfejlesztés intézkedései: 4.1. Komplex településfejlesztés 4.2. Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.3. Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések 4.4. A régiós civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködéseinek megerősítése

45. Az Észak-alföldi régió önálló regionális operatív programja 5. prioritás: Technikai segítségnyújtás Támogatható tevékenységek 2 csoportja: • menedzsment, végrehajtás, monitoring és ellenőrzés; • minden egyéb, a program hatékony végrehajtásához hozzájáruló tevékenység, úgymint tájékoztatás és a megfelelő nyilvánosság biztosítása, különböző tanulmányok és értékelések készítése, illetve a menedzsment- és monitoring IT rendszerének fejlesztése.

46. Az Észak-alföldi ROP forrásallokáció

47. A területi különbségek változása

48. A lehetséges hazai intézményrendszer Javasolt erősíteni • a stratégiai irányítást(nem a centralizációt),ugyanakkor • a források operatív felhasználásában a regionális decentralizációt és a szakminiszterek nagyobb felelősségét Ezt szolgálja a tagolt operatív program struktúra mellett az irányító hatóságok (IH) koncentrációja, valamint a regionális operatív programok decentralizálása. Az irányító hatóságoknak erősíteni kell a tárcák, operatív programok közötti koordinációt.

49. Kapcsolat ágazati OP-al • Folyamatos tervegyeztetés • Folyamatos monitoring • Szervezeti együttműködés (döntéselőkészítési biz, monitoring biz.) • Végrehajtás esetleges decentralizációja • Együttdöntési mechanizmus

50. Intézményi kérdések a ROP szempontjából • „Regionális programok” IH: 7 + 1 OP • ROP : KSZ • Döntési kompetenciák. Valódi decentralizáció • Kifizető hatóság, Tanúsító hatóság, Audit hatóság – kormányzati szint