Lelki egészség a Szentírás alapján

1. Ószövetség: MiKhJáH – Élet SáLoM – béke, teljes kiegyensúlyozottság, egyetértés, tökéletes, sértetlen, hiánytalan, kiegyenlített, megfizetett (érte), eleget tett Újszövetség: Hügiész – egészséges (orvosi) Lelki egészség a Szentírás alapján

2. Bölcsességirodalom: - óvás: mértéktelenség, túlzott szenvedélyesség, alkoholfogyasztás, csüggedés, aggódás, gondok, irigység, bosszúság, gyermekek elkényeztetése. - ajánlás: a lélek fegyelmezése, istenfélelem, derű. Az Úr félelme olyan belső rendet teremt, ami kihat a testi állapotra is! Egészség az Ószövetségben

3. - Krisztus a gyógyító (ön-definíció) - a gyógyítás nem csupán a testre vonatkozott, hanem a lélekre is! - a lélek egészsége a testi egészség fölött áll („mit használ...”) - Pál: testi egészség nélkül is van EGÉSZ-ség - az örök üdvösség: helyreállított egészség („nincs többé fájdalom, jajkiáltás...) Egészség az Újszövetségben

4. - Közösségbe integrál („szentek közössége”) - Felelőssé tesz egymás iránt - Elfogadó, együtt érző közeg (megbocsátás, esély a változásra) - Erkölcsi értékek felmutatása (szemben a devalválódással) - Életvezetési útbaigazítás Az Egyház mentálhigiénés hatásai

5. - Tekintély (hiteles tekintély, amely Istenre mutat) - Rítus (rendszer, ciklikusság – krízisben támpont!) - Családpótlék - Van válasza az élet-halál kérdésére (nem elméleti, hanem gyakorlati viszonyulás!) - Dinamikus állandóság Az Egyház mentálhigiénés hatásai

6. - Jelen van az élet fordulópontjain (lehetőség!) - Minden korosztálynak helye van - Az anyanyelvi kultúra ápolásának színhelye (Beke Boróka alapján) Az Egyház mentálhigiénés hatásai

7. Isten dicsőségére jelen lenni, az Ő eszközeként cselekedni, Őt és az Ő akaratát, üzenetét képviselni, prezentálni a világnak. Mi az Egyház szerepe a világban?

8. Negatív tartomány: • felvilágosodás: a vallás emberi találmány • pszichoanalízis: a vallás kényszerneurózis, lelki betegség • materializmus: a vallásra elhalás vár, nincs létjogosultsága • orvostudomány: a vallásosság torz megélési formái betegségeket okoznak (ekkléziogén neurózis)

9. Hatások: • Szekularizált és poszt-kommunista országok: visszaszorult a vallásos meggyőződés • Emelkedett a devianciák, az antiszociális magatartásformák, a lelki zavarok és betegségek száma • „Magyar lelkiállapot” (Kopp – Skrabsky): bizalomvesztés

10. Kopp – Skrabsky, 2004: 1. a vallásukat gyakorlók – nemtől, kortól és iskolázottságtól függetlenül – munkaképesebbnek tartják magukat, mint azok, akik vallásukat nem gyakorolják. (a betegség miatt kiesett munkanapok száma 42 % (!)-kal kevesebb a hívők között) 2. a magukat hívőnek vallók között lényegesen kevesebb a depressziós. 3. kevésbé ellenségesek, sokkal inkább készek kooperálni, erősebb közöttük a társas támogatás. 4. ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek. 5. ritkább az önkárosító magatartásforma (dohányzás, égetett szeszes ital fogyasztása – így kevésbé érvényesülnek a krónikus betegségek kockázati tényezői.

11. „A mély hit, az igazán átélt vallásosság hatalmas erőt, tartalékot biztosít egyednek, közösségnek, nemcsak a mindennapok és a végső válaszok elviselésében, hanem jótékonyan hat a lelki, de még a testi egészségre is.” (Zonda – Paksi)

12. 1. A hit gondolatvilága Értelmet találni az élet történéseiben Életcélok Múlt-jelen-jövő-élet-halál – mind beilleszkedik egy nálunknál nagyobb rendbe Erőforrás „A meg nem értett szenvedést nehéz elviselni, viszont gyakran csodálkozva látjuk, hogy mi mindent kibír egy ember, ha a miért?-et és a mi végré?-t érti.”C. G. Jung (Logoterápia – V.E.Frankl) A vallásosság/spiritualitás egészségre ható tényezői

13. 2. Egészségviselkedés és életstílus evés és ivás mértékletessége, a monogám szexualitás, harmonikus interperszonális kapcsolatok 3. Szociális támogatás (kapni és adni) valahová tartozás érzése (szükségeltetési szükséglet), érzelmi támogatás, segítségnyújtás, szociális aktivitás és önkéntes tevékenység: ALTRUIZMUS – Egészségvédő faktor!

14. 4. Hitünk gyakorlása (imádkozás, éneklés, istentisztelet) Imádkozás: egyszerre introverzió és extraverzió, fizikai helyzet, testtartás jelentése, lelki tisztálkodás, „szellőztetés” Az imádkozás hatásai: erősíti a lelki küzdőképességet, pozitív egészségmegőrző hatása van, feszültségoldó mechanizmus. A szavak útján válik múlttá a fájdalom. Feldolgozó feszültségoldás. Immunrendszer-erősítő, örömhormon-termelő hatású. (Bagdy Emőke) „meleg csend” - „hideg tumultus” (Weil)

15. Éneklés: „Isten egyik legszebb és legcsodásabb adománya a muzsika, melynek a Sátán dühös ellensége, mert a muzsika sok rossz gondolatot és kisértést elűz, azért az ördög őt nem állhatja” (Luther)

16. Bibliai alapok • Saul és Dávid • Zsoltárok: képi nyelv és belső dinamika („a gondolat hatalma a test felett” Bagdy) • Gyülekezeti ének: Isten-dicsőítés, közösségi élmény, lelkigondozó jelleggel bír (kazuáliák)

17. Az emberi hang • Sono – Persona • Hangadó szerv: átjáró külső és belső világ között, testi és lelki valóság között • Helyzetjelentés + közösségteremtés • A többszólamúság hozadéka • Musica Humana „Magunkhoz édesgetni a világot...” (Szabolcsi)

18. Az éneklés egy bármikor rendelkezésünkre álló öngyógyító potenciál. Statisztikai adatok szerint a rendszeresen éneklő emberek mind lelkileg, mind testileg egészségesebbek és terhelhetőbbek, könnyebben viselik és gyorsabban feldolgozzák a lelki traumákat, a stresszt, elégedettebbek, kiegyensúlyozottabbak, bizakodóbbak, erősebb az önbizalmuk, felelősség-érzetük és segítőkészségük nagyobb, mint nem éneklő embertársaik esetében. „…Szűnek es sok bánatja van. Ha a szű meg tudná mondani – de nem tudja megmondani - … mi bánatja van a szűnek, s osztán az ember még énekel. Hogy mér? A bánatot lökje arrébb! Taszítsa arrébb…” (Berecz András)

19. Istentisztelet: • az istentiszteleti (élmény) kapcsolatot teremt evilági és e világon túli között. • rendszert ad az életnek, strukturálja az időt, kiszámíthatóvá teszi a jövőt. • közösségi élményt ad (csoporttöbblet – Moreno) • jelen van a spirituális vezető • az istentisztelet rítusokat és szimbólumokat kínál fel az emberlét, az Istennel és egymással való kapcsolat teljesebb megéléséhez.

20. A rítusok és szimbólumok funkciói: • Tehermentesít (nonverbális szimbólumok, liturgiaelemek) • un. artikulációs funkciót tölt be • segítséget nyújt „túláradó érzelmek” levezetéséhez • megerősít (közvetítő, létmagyarázó szerepe van)

21. „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál.” Rm 8,28 „A jézusi szeretetből fakadó hit sohasem neurotizál, hanem gyógyít, véd, egészségre vezet.” (Gyökössy)