Minőségmenedzsment 3.előadás

1. Minőségmenedzsment 3.előadás A minőség elméletei, történelmi előzményei

2. Elmélet: „általános tételek összefüggő csoportja bizonyos jelenségek elvi magyarázatára” 1. jelenség + Minőség fejlesztés Magasabb munkamorál • Mi: tényezők • Hogyan: a kapcsolat iránya, előjele • Miért: mi a kapcsolat oka • Ki-hol-mikor: a korlátok, amikor a kapcsolat fennáll;

3. Indukció: egyedi általános adatgyűjtés elemzés állítás Dedukció: általános egyedi Már létező elmélet adatgyűjtés tesztelés Az elméletalkotás két módja

4. Kronológia • 1900-as évek eleje – tudományos menedzsment alapjai (Taylor) • 1920-as évek – statisztikai folyamat ellenőrzés (Shewart) • 1930-as évek – átvételi mintavételezés alapjai (Dodge és Rooming) • 1940-es évek – katonai szabványok megjelenése • 1950-es évek – Minőségmenedzsment Japánban (Deming és Juran) • 1960-as évek – Taguchi módszerei, minőség módszerek • 1970-es évek – A minőség stratégiai jelentőségűvé válik (USA) • 1980-as évek – LEAN, TQM és Baldrige Award (USA) • 1990-es évek – Újraszervezés (reengineering) és Six Sigma, a minőség megközelítés elterjedése • 2000-es évek – A szállítóval való együttműködések, Supply Chain Management előtérbe kerülése, LEAN, Six Sigma népszerűvé válása

5. A Taylorizmus F.W.Taylor (1856-1915) - "A tudományos vezetés alapelvei" • A taylorizmus alapelvei: • a komplex munkafolyamatok felbontása állandóan ismétlődő, standardizált, elemi egységekre, egyszerű műveletekre, • az elemi munkaműveletek optimalizálása, a műveletek során végzett fogások, mozdulatok időtakarékos racionalizálása majd – legügyesebb és leggyorsabb munkáshoz igazítva – standardizálása, és általános normává tétele (idő- és mozdulatelemzés), • a munkafolyamatok tervszerű felépítése és kijelölése, a munka megtervezése, vagyis a „feladat szerinti vezetés”, • a tervezés és az irányítás, azaz a menedzsment, valamint a kivitelezés, tehát a konkrét munkaműveletek szervezeti különválasztása, • a teljesítmény szerinti bérezés bevezetése, • a szigorú előírásokkal időben szabályozott munkarend kialakítása, valamint • a hatékony, az elemi munkaműveletekhez igazított, egyesített, szabványosított szerszámok alkalmazása. • A Taylorizmus és a minőség: • elválasztotta a tervezést a munka javításától, • elszigetelte a munkást a munka javításának felelősségétől • létrejött a produktum minőségét ellenőrző osztály (MEO) • a minőségért való felelősség szétszóródott a szervezeten belül.

6. W.E. Deming (1900-1993) – statisztikus, A minőség létrehozásában nem csak a munkásoknak van szerepe • a menedzsment feladata a rendszer szervezése és az általános problémák kezelése, • a munkások a speciális hiba okokért felelnek, amelyeket ők okozhatnak. • A minőség javításának feladatát tehát meg kell osztani a különböző szintek között! A statisztikai minőségszabályozás megalapozója (SQC, SPC)

7. Deming 14 alapelve: • Célok állandósága • Új filozófia elsajátítása • Az ellenőrzéstől/vizsgálatok sorától való függés megszűntetése • Kizárólag az árat figyelembe vevő üzletpolitika megszűntetése • Az eljárások folyamatos fejlesztése • A munkaerő folyamatos képzése • Felvilágosult vezetés

8. A félelem megszüntetése • A különböző részlegek közötti korlátok áttörése • A szlogenek és jelmondatok, amelyek a 0 hibára és a termelékenység növelésére szólítanak fel meg kell szűntetni • A munkanormák korlátozó hatásának megszüntetése • A színvonalas munka eredményének elismerése - ösztönzési rendszerek • Folyamatos önfejlesztő program megvalósítása • Mindenki vegyen részt az átalakításban

9. Az alacsony minőség a tervezés nem megfelelő és nem hatékony voltából ered Hagyományos szemlélet: A tervezés során kialakítják azokat a módszereket, amivel a terméket előállítják, meghatározva a minőségét is A műveletek 20%-a veszteség, amely a folyamatokba/termékbe bele lett tervezve Minőség fejlesztés helyett ellenőrzés alkalmazása Juran trilógia tervezés ellenőrzés fejlesztés Juran

10. Ishikawa • A statisztika demokratizálása: mindenki készítsen statisztikai elemzéseket • A munkások elkötelezettsége a minőségfejlesztés iránt • A minőség 7 eszköze • Folyamatábra – flow chart, a folyamat lépései • Ellenőrző lap – az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtése (minőségi problémák) • Hisztogram – az adatok grafikus megjelenítésére • Pontdiagram – a változók közötti kapcsolat megállapításához (mi okozza a problémát) • Kontroll kártya – a folyamat stabil-e vagy sem • Ok okozat elemzés (Ishikawa) diagram – a probléma okának szisztematikus feltárása • Pareto elemzés – a probléma okainak rangsorolására, mely oko megszüntetésére célszerű koncentrálni

11. ATotal Quality Control (TQC) atyja a teljes szervezet felelős a minőségért nem születhet minőség a gyártás terén, ha a termékeket rosszul tervezték, kevéssé átgondolt módon, nem megfelelő piacokon hozták forgalomba, és nem volt megfelelő a vevőkapcsolat. A minőségfejlesztés három lépése A négy halálos betegség Feigenbaum

12. Crosby 4 abszolútuma: a minőség definíciója: az igényeknek való megfelelés és a saját szervezet olyan alakítása, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen. a minőségi rendszer a megelőzés és nem az ellenőrzés. A teljesítmény szintje a nulla hiba. A minőség a profit forrása lehet. A minőség költségeit mérni kell. Ezek alapján kerülhet sor a fejlesztési döntések meghozatalára. Crosby

13. Taguchi • A minőség definíciója: A minőség a társadalomnak okozott veszteséggel mérhető, ha például a szolgáltatás észlelt és elvárt minősége között különbség van. (negatív minőség) • Minőség Veszteség: A célértéktől való eltérés a társadalomnak okozott veszteség. • Robosztus tervezés: a termék oly módon való megtervezése, hogy hibamentes legyen • Koncepció tervezés (technológiai és folyamattal kapcsolatos döntések) • Paraméter tervezés (a különböző kontroll paraméterek kiválasztását és optimális szintjének a meghatározását jelenti – a képzés mennyisége, a papír nagysága) • Tolerancia tervezés (a specifikációs határok csökkentésére irányul , annak érdekében hogy megfeleljünk neki – magasabb minőségű alapanyag használata)

14. Kontingencia elmélet • Nincsenek sémák, a vállalatoknak nem egyféle minőség megközelítést kell alkalmazniuk • A sikeres vállalatok mindegyik megközelítésből alkalmaznak egy keveset, ami segít a minőségfejlesztésben, megértik és kreatívan alkalmazzák ezeket a megközelítéseket. • A szituációtól függ, hogy melyik a legjobb megközelítés

15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!