1 / 15

VIZELETI SZERVEK (ORGANA UROPOETICA)

VIZELETI SZERVEK (ORGANA UROPOETICA). feladatuk szerint csoportosíthatók: vizeletkiválasztó vese vizeletelvezető húgyvezeték és húgycső vizelettároló húgyhólyag VESE (REN): bomlástermékek kiválasztása vízből és vízben oldódó anyagokból vizelet ( urina ) képződik működése összetett:

maegan
Download Presentation

VIZELETI SZERVEK (ORGANA UROPOETICA)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. VIZELETI SZERVEK(ORGANA UROPOETICA)

  2. feladatuk szerint csoportosíthatók: • vizeletkiválasztó vese • vizeletelvezető húgyvezeték és húgycső • vizelettároló húgyhólyag VESE (REN): bomlástermékek kiválasztása vízből és vízben oldódó anyagokból vizelet (urina) képződik működése összetett: - kiválasztja a fehérjeanyagcsere végtermékeit (urea, húgysav, kreatinin) - szabályozzák a szervezet só- és vízháztartását, H+ koncentrációját - renint termel (vérnyomásemelő)

  3. vörösesbarna, bab alakú, páros szerv 10-12 cm hosszú, 5-6 cm széles, 130-200 g XII. hát- és I. és II. ágyékcsigolya magasságában (jobb vese egy kicsit lejjebb) vesekapu (hilusrenalis): a vese középső harmadában, medialisan a vese erei, idegei és a kilépő húgyvezeték (ureter) látható itt veseöböl (sinus renalis): a vesekapu befelé egy lapos zsákszerű, zsírral ki-töltött üregbe vezet a veséket három tok borítja: - belső, rostos tok (capsulafibrosa) - középső, zsíros tok (capsulaadiposa) - külső vesepólya (fasciarenalis) a veséket rögzítik az erek, a zsíros tok, a vese- pólya + hasűri nyomás kóros soványság esetén lefelé mozdulhatnak (vándorvese)  megtörheti a húgyvezeték lefutását

  4. hosszmetszetükön elkülönül: - vizeletkiválasztó veseparenchyma - vizeletgyűjtő rendszerek (vesekapu, veseöböl, vesekelyhek, vesemedence) a veseparenchyma két részből áll: • kéregállomány: szemcsézettségét a vesetestecskék és a kanyaru- latos csatornák okozzák • velőállomány: hosszanti csíkoltságát a benne futó, vesekelyhek- be nyíló húgycsatornácskák okozzák a kéreg ívszerűen körülveszi a velőt, a két egység nem különül el élesen, a kéreg oszlopszerűen benyomul a velőbe, vesepiramisokat alkot egy vese átlag 30 vesepiramisból áll  hármasával-négyesével csúcsaik-nál összefutnak  vesepapillák  vesemedence kelyheibe nyílnak

  5. a vese finomabb szerkezet: nephron a nephrona kiválasztás működési egysége 1-1,5 millió vesénként

  6. a nephronok kisebb részekre tagolhatók: • vesetestecske vagy Malpighi-testecske: • hajszálérgomolyag (glomerulus) • Bowman-tok • vesecsatorna (tubulus): • elsődleges kanyarulatos csatorna • Henle-kacs • másodlagos kanyarulatos csatorna • összekötő darab

  7. Malpighi-testecske: a kéregállományban helyezkednek el kb. 200 m átmérőjű benne kb. 30 hurokból álló glomerulus az ereket körüleszi a kettős falú Bowman-tok (fali lemez, zsigeri lemez) a Bowman-tok érpólusán bevezető (afferens) és kivezető (efferens) erek lépnek be és ki a vizeleti pólusnál kezdődik a kanyarulatos csatorna-rendszer

  8. a Malpighi-testben történik a szűrés (filtráció): a glomeruluson belüli vérnyomás 8-9 kPa (kb. 60-68 Hgmm) – viszonylag magas (az elvezető artéria lumene szűkebb, mint az odavezetőé)  igyekszik a vérplazmát a Bowman-tok üregébe préselni ezzel szemben a vér kolloidozmotikus nyomása 3,5 kPa (kb. 26 Hgmm)  a vért az érpályán belül akarja tartani a vesetokon belüli nyomás kb. 1,5 kPa (kb. 11 Hgmm) szintén a vérnyo-másellen hat filtrációs nyomás: ezek eredője, 3-4 kPa (22-30 Hgmm)  ennek hatására a plazma egy része a Malpighi-test üregébe jut fiziológiás állapotban csak a kis molekulatömegű plazmaalkotók jutnak át a filtrátumba a vesékben naponta 180 l elsődleges vizelet (szűrlet) keletkezik sokk  vérnyomásesés  csökken a szűrlet vagy meg is szűnik  anuria gyulladásban, terhelésre nő a glomeruluspermeabilitása  fehérje és vér-vizelés

  9. a vesecsatornák kanyarulatos csatornáiban történik a visszaszívás (reabszorpció) és a kiválasztás (szekréció): Na+ és vízvisszaszívás: a Na+ aktív transzporttal, passzívan követi a víz visszaáramlása a víz kb. 80%-a már az elsődleges kanyarulatos csatornából visszaszívódik visszaszívást szabályozza: ADH: (hypothalamus hypophysis hátsó lebenye)  növeli a distalis kanyarulatos csatorna permeabilitását a vízre nézve  nő a víz- visszaszívás diabetes insipidus: csökkent ADH term.  sok vizelet  folyama- tos szomjúság kezelése: szarvasmarha agyalapi mirigyének hátsó lebenyét szá-rítják, porítják  orron felszívni (orrcsepp)  nyálkahártyán fel- szívódik

  10. aldoszteron: (mellékvesekéreg – zonaglomerulosa) növeli a vérnyomást ha a nephronglomerulusában csökken a vérátáramlás  renint termel vérnyomás emelkedés  visszaállítja a filtrációs nyomást

  11. vizelet termelése: 1. - glomerulus falán keresztül filtráció  vérplazma fehérjementes szűrlete a Bowman-tok üregébe, majd a nephron csatornarendszerébe - szűrlet, elő- vagy primer vizelet (kb. 180 l naponta) 2. - az elővizelet besűrűsödik az eredeti mennyiség kb. 1%-ára (kb. 1,5 l naponta) - az elsődleges kanyarulatos csatornából visszaszívódik a primer vizelet - nagy része (víz, Na+, Cl-, glükóz, aminosavak), egyes gyógyszerek kiválasztódnak - a Henle-kacsban tovább koncentrálódik - a másodlagos kanyarulatos csatornában ADH hatására vízvisszaszívás - a velőállomány gyűjtőcsatornájában elnyeri végső koncentrációját a vizelet kiskelyhek  nagykelyhek  vesemedence

  12. a vizelet (urina): jellegzetes szagú, szalmasárga  függ a sűrűségétől fajsúlya átlagos folyadékfelvételnél 1003-1040 közötti pH-ja 4,5-8,5 a vizelet tartalmaz: vizet, ásványi sókat (főleg NaCl-t), kreatinint, karbamidot (fehérje-anyagcsere bomlásterméke), húgysavat (nukleinsav-anyagcsere bom-lásterméke), urobilinogént (hemoglobin-anyagcsere bomlásterméke), egyéb anyagokat a vizelet fiziológiás körülmények közt nem tartalmaz: fehérjét (albumint), gennyet, vért, cukrot, bilirubint

  13. vizeletelvezető és tároló rendszer: HÚGYVEZETÉK (URETER): a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő kb. 30 cm hosszú, 4-6 mm átmérőjű, izmos falú cső a vizeletet szakaszosan továbbítja HÚGYHÓLYAG (VESICA URINARIA): páratlan, izmos falú tömlő a kismedencében (üres állapotban a symphysis mögött találjuk) űrtartalma fiziológiásan 600-700 ml  300-350 ml telítettség felett vizelési ingert vált ki a két húgyvezeték a hólyag hátsó, alsó részébe szájadzik, a húgycső az alsó, elülső részről indul  előnyös, mert a hólyag telődésekor nem változik ezek helyzete a húgycső belső záróizma (sima) akaratunktól függetlenül, reflexesen zár külső záróizma (harántcsíkolt) akaratunktól függően működik

  14. HÚGYCSŐ (URETHRA): a vizeletelvezető rendszer utolsó szakasza nemenként eltérő a felépítése, nagysága férfi húgycső: hólyag fenekétől a makk végéig  kb. 25 cm a düllmirigyet átfúró szakaszába ömlik 2 oldalról az ondóvezeték és az ondóhólyag kivezető csöve + a düllmirigy kivezető csövei a gáti szakaszon van az akaratlagos záróizom női húgycső: kb. 3-4 cm hosszú a hüvellyel párhuzamosan fut

  15. a vizeletürítés mechanizmusa: reflexes folyamat, ami bizonyos mértékben akaratlagosan befolyásolható a hólyag falában receptorok, reflexközpont a gerincvelő alsó szakaszában hólyagfeszülés  receptorokban ingerület  reflexközpontba  érzőpá-lyán az agykéregbe jut az ingerület, tudatosul a vizelési inger  válasz-reakció: a hólyag simaizomzata összehúzódik, a húgycső záróizma eler-nyed  vizelés az akaratlagos szabályozás képessége tanult viselkedés (szoktatással, 1.-2. életév körül alakul ki)

More Related