440 likes | 675 Views
Magyar Szállodaszövetség Közgyűlése. A turizmuspolitika aktuális kérdései. Budapest, 2008. november 27. Dr. Kovács Miklós Turisztikai Szakállamtitkár. A 2008. január-szeptemberi időszak nemzetközi vendégforgalmának értékelése a KSH adatai alapján.
E N D
Magyar Szállodaszövetség Közgyűlése A turizmuspolitika aktuális kérdései Budapest, 2008. november 27. Dr. Kovács Miklós Turisztikai Szakállamtitkár
A 2008. január-szeptemberi időszak nemzetközi vendégforgalmának értékelése a KSH adatai alapján
2008 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken több mint6 millió vendégösszesen16,2 millió vendégéjszakát töltött el. Idén is jól teljesít a turizmus • A vendégek száma 2,1%-kal nőtt, avendégéjszakák számapedig 1,3%-kal csökkentaz előző év azonos időszakához képest. • A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 189 milliárd Ftvolt → szállásdíj-bevétel 109 milliárd Ft. Ezek az értékek nem változtak számottevően. • A belföldiektől származó szállásdíj-bevétel 5%-kal nőtt, míg a külföldi vendégektől származó szállásdíj-bevétel 3,2%-kal csökkent. • 2008 első félévébena hazánkba látogató külföldiek 1,7 milliárd EUR-t (+11,9%) költöttek turisztikai szolgáltatásokra.
Hullámzó, de gyarapodó vendégéjszakák, egyre erősebb belföldi turizmus Vendégéjszakák alakulása az elmúlt 10 évben (január-szeptember) Forrás: KSH
Magyarország TOP 10 küldőpiaca Forrás: KSH
Vendégéjszakák alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: KSH
Hazai forrású pályázatok • REGIONÁLIS TURISZTIKAI PÁLYÁZATOK – 1,5 Mrd Ft – rendezvények, marketing, termékfejlesztés támogatása. A pályázatok lezárultak. • NKA-VAL KÖZÖS PÁLYÁZAT A 2009. ÉVI KULTURÁLIS NAGYRENDEZVÉNYEK TÁMOGATÁSÁRA – 700 millió Ft – turisztikai vonzerővel bíró kulturális nagyrendezvények támogatása • újdonság, hogy 100 millió Ft-ot elkülönítettünk gasztronómiai rendezvényekre • 96 pályázat érkezett be, 1,75 Mrd Ft támogatási igénnyel • a bírálat november 26-án megtörtént, a döntés december elején lesz nyilvános.
Európai Uniós források • PÁLYÁZATOK • ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS: 58 Mrd Ft (lezárult) • FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: 28 Mrd Ft (lezárult) • KIEMELT PROJEKTEK: 26 kiemelt projekt, 57 Mrd Ft támogatással. Néhány példa: • Gyógyfürdőink fejlesztése, pl. Hajdúszoboszló (2,25 Mrd Ft), Szeged (3,6 Mrd Ft) • Kastélyok fejlesztése: a Gödöllői Királyi Kastély (1,8 Mrd Ft) • Történelmi városközpontok, városrészek fejlesztése: Balatonfüred (1,25 Mrd Ft), Székesfehérvár (2 Mrd Ft) • Egyházi épületek, emlékek fejlesztése: Pannonhalmi apátság (1,27 Mrd Ft), Máriapócsi és nyírbátori zarándokhely (2,4 Mrd) • Budapesti fejlesztések: Szépművészeti Múzeum (3,5 Mrd Ft), Városligeti műjégpálya és környéke (3,8 Mrd Ft) • 2009-ben újabb kb. 80 Mrd Ft turisztikai forrás válik elérhetővé.
A TDM regisztrációs pályázat tapasztalatai I. • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálásában és a Turisztikai Szakállamtitkárság (TSZÁT) szakmai irányítása, közreműködése mellett augusztus 15-én jelentmeg a TDM szervezetek támogatását előkészítő regisztrációs pályázat, beadása szeptember 25-én zárult. • A szakmai elő-regisztráció célja a TDM pályázat előkészíté-se, a várható pályázói kör és a tervezett projektek előze-tes megismerése, a pályázói és szakmai fejlesztési igé-nyek felmérése, a pályázói oldali szakmai felkészültsé-gének megismerése és erről visszacsatolás küldése.
* még folyamatban van a keretátcsoportosítás áttekintése az egyes régiókon belül
A TDM regisztrációs pályázat tapasztalatai II. • A pályázók felkészültsége nem teljesen kielégítő, ugyanakkor a téma újszerűségéből adódóan eddig is nagy figyelmet fordított a Szakállamtitkárság a TDM rendszer előkészítésére, az elkészült TDM kézkönyv, e-learning tanagyag mellett számtalan fórumon kaphattak az érdeklődők támogatást. • A desztináció versenyképességét alapvetően meghatározza, hogy a helyi szereplők mennyire voltak nyitottak és milyen gyorsan reagáltak TDM rendszer kiépítésére. A regisztráció során tapasztalható, hogy ahol az összefogás és a közös gondolkodás – akár szakértő közreműködésével – korábban megkezdődött és nem csak a felhívás megjelenésére kezdtek el a témával foglalkozni, ott megalapozott pályázatok születtek.
A TDM regisztrációs pályázat tapasztalatai III. • Cél, hogy a szakmailag legerősebb és garantáltan fenntartható TDM szervezetek kialakítását támogassuk. • Azoknak a desztinációknak, amelyek most nem regisztráltak, vagy nem kaptak a regisztráción támogatást a következő akciótervek kiírásain lesz lehetőségük pályázni • Az NFÜ ill. az RFÜ-k döntenek majd arról, hogy a következő akciótervekben milyen pályázati formában lesz lehetőség a helyi és már térségi szervezetek támogatására (egy vagy kétfordulós, lesz-e regisztráció stb.).
A TDM pályázat megjelenése • A támogatási pályázati felhívás mellett olyan segédanyagok, útmutatók lesznek elérhetőek, amelyek segítik, magyarázzák a pályázati anyag összeállítását. • A pályázati felhívás társadalmi egyeztetése megkezdődött, a kiírások elérhetőek az NFÜ honlapján.
A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Monitoring Bizottsága szükségesnek tartotta, hogy a fogyasztóvédelem és az esélyegyenlőség kérdéseivel a testület hangsúlyosabban foglalkozzon, célzott akciókra tegyen javaslatot. • Két munkabizottság alakult az érintett szakmai (MSZSZ, MUISZ, TUTSZ), a kormányzati (SZMM, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Egyenlő Bánásmód Hatóság) civil szervezetek (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Motiváció Alapítvány) és a Magyar Turizmus Zrt., MNÜA részvételével. • Fogyasztóvédelmi pályázat: a turisták mint tudatos fogyasztók és a vállalkozók fogyasztóvédelmi ismereteinek fejlesztése (ismeretterjesztő kiadvány, interaktív fogyasztóvédelmi honlap, képzési program a turisztikai szolgáltatók munkatársainak) • Esélyegyenlőségi pályázat: a fogyatékkal élők számára nélkülözhetetlen információk összegyűjtése a nemzeti turisztikai adatbázisban történő közzététele (az akadálymentes turisztikai szolgáltató helyek minősítése, alapvető közlekedési információk összegyűjtése) A 2009. évi új kezdeményezések
Az NTS Monitoring Bizottság Feladata • A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításának figyelemmel kísérése • Javaslatok megfogalmazása a stratégia aktualizálására Tagjai: kormányzati, szakmai és civil szervezetek (37 főből többségben a nem kormányzati szereplők) Következő ülés: 2008. december 3. Fontosabb napirendi témák • Beszámoló az NTS Intézkedési terv megvalósításának tapasztalatairól – mi valósult meg, hol vannak elmaradások, tanulságok • Javaslat az NTS 2009-2010. évi intézkedési tervére – a Turisztikai Szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó közvetlen kormányzati beavatkozást igénylő feladatok, más kormányzati szervek hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos teendők, az önkormányzatok és vállalkozók ösztönzését célzó intézkedések.
A Turisztikai Célelőirányzat 2009. évi tervezete I. • Az eredetileg benyújtásra került költségvetési törvénytervezetben szereplő 7.045,7 millió Ft támogatási előirányzattal szemben több mint 12 %-kal csökkentett nagyságú, azaz 6.195 millió Ft támogatási forrás került beállításra a végleges költségvetési tervezetben. • Ezáltal a 2009. évi TC a 2008. évi 7.864,5 millió Ft költségvetési keret mintegy 78 %-os mértékét éri csak el.
A Turisztikai Célelőirányzat 2009. évi tervezete II. • A nemzeti turisztikai marketing- és promóciós tevékenységre fordítandó (5 milliárd Ft) forrásokban a bázishoz viszonyítva nem tervezünk csökkentést, erre a célra az ideivel megegyező összeget fordítunk jövőre. • A jelenelgi TC tervben forráshiány miatt nincs lehetőség regionális pályázatokra • Prioritást élvez az önálló turisztikai attrakciót jelentőnagyrendezvények támogatása, valamint a hosszútávú kötelezettségként tekintendő Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása (250 millió Ft).
Turizmus Törvény • A KORMÁNY ÁPRILISBAN ELFOGADTA • A SZAKMAI SZERVEZETEK TÁMOGATÁSUKRÓL BIZTOSÍTOTTÁK • 4 PARLAMENTI BIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA, ÉS ÁLTALÁNOS VITÁRA ALKALMASNAK TALÁLTA • A SPORT ÉS TURISZTIKAI BIZOTTSÁG MÉG NEM TÁRGYALTA • JELENLEG IS FOLYNAK AZ EGYEZTETÉSEK A MINÉL SZÉLEDEBB KÖRŰ KONSZENZUS – ÉS AZ ELFOGADÁSHOZ SZÜKSÉGES PARLAMENTI TÖBBSÉG – KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A Turizmus Törvény célkitűzései • „Presztízstörvény” (régóta várja a turisztikai szakma), ágazat jelentőségét bizonyítja • Partnerség (politika-turisztikai szakma között) • Turizmus ágazat működési kereteinek rögzítése (állami feladatok, szervezeti struktúrák, alapfogalmak) • Regionalitás hangsúlyozása, RTB-k jövőbeni szerepe RFT-kben, turisztikai régiók önállóak • Pénzügyi/finanszírozási rendszer rögzítése (nem konkrét többletforrások biztosítása, hanem a keretek rögzítése) • Regionális szintű turizmusfinanszírozás (Regionális Turisztikai Célelőirányzat) központi források mellett • Helyi források felhasználásának szabályozása (turizmust támogató cél - pályázati lehetőségből való kizárás)
Az utazási szerződésről szóló új kormányrendelet I. • A kormány november 19-i ülésén elfogadta az utazási szerződésről szóló Kormányrendeletet • Az új rendelet figyelembe veszi a jelenlegi szabályok 1996-os elfogadása óta bekövetkezett változásokat, és a korábbinál részletesebben szabályozza ezt a területet. • Erősíti az utazni vágyók védelmét és kiszámíthatóbb viszonyokat teremt az utazásszervezőknek is.
Az utazási szerződésről szóló új kormányrendelet II. • az értelmező rendelkezések és alapvető fogalmak tisztázása, pontosítása az utazási szerződés általános tartalmi és formai követelményeinek rögzítése, • a díjemelés szabályainak pontosítása; • az utas elállására vonatkozó szabályok pontosítása: bánatpénz (lemondási díj) alkalmazásának bevezetése az indulást megelőző 60. naptól, a Külügyminisztérium által „nem javasolt” úticélra vonatkozó szabály pontosítása; • az utazásszervező elállására vonatkozó szabályok pontosítása; • a teljesítési szabályok pontosítása: felelősségi szabályok, felelősség korlátozásnak bevezetése a részvételi díj legfeljebb kétszereséig; • a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló új törvény és a fogyasztóvédelmi törvény módosításával összefüggő változások átvezetése: fogyasztóvédelmi rendelkezések, a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzésének megteremtése.
Szabályozási feladatok I. ÖTM hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályok - áttekintés: • az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (utolsó módosítása: 2007. február) • a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rend. • a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet
Szabályozási feladatok II. • a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet (soron kívüli módosítás UCP irányelv végrehajtása miatt) • a lovas turisztikai szolgáltató tevékenységről szóló miniszteri rendelet (kihirdetése folyamatban) - idegenvezetésről szóló 41/1995. IKM rendelet (EU jogharmonizáció – kiemelt feladat) • a nemzetközi kongresszusszervezésre vonatkozó szakmai új jogszabály (alapelveit OIB munkacsoport készíti elő, elkészítése függ a belső piaci szolgáltatási irányelv hazai végrehajtásától) • a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet
Szabályozási feladatok: osztályba sorolás (45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet) I. Szálláshely kodifikációs munkacsoport a belső piaci szol- gáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hazai végrehajtása miatt került felállításra a Turisztikai Szakállamtitkárság kezde- ményezésére. Munkacsoport tagjai Tárcák: KÜM, IRM, SZMM, ÖM Jegyzői Főosztály Hatóságok: MKEH, NFH Érdekvédelmi szervezetek: OIB, Magyar Szállodaszövetség, FATOSZ, Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetség, Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Első ülésre november 17-én került sor.
Szabályozási feladatok: osztályba sorolás (45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet) II. • Előzetes ütemterv: • 2008. II. félév - előkészítés: • A kereskedelmi szálláshelyek és a fizető-vendéglátóhelyek • osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minő- • sítéséről szóló a 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet módosítása • (szakmai szervezetek 2007. augusztusban tettek utoljára ja- • vaslatokat, de jogszabály-módosításra már nem került sor) • a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról • szóló 110/1997. (VI.25.) Korm. rendelet módosításával együtt; • 2009. I. félév • közigazgatási egyeztetések lefolytatása, június 30-ig a Kormány • részére be kell nyújtani azokat • 2009. II. félév • - hatálybaléptetés
Szabályozási feladatok: osztályba sorolás (45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet) III. • Tárgyalt témakörök: • - Standardizáció fenntartása (létesítmények működéséhez kötő- • dik), tevékenység megkezdésének előzetes engedélyeztetése • nem marad fent az irányelv miatt • - Egységes szabályozás szálláshelyekre (egy jogszabály) • Szakmai szervezetek bevonása minősítésbe, ellenőrzésbe • (ehhez szükséges jogszabályi háttér kidolgozása IRM-mel) • - Egységes hatóság nyilvántartás (bejelentés) kezeléséhez A szakmai szervezetek a konkrét javaslataikat december 12-ig küldik meg.
A 2009. évi adó jogszabályok turisztikai vonatkozásai • Az ágazatot negatívan érintő váltorzás: • Jövedéki adó – napi standolás újbóli bevezetése • Az ágazat számára kedvező változások: • SZJA törvény: Előnyösen változott a falusi szállásadás és a falusi agroturisztikaiszolgáltatások adókedvezményének mértéke: eddig összesen évi 800 000 forintos bevétel jövedelme élvezet adómentességet akkor, ha a vállalkozó mind a két fajta tevékenységet folytatta. 2009-től ez az értékhatár évi 1 millió 200 ezer forintra emelkedik. • ÁFA törvény: kezdeményezésünkre változnak az utazásszervezőkre vonatkozó különleges adózási szabályok. Egyértelművé válik, hogy milyen esetekben kell alkalmazni ezeket a különös szabályokat, és az adó kiszámításának módjában is nagyobbszabadságot élveznek majd a vállalkozók.
A szállodai áfa kulcsa a versenytárs országokban 7% 9% 19% 10% 20% 8,5% 9% Szlovákiát kivéve mindenhol 5-10% közötti áfa kulcsot használnak 10% 7%
Szálláshely ÁFA csökkentése HA AZ ÁFA KULCS CSÖKKENNE • Kiesés a költségvetésben, DE „amit elvesztesz a vámon, megnyered a réven” • Csökkenő árak – növekvő forgalom és bevételek, és jövedelmezőség • 5%-os ÁFA kulcs: +15% foglalkoztatott (adók, járulékok), a jelenleginél több költségvetési bevétel (2008-2013) • 10-15%-os ÁFA kulcs: +4-8% foglalkoztatott – változatlan költségvetési bevétel (2008-2013) • Kifehérítő hatás
A magyar turizmus versenyképessége A MAGYAR TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGE
A magyar turizmus helye a világban • Hazánk 33. a Világgazdasági Fórum turisztikai versenyképességi rangsorában. A listán 130 ország szerepel. • 1 év alatt 7 helyet javítottunk! • Közvetlen versenytársaink közül csak Ausztria (2.) és Csehország előz meg minket. • Mögöttünk végzett Horvátország (34.), Szlovénia (36.) és Szlovákia (38.).
A globális pénzügyi válság várható hatásai a turizmusra I. A UNWTO várakozásai szerint – a korábbi válságokhoz hasonlóan – rövid- és középtávon: • előtérbe kerülnek a közelebbi, illetve a belföldi desztinációk, • a negatív hatásokra rugalmasabban reagálnak az olyan szegmensek mint a VFR (barát- és rokonlátogatók), a visszatérő vendégek, a speciális érdeklődésű, valamint az egyéni utazók, • az átlagos tartózkodási idő csökken, • az egy utazásra jutó kiadások csökkennek, • a jó ár-érték arányt kínáló, illetve az árfolyamoknak köszönhetően kedvező átváltással rendelkező desztinációk versenyelőnybe kerülnek, hiszen az ár meghatározó tényező az utazások során, • a szolgáltatóknak versenyképességük megőrzése érdekében költségeiket csökkenteniük kell, • előtérbe kerülnek az együttműködések (köz- és magánszféra, desztinációk és az utazási szakma/utazásszervezők stb.).
A globális pénzügyi válság várható hatásai a turizmusra II. A tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy noha a turisztikai kereslet némileg megtorpanni látszik 2008-ban és 2009-ben, a turizmus az életminőség olyan fontos elemévé vált, hogy az európai fogyasztók akár más termékekről, szolgáltatásokról való lemondás árán is igyekeznek megvalósítani utazásaikat.
A pénzügyi válság hatása a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységére I. • Jövő évi céljait a keresleti és kínálati tendenciákat feltáró elemzésekre alapozta a Társaság, figyelembe véve a tervkészítés során kibontakozott pénzügyi válság minden bizonnyal kedvezőtlen, ám egyelőre előreláthatatlan hatásait. • A válság következtében felértékelődnek a közeli desztinációk, ezért az erőforrásokat, marketingakciókat a korábbinál nagyobb mértékben irányítjuk a környező országok felé. • Tekintettel a gazdasági válság elhúzódó hatásaira, a távolabbi piacokon 2009-ben mérsékeltebb, fenntartó jellegű marketingtevékenységet folytat a Zrt.
A pénzügyi válság hatása a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységére II. • Tekintettel arra, hogy Magyarország beutazó turizmusában a légi közlekedésnek bizonyos piacokon meghatározó szerepe van, a bizonytalan gazdasági helyzetben különösen nagy jelentősége van a légi társaságokkal való összefogásnak a járatok Magyarországra vonzásában. Ezért a Légi Marketing Alapot továbbra is kiemelten fontos eszköznek tekintjük. • Az elmúlt években a légi úton Magyarországra érkezők száma jelentősen nőtt, a jövőben azonban ennek mérséklődése, illetve az egyéb közlekedési eszközök előtérbe kerülése várható, így a vonattal, autóbusszal érkező szegmensekre nagyobb figyelmet fordít a Zrt. • A válság előreláthatólag világszerte a belföldi turizmus erősödésével is jár, ezt a folyamatot kívánjuk elősegíteni a források koncentrálását és a nagyobb figyelemfelkeltést lehetővé tévő témaévek által meghatározott belföldi marketingtevékenységgel.