1 / 16

Az MNB piacfelügyeleti és prudenciális kockázatértékelése

Az MNB piacfelügyeleti és prudenciális kockázatértékelése. Végh Richárd igazgató Piacfelügyeleti igazgatóság. 2014. június 11. A tőkepiaci szektor felügyeletét meghatározó célok és külső körülmények. Tőkepiac erősítése a vállalatfinanszírozásban. STABILITÁS BIZALOM. KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK :

lore
Download Presentation

Az MNB piacfelügyeleti és prudenciális kockázatértékelése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az MNB piacfelügyeleti és prudenciális kockázatértékelése Végh Richárd igazgató Piacfelügyeleti igazgatóság 2014. június 11.

  2. A tőkepiaci szektor felügyeletét meghatározó célok és külső körülmények Tőkepiac erősítése a vállalatfinanszírozásban STABILITÁS BIZALOM • KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK: • SZABÁLYOZÁS • EU-s pénzügyi tárgyú jogszabályok jelentősége nő (EMIR, AIFMD, MIFID2,…) • Új szereplők EU-s jogszabályok hatálya alatt (CCP-k, CSD-k, VC-k) • Cél az átláthatóság növelése adatszolgáltatás növekedése • Kockázatkezelés irányába történő elmozdulás (EMIR, CRDIV/CRR, AIFMD) • Fogyasztók, ügyfelek védelme továbbra is napirenden (MiFID2, PRIPs) • Növekvő verseny online platformok, határon átnyúló szolgáltatók részéről • Csökkenő hozamkörnyezet • Konzervatív, de a piaci folyamatokra gyorsan reagáló hazai befektetők • Jogosulatlan szolgáltatások kockázata magas 2

  3. Prudenciális felügyelés fókuszpontjai • Kiemelt ellenőrzési célterületek: • Ügyfélkövetelések védelme, értékpapír fedezettség ellenőrzése • Belső szabályozottság, compliance és kontroll folyamatok • Ügyféltájékoztatás ellenőrzése, fogyasztói beadványokból levonható következtetések figyelembe vétele • Díjterhelések ellenőrzése • Új jogszabályoknak való megfelelés (CRDIV/CRR, EMIR, AIFMD) • Támogató felügyeleti szerepkör: • Állásfoglalások és szakvélemények kiadásával • Aktív kommunikáció és kapcsolat ápolása a piaci szereplőkkel • Prudenciális megbeszélések, innovatív üzleti modellek véleményezése • Engedélyezési eljárások aktív támogatása a helyes gyakorlat megvalósítása érdekében • Szakmai napok, publikációk és elemzések készítése 3

  4. Piacfelügyeleti vizsgálatok • CÉL: • A hazai tőkepiac integritásának és bizalmának növelése • Beavatkozás korai fázisban • Nem megfelelő gyakorlat, szereplők kiszorítása • Kiszámítható, konzekvens gyakorlat • Valós elrettentő erő • ESZKÖZÖK: • Kommunikáció, edukáció • Határozott, a rendelkezésre álló eszköztárt kihasználó jogérvényesítés • Hatékony módszertan alkalmazása • Fejlett piacmonitoring rendszer üzemeltetése 4

  5. Kibocsátási engedélyezési alapelvek • Cél: kapuőri szerep érvényesítése mellett az alapelvek következetes alkalmazása révén a hatósági szolgáltatási jelleg erősítése és az egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat tudatosítása • Befektetők védelme • Befektetések biztonságának a növelése • A kérelem megalapozott megítéléséhez szükséges eszköztár teljeskörű kihasználása • Átlátható engedélyezési alapelvek • Egyenlő bánásmód érvényre juttatása és következetes alkalmazása • A hatósági tevékenység szolgáltatás jellegének erősítése 5

  6. Nyilvános kibocsátók felügyelete • Rendszeres és rendkívüli tájékoztatások ellenőrzése és transzparencia és hitelesség biztosítására • Az ellenőrzés szempontjai: • Késések, elmaradások feltárása, • Kötelező összetevők meglétének ellenőrzése • Tartalom ellenőrzése, megalapozottság • IFRS-eknek való megfelelés vizsgálata • Ellenőrzési formák: • Folyamatos felügyelés • Kibocsátói cél, témavizsgálat • Részvétel prudenciális (átfogó) vizsgálatokban 6

  7. Tőkepiaci forgalom: trendfordulóhoz érkeztünk? A 2014. I. negyedévet tovább élénkülő forgalom, a befektetési vállalkozások térnyerése jellemezte: • A tőkepiaci összforgalom (OTC+tőzsdei) 14,4%-kal nőtt 2013. IV. negyedévhez és 13,6%-kal a 2013. I. n. évihez képest • A befektetési vállalkozások forgalma kiugróan, 32,3%-kal emelkedett, a hitelintézeteké 12,3%-kal nőtt • A befektetési vállalkozások forgalma elsősorban a bizományosi forgalom 36,1%-os bővülése miatt emelkedett • Két éves időszakot tekintve a 2012. IV. negyedévi és 2013. III. negyedévi mélypont után élénkült a forgalom, de az még mindig alacsonyabb a 2012. I. negyedévinél 7

  8. Továbbra is meghatározó a saját számlás OTC forgalom A saját számlás forgalom 12,5%-kal, a megbízás alapján teljesített forgalom 25,7%-kal növekedett a IV. negyedévhez képest. A hitelintézetek saját számlás forgalma 12,6%-kal, a befektetési vállalkozásoké 6,2%-kal nőtt A bizományosi forgalom a hitelintézeteknél 7,8%-kal, a befektetési vállalkozásoknál 36,1%-kal emelkedett A szervezett piaci (tőzsdei) forgalom és az OTC forgalom is hasonló arányban nőtt (12%-kal , illetve 14%-kal) Az OTC forgalomban továbbra is meghatározóak a hitelintézetek k 90%-os arányukkal., de részesedésük 2%-ponttal csökkent a befektetési vállalkozások 39% -os növekedése miatt) A hitelintézetek magas OTC forgalmi arányának oka a saját számlás forgalom, itt a részesedésük közel 99% (deviza-, kamatcsere ügyletek, állampapír ügyletek). 8

  9. Stabilan növekvő ügyfélvagyon és vezetett számlaszám Növekvő számlaszám és ügyfélvagyon: Több mint 2,2 millió vezetett számla ügyfeleknek (+1,5%) NYESZ számla: 157 ezer db (-1,7%) TBSZ számla: 281 ezer db (+8,3%) Kezelt ügyfélvagyon: 25 875 milliárd Ft (+6,0%) 9

  10. Befektetési vállalkozások: javuló jövedelmezőség A kedvező tőkepiaci folyamatok (növekvő forgalom, ügyfél aktivitás) hatásaként a jövedelmezőségi szint javult: • A befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye 5.3 mrd Ft (+0,6 milliárd Ft) • A szektor szintű tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) 7,5%-ra emelkedett az előző negyedévi 2,7%-ról • Az előző negyedévi 15 intézménnyel szemben csak 6 intézmény esetében negatív a tőkejövedelmezőség • Az adózás előtti eredmény 1,9 milliárd Ft-ra nőtt (kétszerese a 2013. IV. negyedévinek és 0,8 mrd Ft-tal magasabb a 2013. I. negyedévinél A likviditási és tőkehelyzet továbbra is kiemelkedő: • A saját tőke 23,4 mrd Ft (2013. I. n.év: 21,8 mrd) • A saját tőke/jegyzett tőke arány 276,3% (2013. I. n. év végén 245% volt) • A szavatoló tőke/kockázatok fedezéséhez szükséges tőke aránya a múlt év végén 258% volt, nem volt tőkehiányos vállalkozás 10

  11. Folytatódott a tőkebeáramlás az alapokba Folytatódott a tőkebeáramlás az alapokba • A csökkenő kamatkörnyezet az alapokban lévő vagyon növekedését vonta maga után • Az alapkamat csökkenése együtt járt az alapokban lévő vagyon növekedésével • 3 év alatt a befektetési alapok vagyonnövekedése 42% volt • Egy év alatt (2013. március végéhez képest) az alapok vagyonának növekedése 26,5% • Az alapokban lévő vagyon egy negyedév alatt 6,3%-kal nőtt • Az alapok 2014. I. negyedévi 292 milliárd Ft-os vagyonnövekedésén belül a tőkebeáramlás 243 milliárd Ft (83%), a hozamhatás 49 milliárd Ft volt (17%) • Az alapokon belül első negyedévben az abszolút hozamú alapokba történt a legnagyobb, 23%-os tőkebeáramlás 11

  12. Továbbra is konzervatív portfólió összetétel Kezelt portfóliók változásai • Az alapkezelők által kezelt teljes vagyon megközelítette a 7,9 ezer mrd Ft-ot, 2014. I. negyedévben a változása +5.2% (előző n.év: +3,8%) • Nő a kezelt vagyonon belül az alapkezelés súlya, míg csökken az egyéb portfólióké (pénztári, biztosítói, egyéb) • A kezelt biztosítói portfóliók növekedése 2,3%, a pénztári portfóliók emelkedése3,0%, ezen belül az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt állománya 1,6%-kal magasabb • Az alapokban lévő vagyon 33,1%-a bankbetét (-1,4%), 36,4%-a állampapír (+3,1), 13,8%-a befektetési jegy (+0,2%), 3,8%-a részvény (-0,2%). 12

  13. Befektetési alapkezelők: jelentősen emelkedő bevételek Bevételek változásai • Az alapkezelők összbevételei 2014. I. negyedévben 28%-kal nőttek 2013. I. negyedévéhez képest • Az alapkezelésből származó bevételek ezen belül 34%-kal emelkedtek • Nő a bevételeken belül az alapkezelésből származó bevételek aránya , 2014. I. negyedévben már megközelítette a 85%-ot. 13

  14. Kockázati tőkealapok – minden JEREMIE alap nyilvántartásba vétele megtörtént JEREMIE források a kkv-k támogatására - összes forrás (jegyzett tőke) 132 mrd Ft a 30%-os önerővel: • 2013. július: döntés a JEREMIE-III.-ról (3-3 mrd Ft 8 új alap számára) • 2013. szeptember: döntés a JEREMIE-IV.-ről (3-3 mrd Ft új Jeremie forrás 2 új alapnak) Az új alapok nyilvántartásba vétele 2013. december – 2014. április hónapban megtörtént. Kihelyezések megkezdődtek: 2013. II. negyedévben elindultak a Jeremie-II. alapok (10 új alap, 41 mrd Ft tőke), megkezdték kihelyezéseiket a JEREMIE-III. és IV. alapok is (10 új alap, 43 mrd Ft tőke). A JEREMIE-I. alapoknál a 2013. év végén lejárt befektetési időszak 2 évvel meghosszabbításra került (a gyors, hatékony tőkeallokáció korlátai). 14

  15. Folytatódtak a kockázati tőkealapok kihelyezései A JEREMIE alapok jegyzett tőkéjének lehívása a befektetések függvényében történik. Befizetett tőke a JEREMIE alapoknál 2014. I. negyedévben 47,6 mrd Ft (+5,3 mrd Ft, +12,5%). Aránya 36%-ra nőtt a jegyzett tőkén belül. Tőkekihelyezések eddig: • JEREMIE-I. 32,1 mrd Ft (I. n.év: +3,0 mrd Ft), 98 céltársaságnak • JEREMIE-II. 2,5 mrd Ft (I. n.év: +0,5 mrd Ft), 18 céltársaságnak • JEREMIE-III. 56 millió Ft, 1 társaság • JEREMIE-IV. – kihelyezés még nem volt A JEREMIE kockázati tőkealapok jegyzett tőkéjének felhasználása a negyedév végén 26%-os, a források nagy része (97 mrd Ft) még kihelyezésre vár. Tőkefelhasználás a JEREMIE alapokból: 15

  16. Köszönöm a figyelmet! 16

More Related