250 likes | 340 Views
A VKI BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE: BIOLÓGIAI REFERENCIA JELLEMZŐK. DR. SZILÁGYI FERENC BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Fax: +36 1 463 3753, E-mail: szilagyi@vcst.bme.hu. JAVASLAT A MAGYAR REFERENCIA JELLEMZŐKRE. A 2002. évi KöM projekt célja volt: A REFCOND Útmutató elemzése
E N D
A VKI BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE: BIOLÓGIAI REFERENCIA JELLEMZŐK DR. SZILÁGYI FERENC BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Fax: +36 1 463 3753, E-mail: szilagyi@vcst.bme.hu
JAVASLAT A MAGYAR REFERENCIA JELLEMZŐKRE A 2002. évi KöM projekt célja volt: • A REFCOND Útmutató elemzése • A kiváló és a jó állapot, ill. potenciál kibontása • Előzetes javaslat a referencia jellemzőkre • A referencia jellemzők tesztelése 6 tavon és folyón
MIVEL FOGLALKOZIK A REFCOND ÚTMUTATÓ? • Az EU VKI főbb elemei • Koncepció és definíciók közös megértése • Kiváló és jó állapot (potenciál) viszonylagos pontosítása • Osztályhatárok elvi definiálása • A víztípusok és referencia állapot közti összefüggés vizsgálata • Alapelvek és elvi módszerek a referencia állapot és ökológiai állapot meghatározására
MIVEL NEM FOGLALKOZIK A REFCOND ÚTMUTATÓ? • Felszín alatti, átmeneti és partmenti vizek • A gyenge és a rossz ökológiai állapot jellemzése • Kibocsátási és EQS értékekkel a kémiai állapotra • Szabványosítási és interkalibrációs kérdésekkel
REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS ÖKOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEI • Szakértői becslés • Történeti adatok • Paleorekonstrukció (direkt, indirekt) • Modellezés • Mérés • „One out all out” elv VIGYÁZAT! Túl szigorú feltételek túl sok költséggel járnak!!!
REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS FOLYAMATÁBRÁJA Terhelés kritériumok Ökológiai kritériumok Előzetes ökológiai állapot becslés Referencia területek azonosítása Validáció EQR értékek számítása Megbízhatóság becslés Interkalibráció Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz állapot
POZITÍVUMOK • Megjelenik a víztípusok és biológiai mintázat kapcsolata • Hierarchikus rendszerben gondolkodik • Iterációs módszer az implementálás során • Vizenyős területeket figyelembe venné • A „B” rendszertől különböző tipológiai paraméterek is megjelenhetnek • Víztest vagy típus specifikus referencia állapot lehetősége • Ökológiai és terhelési viszonyok együtteséből határozza meg a referencia állapotot
NEGATÍVUMOK • Sok minden eldöntését a tagországokra bízza (inkább irányelv, mint útmutató) • Kevéssé jut túl az általánosításokon • Nem segíti az egységes EU álláspont kialakítását • Sok feladatot hárít az interkalibrációra és a kísérleti vízgyűjtők tapasztalataira • Konkrét módszertani példákkal nem segíti az alkalmazást • Amire nem tud megoldást, arra időt ad 2004-ig • Terhelések, hatások és az ökológiai állapot közötti kapcsolat kevéssé kidolgozott
KÜLÖNBSÉG AZ EU ÉS MAGYAR MEGKÖZELÍTÉS KÖZÖTT • Az EU megközelítés a referencia állapot jellemzéséből indul ki, jellemzőket nem rögzít • A magyar megközelítés a referencia jellemzők körülhatárolásából indul ki, és ezekkel jellemez víztesteket • A különbség oka: nálunk nincs elég adat a referencia területekre és állapotokra
REFERENCIA JELLEMZŐK • Fajszintű indikáción alapuló rendszerek • Robosztus indexek
FITOPLANKTON • 27 funkcionális csoport (guildek) • Minőségi osztályok 2-10 (or 1-5 ha szükséges) • Minőségi index: s Q = (pi F)/100 i=1 pi = Az egyes csoportok biomassza aránya F = súlyozási faktor
FITOPLANKTON Előnyök: • Egyszerű rendszer • Funkcionális csoportokon alapul • Az indikátor fajok és a robosztus indexek kombinációja • Jól mutatja a különbséget a víztípusok között • Jól működik tavakra • Harmonizál más EU rendszerrel (pl. a némettel)
FITOBENTOSZ ÉS PERIFITON Diatóma indexek: • Sokféle index létezik • Ezek jók harmadrendűnél kisebb folyókra • Az EU számára elfogadhatók • OMNIDIA program létezik az indexek összehasonlítására • A kovaalgák jó teszt szervezetek
FITOBENTOSZ ÉS PERIFITON PERIFITON INDEXEK: • Taxonómiai és nem-taxonómiai indexek • Nem-taxonómiai paraméterek: súly, hamu, a-klorofill, autotróf index • Taxonomiai paraméterek: fajlista, domináns csoportok, a kovaalgák relativ gyakorisága, biodiverzitás, Shannon-diverzitás, hasonlóság • EQR értékek készültek a nem-taxonómiai paraméterekre
FITOBENTOSZ ÉS PERIFITON Előnyök: • A víztípusok jól megkülönböztethetők • Egyszerű és világos minősítő rendszer Hátrányok: • Validáció nem teljes • Érzékenységet az emberi hatásokra nem vizsgálták még.
MAKROFITA Statikus paraméterek: • Abundancia • Dominancia • Abundancia – Dominancia (A-D) • Zonció index Zi % = Za/Ze*100 • Makrofita fedettség • Lehetséges további paraméterek: föld feletti fajlagos biomassza, föld alatti fajlagos biomassza, összes fajlagos biomassza
MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK Kifejlesztett indexek: • Szapróbia indexek (Pantle-Buck, Zelinka-Marvan, Sladacek) • Biotikus indices (TBI, BBI, IBG, BMWP, ASTP, RIVPACS) Javaslatunk: • BMWP vagy szaprobia index • Adatgyűjtés szükséges
MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK Előnyök: • Folyókra alaposan kifejlesztett indexek • A makrogerinctelenek jó indikátor csoportot képeznek Gondok: • Adathiány Magyarországon kis patakokra • Nincs értékelő rendszer tavakra Szisztematikus adatgyűjtés szükséges
HALFAUNA Javasolt minősítő rendszer: FAME, amely a következőkön alapul: Faji összetétel, abundancia és életkor/testhossz eloszlás Fajösszetétel: tolerancia, reproduktivitás, migráció Abundancia: összes fajszám, native species, non-native species, indicator species Életkor/testhossz eloszlás: Domináns és nem toleráns fajok, az indikátor fajok növekedése
HALFAUNA • Előnyök: • Jól kidolgozott a rendszer • A víztípusok közötti különbségeket jól mutatja Hátrányok: • Sokféle adat kell, ezek közül a legtöbb hiányzik nálunk • A halászati módszerek nem szabványosítottak • Gondok a halászati törvénnyel
KÖVETKEZTETÉSEK • Nincs egységes álláspont az indikátorok jellegében • Fajlistákra továbbra is szükség lesz • A különböző élőlény csoportokra eltérő referencia jellemzők lesznek • Védett területek szerepe tisztázandó • Monitoring rendszer kidolgozatlan, sok buktatót rejt • Tesztterületek EQS-ek alapján nem hasonlíthatók össze • AZ EU-HOZ KÉPEST NEM ÁLLUNK ROSSZUL
JÖVŐBENI FELADATOK Referencia jellemzők kipróbálása különböző emberi hatásokkal terhelt víztesteken egy típuson belül Állapotfelmérési monitoring (PHARE Projekt) Referencia területek kijelölésének megkezdése a természetvédelemmel együtt Referencia területek állapotának jellemzése Az EU és a magyar összehangolt álláspont kialakítása
A KvVM-MTA PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI • A típusok és a biológiai mintázat összefüggésének vizsgálata „zavartalan” állapotban. • A biológiai mintázat és a különböző emberi hatások összefüggésének vizsgálata egy típuson belül. • A referencia viszonyok meghatározásának alapelvei. • Referencia területek kijelölésének megkezdése a természetvédelemmel együtt. • Indikátor jellemzőkkel kapcsolatos pontosítások • Módszertani kérdések tisztázása. • Speciális kérdések.
A MTA-KvVM PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI • Víztípusok és biológiai mintázat összeillesztése (ez a végleges víztest kijelölés alapja). • Biológiai mintázat és az emberi hatások összeillesztése (ez a kategorizálás és az ökológiai minősítés alapja). • A kiváló és a jó állapot kritériumrendszerének megalapozása. • Az indikátor jellemzők véglegesítése. • A minősítéshez hiányzó elemek megalapozása (kovaalga index, tavi és kisvízfolyási makrogerinctelenek, halfauna integritása, stb.). A feladat a tudományos megalapozás, de szigorúan a gyakorlatban hasznosítható kimenettel.