280 likes | 380 Views
"Rossz idők járnak ma a közgazdaságtanra"?. Heller Farkas pénzről, válságról és tudományról Előadás a Heller Farkas szakkollégium szakmai hetén. Korunk gazdasági bajai és a közgazdasági tudomány (1937).
E N D
"Rossz idők járnak ma a közgazdaságtanra"? Heller Farkas pénzről, válságról és tudományról Előadás a Heller Farkas szakkollégium szakmai hetén Madarász Aladár 2011 november 14
Korunk gazdasági bajai és a közgazdasági tudomány (1937) • A tudományok legnagyobb része kettős feladatot teljesít. Szolgál az ember tudásvágyának, megismerteti vele a világot, de egyúttal eszköze is helyzete javításának és élete helyesebb berendezésének. • Azt, hogy mennyiben tölti be hivatását valamely tudományág, a közvélemény, ha oly ismeretkörről van szó, amely erősen belevág az emberek életébe, a második szempontból szokta megítélni. • Csak ott és csak annyiban becsüli meg igazán a tudást, ahol és amennyiben bajainkon enyhíteni tud. Madarász Aladár
Álmodozók, tervkovácsok, népboldogítók • Ebből a szempontból rossz idők járnak ma a közgazdaságtanra. • A tudomány, melyet a XIX. század lelkesedéssel fogadott, ma népszerűtlenné lett. A közgazdaság számos fogyatékosságát és számtalan baját érezve, a közvélemény nincs megelégedve vele. • És örvendenek az álmodozók, a tervkovácsok, a népboldogítók, mert úgy érzik, megszabadultak a XIX. századi tudománytisztelet súlyos béklyóitól, szemükben a közgazdasági elmélet az, mely elavult megállapításaival feltartja a fejlődést. • A közgazdaságtudomány csődjét vagy legalábbis teljes újraépítésének elkerülhetetlenségét hirdetve, bátran merészkednek elő légies elképzeléseikkel. • És minél merészebbek elgondolásaik, sokszor annál több vonzóerőt gyakorolnak a jelen bajaitól kínzott közönségre. Madarász Aladár
1936: J.M. Keynes General Theory 1937-es visszaesés az USA-ban Madarász Aladár
Közgazdasági nihilizmus • „Lényege röviden az, hogy a közgazdaságtan terén egyáltalában nincsenek törvények, nincsenek szükségszerűségek és nincsen kiszámíthatóság. • Itt minden szabadon alakítható, mert a közgazdaságtan terén nem vagyunk a dolgokban bennrejlő szükségszerűséghez kötve, hanem tetszésünk szerint cselekedhetünk. • Csak az állam gépezetét kell megmozgatnunk és akkor minden lehetséges.” Madarász Aladár
Az új értékelmélet egész más látószögből mutatja a jelenségeket. Ellentétbe helyezkedik az értékelmélet sarkalatos tételeivel és hagyományos megkülönbözteté-seivel. (1906) A belle époque és a marginális iskola áttörése Madarász Aladár
Szükség van-e szociálpolitikára? (1911) • Újabban a szociálpolitikát ismételt vádak érték: a drágaság egyik oka. • A szociálpolitika az államra óriási anyagi terhet hárít – nem vitatható. Ellene szól ez, hogy tovább haladjunk ezen az úton? • Az az olcsóság, amely a munkaidő túlfeszítésével és az emberi munka alulfizetésével érünk el, végeredményben igen drága. • A pénzbeli megtakarítást a nyomor adójaként leselkedő, a pénznél is drágább bajokkal és szenvedésekkel fizetjük meg. Ezért ne vágyódjunk az olcsó munka és a rendezetlen munkafeltételek alacsony árai iránt. • Végeredményben nem jólétet, hanem veszedelmet hoznak azok. A szociálpolitika bőven kárpótol azokért az áldozatokért, amelyeket anyagiakban megkíván. • Ne sajnáljuk az erre a célra szánt áldozatokat, azok biztosan megtérülnek. Madarász Aladár
Az I. világháború után: a High Theory évei – szükség van-e új közgazdaságtanra? (1922) • Csődöt mondott-e az egyensúlyi elmélet és a gazdasági liberalizmus, mások-e a háborús közgazdaságtan törvényei? • Heller: Közgazdaságtanunk „ma is a szabad egyéni kezdeményezés méltánylásán nyugszik”. • Szükség van nagyobb állami beavatkozásra, • de az önérdek és a közérdek automatikus egybekapcsolódása és a verseny jelentősége ma is érvényes tételek. • A közgazdaságtan túlságosan statikai tudomány lett, fontos a dinamika tanulmányozása (Hobson, Schumpeter). Madarász Aladár
Infláció, szanálási válság, valutareform (1926) • „Valutasüllyedés” és mesterséges konjunktúra: a magas bérhányadú kivitel növekedése – „valutadumping”. • Az infláció ösztönző hatása csak látszólagos: a „valutaromlás” és árszínvonal-emelkedés miatt „meginog a kalkuláció biztos alapja”. • Javak előállítása helyett az arbitrázs, a termelés helyett a tiszta részvényspekuláció lép előtérbe, a kamat felszökik, a gazdaság deformálódik. • A gazdasági élet természetes folyamat: nincs csodaszer, ami egy csapásra és áldozatok nélkül helyreállítaná az egyensúlyt. • Sarokpontok: a valuta stabilitása és az államháztartás egyensúlya. Madarász Aladár
A jegybank igazi hivatása: a valuta állandósága, nem pedig a válság enyhítése merészebb hitelpolitika révén. • Szükség van a külföldi tőkére és az „adóteher arányosítására”. • A stabilizációt veszélyezteti a bérek lenyomásának politikája, mert növelni kell a belső piac fogyasztóképességét. • „Annyi szenvedés és nehézség után, mint amilyen a mi korunknak osztályrészül jutott, már az is jóleső tudat, hogy nem befelé megyünk, mindig mélyebbre és mélyebbre a gazdasági romlásba, hanem már kifelé tartunk.” Madarász Aladár
Lehetséges-e stabilitás? (1927) • Elérhető-e a pénzmennyiség és a kamatláb szabályozásával az árstabilitás? • Ehhez ki kellene küszöbölni a termelés, a jövedelemelosztás és a szükségletek változásait. • „A konjunktúramentes gazdaság a gazdasági élet stagnálásával volna egyértelmű. • A konjunktúraváltozás a gazdasági haladás következménye és a körforgás kényelmetlenségei az az ár, amelyet a társadalom a haladásért fizet.” Madarász Aladár
Etika és közgazdaságtan (1927) • „A matematikai iskola számára a közgazdasági folyamat egyensúlyprobléma. Az egyensúlyhelyzet nem erkölcsi kérdés, hanem tisztán a ható erők egymásrahatásának problémája. Önmagában, minden tervszerű beavatkozástól függetlenül áll be, vagy bomlik meg. • Ami igazi elméletünk van, azt összes előnyeivel és hátrányaival kétségtelenül az absztrakt irányzatnak köszönhetjük.” • De: „A közgazdaságtannak az etikától való függetlensége csak látszat, csak optikai csalódás. • A gazdaságpolitikának „történeti és etikai távlatba kell állítania az elmélet eredményeit és az élet sokoldalúsága alapján kell feldolgoznia az először az elméletben a maguk elvontságában vizsgált jelenségeket.” Madarász Aladár
A szétbomlás veszélye • „Abból az útvesztőből, melybe a szenvedélyek felkorbácsolása, osztályok egymásra uszítása és az egyoldalú érdekek oly kíméletlen követése juttatott, csak akkor vezethet ki a közgazdaságtan, ha etikai jellegét minél jobban megóvja és kidomborítja.” • A középkori társadalom szerinte kiegyensúlyozott volt, mert az erkölcsi elvet érvényesítette a gazdaságban. • „Ma e feladat nehezebb, de ha nem tudjuk megoldani, társadalmunk szétbomlásával fogjuk megfizetni.” Madarász Aladár
A hanyatlás kora? „Újabban súlyos gazdasági pesszimizmus lett úrrá rajtunk. Általános a vélemény, hogy a XIX. századot jellemző roppant gazdasági növekedés korszaka véget ért, az életszínvonal emelkedése le fog lassulni – és az elkövetkező évtizedben is inkább a gazdaság hanyatlása, semmint fellendülése lesz jellemző.” J. M. Keynes 1930 Madarász Aladár
1929-33 Madarász Aladár
A gazdasági liberalizmus védelme és bírálata (1935) • „A liberalizmusnak a gazdasági mechanizmusra vonatkozó tanítása alapjában helytálló. Helytálló addig a határig, míg e mechanizmus az a társadalom magasabb céljaival összeütközésbe nem kerül. • Helytálló, hogy az egyén kezdeményezése és felelőssége nem mellőzhető, mert enélkül a gazdasági fejlődés helyét könnyen gazdasági lesüllyedés foglalja el. • Az erőfeszítés helyébe könnyen az elernyedés és mindent a köztől várás lép.” Madarász Aladár
A piac törvényeit kell alkalmazni • „A piaci gazdaság sajátszerű törvények alatt áll. • Az e törvényektől mozgatott piaci automatizmusnak nem lerombolása és működésre képtelenné tétele, hanem az emberiség magasabb céljai, a nemzeti és erkölcsi célok szolgálatába állítása a gazdasági politika igazi feladata, célja. • Beavatkozás ott, ahol e célok megkívánják és úgy, ahogy a gazdasági törvények megengedik, • de a piaci mechanizmus zavartalan működésének fenntartása ott, ahol magasabb célok korlátozást nem kívánnak: • ez a közjólét előmozdításának megfelelő gazdaságpolitika.” Madarász Aladár
A fasizmus, a hitlerizmus és a Szovjet Madarász Aladár
Vágyak és lehetőségek a közgazdaságtanban (1935) • „A mai gondolkozás a gazdasági szabadságban látja a baj forrását és ezt okolja a magánérdek túltengéséért.” • „A kötött gazdaság (tervgazdaság) tapasztalatai kevéssé biztatók” abban, hogy…”a gazdaság teljesítse igazi hivatását: a minél szélesebb körben emberhez méltó megélhetés biztosítását.” • A gazdasági érdekeknek is fölötte állnak a nemzet egyetemes szempontjai. • Amennyiben ma Olaszországban és Németországban ezt igyekeznek a közfelfogásba bevinni…nagy haladást jelent az elfajult állapotokkal szemben úgy a fasizmus mint a hitlerizmus. Az üzleti és szakszervezeti szempont túlcsigázásának leépítését jelenti ez az új szemlélet. • A tömeglélek, amelyet a Szovjet keres, és a nemzeti gondolat, amelyre mi törekszünk, két ellentétes dolog. • Az első az egyéniség elnyomását, a közösségben való felolvadását jelenti – primitív ember színvonala. • A második az egyénnek meghagyása, de a közösségbe való felemelése, a nemzet igazán öntudatos tagjává tétele – az emelkedett ember és a közgazdaság tökéletesebb működése csak erre építhető Madarász Aladár
Üzleti szellem és közérdek (1943) • 3 vádlott: a gazdasági liberalizmus, • az üzleti szellem, • a tőke. • A liberalizmus kora lejárt, a változott viszonyok között alkalmazhatatlan. • Az üzleti (vállalkozói) szellem és a tőke sorsa bizonytalan. • „Az üzleti szellem és a támaszául szolgáló magánvállalkozási rendszer képes a köz céljait szolgálni, mert hatályos termelési rendszer, de hogy mennyiben teszi ezt valóban, a szellemen múlik, amelyben kezelik. • Az erre való figyelmeztetés sohasem volt olyan időszerű figyelmeztetés mint ma, amidőn a vállalatok vezetőségei kicserélődnek. • A vállalat igazi közgazdasági hivatása, hogy egy meghatározott területen, de a közgazdaság egészére való tekintettel szolgálja az emberi ellátás érdekeit. Madarász Aladár
Vissza 1937-be: a közgazdászok felelőssége • A közgazdaságtan népszerűtlenségében a közgazdászok maguk is hibásak. • Az elmélet művelői túlságosan tartózkodóan viselkedtek a háború utáni gazdasági káosz által felvetett közgazdasági kérdésekkel szemben. • Csak későn és vonakodva kezdtek hozzászólni igazi nagy kérdéseinkhez, a válság és a munkanélküliség kérdéseihez. Madarász Aladár
A bajok külső okokból származtak • Az aranyvaluta csak addig tölthette be hivatását, míg az egyes országok fizetési mérlegei nagyjából kiegyensúlyozottak és mechanizmusát nem zavarják meg az aránytalan tőkevándorlások és a politikai események okozta bizonytalanság. • A nemzetközi munkamegosztás széles kereteit csak akkor tarthatja meg, ha minden ország nemcsak exportálni, hanem importálni is hajlandó. • A bankok csak addig működhetnek jól, amíg szilárd talaj van a lábuk alatt és adósaik fizetőképességét a gazdasági élet hullámai el nem mossák. Madarász Aladár
1946: működni fog-e az új rendszer? • Nemzetközi valutatervek – Bretton Woods kommentárja. • „Képes lesz-e ez a szabályozás teljes mértékben helyettesíteni, illetőleg pótolni a szabad aranypiac mechanizmusát? • A stabilizációs alap a szabad aranyvaluta helyébe a nemzetközileg manipulált valutát lépteti. • Az alap…sokat tehet azért, hogy a rendes viszonyokra való átmenet megkönnyítessék. • Gazdaságpolitikájuk szempontjából elvileg szabadok lesznek a tagállamok, de ez a szabadság aligha lesz a régi. • A nagyobb jólét csak több munkával és kevésbé egyoldalú jövedelemeloszlással érhető el. Madarász Aladár
Tudomány vagy dilettantizmus • A közgazdasági tudománynak minden olyan kialakítása, mely nem az igazi gazdasági folyamatok vizsgálatából indul ki és minden közgazdasági megállapítást csak politikai távlatban kíván szemlélni, a tulajdonképpeni megismerés útját elkerüli és az alapkérdés mellett közömbösen halad el. • Az a hiedelem, hogy a közgazdaságnak nincsenek belső szükségszerűségei, csak tévedésekbe és okszerűtlen kísérletekbe sodorhatja az emberiséget. • Teret ad a dilettantizmusnak, mely igazi tárgyismeret nélkül mindig csak a kívánatost keresi. • Ködös elképzelések szolgálatában álló spekulációk veszik át a vezetést, szorítják háttérbe a tárgyilagos kutatást és gátolják a valóság megismerését. Madarász Aladár
Mi a tudomány felelőssége? • Igyekeznünk kell tisztán látni azt a valóságot, amelyet a magunk számára kedvezőbben akarunk alakítani. • Az pedig, hogy a dolgok ma világszerte nem jól mennek, nem ingathat meg ebben a meggyőződésünkben, mert ezért igazán nem a tudomány felelős. • A tudomány csak egyik csendes és szerény munkása az életnek, melynek az életre való hatása csak addig terjed, amíg szavát meghallgatják. Madarász Aladár
És ma? • „Történelmi időkben, azaz oly korszakban élni, melyben világtörténelmi események játszódnak le, súlyos felelősséggel jár, mert nehéz elhatározások elé állítja az embert. • A felelősség elsősorban az intelligenciát terheli, mert neki kell a felmerülő kérdések útvesztőjében a helyes utat megtalálni. • Nem könnyű dolog ez, midőn a régi életformák túlhaladottnak mutatkoznak és az emberek minden téren valami újra várnak.” Madarász Aladár
Köszönöm a figyelmet! Madarász Aladár