Általános áttekintés a kenőrendszerek szükségességéről

1. Általános áttekintés a kenőrendszerek szükségességéről EuroScale Mobiltechnika Kft Dropsa márkaképviselet Fekete-Kovács Győző – járműgépészmérnök/ügyvezető

2. A gépek meghibásodásának fő okai • Tárolási és kezelési hibák • Túlterhelés • Üzembehelyezési hibák • Nem megfelelő kenés • Szennyeződés • Egyéb hibák Karbantartáskor emberi tényezők >56% emberi hiba

3. A kenés feladatai • A súrlódás csökkentése > a túlzott kopás csökkentése • Szennyeződések és víz kiszorítása a kenési felületekről • Hűtés • Zajcsökkentés

4. Kenőanyagok kiválasztása Olajok? Folyékony zsírok? - kis viszkozitás, nem megfelelő fedés, hamar elfolyik a kenési felületről - a hőmérséklet emelkedésével veszít a kenőképességéből - nagyfokú környezetszennyezés az elfolyás miatt

5. Kenőanyagok kiválasztásának szempontjai 3. Tapasztalat: gépek, berendezések általános kenési feladataira NLGI 2 osztályú kenőzsírok alkalmazása

6. Kenőanyagok NLGI mérése és osztályozása

7. A csapágykenés argumentumai • Pontosan adagolt mennyiség • A megfelelő időben, rendszeresen • Minden kenési ponton • Megfelelő üzembiztonság biztosítása • Extrém körülmények között is

8. A kézi és az automata kenés összehasonlítása Kézi kenés Automata kenés A jármű és a teher statikus tömege befolyásolja a kenőanyag betöltését, a csapágy feltöltöttségét A szakaszosan adagolt kenőanyag egy egyenletes kenőanyag filmet hoz létre az automata kenés által, akkor, amikor arra szükség van (mozgás közben)

9. A kézi és az automata kenés összehasonlítása Automata kenés Kézi kenés Megfelelő kenés és védelem zóna Zsírmennyiség a csapágyakban Szükséges kenőanyag-mennyiség Súrlódási veszteség, alacsony védelem Kenésiidőpontok

10. A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása Kézi zsírzás • Gyakori leállás, magas állásidő • Magas munkaerő-költség • Magas bizonytalanság • Nem hatékony kenés és védelem • Túlzott kenési, sok felesleges kenőanyag • Magas javítási költségek

11. A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása Költségek (csak a közvetlenül ráfordított idővel számolva!) Megtakarítás, minimum -1,000,000.- Ft/év/autó!!! • Heti 1 alkalommal, 18 kenési pont zsírozása: 18x5perc=1,5 óra • Havi 6 óra, évi 78 óra • Költsége: 78x (15,000+1,000)=1,248,000Ft/év!!! • Állásidő költsége (Ft/óra) cca. 15,000.- HUF • Kézi zsírzásra fordított idő, kenési pontonként: 5 perc • Munkaerő óradíja: 1,000 Ft/óra • Kenési ciklus-igény csapágyanként: 1 alk/hét

12. A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása Bizonyítékok a magasabb hatékonyságra • Meghosszabbodó szervizintervallumok • Csökkenő „állásidő” veszteségek, és személyi ráfordítások • Megszűnnek az alvázcsapágyjavítási költségek • Növekszik a „hasznosidő" • Csökken a felhasznált kenőanyag- mennyiség • Nincs bevitt szennyezőanyag a csapágyakba a zsírozáskor, élettartam növekedés, súrlódás-csökkenés! • Jelentős előrelépés a környezet- védelemben! • Optimális kenés és védelem a szükséges időben Kapcsolt fenntartási költségek költségcsökkentés LINCOLN kenőrendszerrel LINCOLN kenőrendszer nélkül

13. További gazdasági előnyök a tulajdonosok részére Automata zsírzás Kézi zsírzás • Kenőanyag vesztesége? Ennek költsége? • Munkaerő állásköltsége, járulékai? • Alkatrészköltségek csökkenése a hosszabb élettartammal? • Extra profit az állásidőben végzett munkából? • Üzemanyag megtakarítás profitja, a helyes és folyamatos kenőanyag-ellátással?

14. Kenési mód kiválasztásának szempontjai Kenőrendszerek előnyei más módszerekkel szemben - előre beállított, pontosan adagolt kenőanyag mennyiség - programozható kenési időpontok - minden bekötött kenési ponton megjelenik a kiadagolt kenőanyag, nincs kimaradás - megfelelő rendszer kiválasztása esetén kiemelkedő üzembiztonság - megfelelő tervezéssel a szélsőségek is kiküszöbölhetőek

15. A progresszív kenőrendszer felépítése

16. Mitől függ a kenőrendszerek üzembiztonsága? • A maximális rendszernyomás nagysága • Térfogatkiszorítás-elvű, dugattyús szivattyú esetén az elvi maximális nyomás végtelen, ezért szükséges egy biztonsági szelep beépítése, a csőtörések, alkatrész-túlterhelés védelme érdekében • Alkatrészek minősége • Mozgó felületek finom illesztése • Felületkezelés (időjárás, kenőanyag kémiai terhelése, tisztítás kémiai terhelése, hőterhelés) • Vezérlő elektronika megbízhatósága • Felhasznált szerkezeti anyagok minősége • A kenőanyag utántöltés/feltöltés műszaki színvonala • A kenőanyag szennyeződése

17. A kenőzsír hidraulikus ellenállása (nyomásesése) eltérő hőmérsékleten

18. Példa egy építőgép automata zsírzó-rendszerében fellépő nyomásesések összege -10°C-os hőmérsékleten, NLGI 2 kenőzsírral

19. Konklúzió A kenőrendszerekben leküzdendő nyomások - kenőanyag reometrikus ellenállása a csővezetékben - rendszer-elemek hidraulikus ellenállása (elosztók, fittingek, csatlakozók) - kenési pontok ellenállása - szennyeződés okozta dugulás ellennyomása P? NAGYOBB NYOMÁS = NAGYOBB ÜZEMBIZTONSÁG

20. A Dropsa kenőrendszerek üzembiztonságának egyedisége • Magasabb rendszernyomás: • Kisebb dugulásveszély • Kevésbé érzékeny a szennyezett kenőanyagra • Szélsőségesebb időjárási viszonyok között is megfelelően üzemel • Az eltérő típusú kenési pontok, egy rendszeren belül is megfelelő kenőanyag mennyiséget kapnak (Δp>50-70 bar)