Jóléti rendszerek kihívásai a gazdasági válság időszakában

1. Jóléti rendszerek kihívásai a gazdasági válság időszakában Önkormányzati Egészségügyi Napok 2013. január 15. Prof. Dr. Orosz Éva tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Társadalomtudományi Kar Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

2. Az előadás fő pontjai • Az európai jóléti rendszerek fő kihívásai a jelenlegi időszakban • A jóléti rendszerek átalakulása, a gazdaság és jóléti rendszer kapcsolata: hiedelmek és tények • Lehetséges egészségpolitikai válaszok a pénzügyi és gazdasági válságra

3. A jóléti rendszer és gazdasági fejlődés közötti összefüggések; és a jó kormányzás szerepének újraértelmezése Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket A munkanélküliség csökkentése A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának további javítása Egészségügy A gazdaság, az egészségügy ésaz egészségi állapot összefüggéseinek újraértelmezése Stratégiák / eszközök az európai értékek fenntartására a növekvő szükségletek és szűkös források feltételei között Az egészségügyi humán erőforrás krízis kezelése Egészség-egyenlőtlenségeket csökkentő stratégiák kialakítása Legfontosabb kihívások

4. Hiedelem: A gazdasági fejlődést / növekedést a jóléti kiadások magas szintje fogja vissza Teendő: a jóléti kiadások csökkentése Tények: A versenyképességi rangsor elején álló számos országban magas a jóléti kiadások részesedése a GDP-ből A gazdaság és a jóléti rendszer strukturális, „minőségi” jellemzői a meghatározóak Teendő: strukturális reformok a gazdaságban és a jóléti rendszerben A jóléti rendszer és a gazdasági fejlődés közötti összefüggések újraértelmezésének szükségessége

6. Hiedelem: Jóléti kiadások „elszabadultak”, finanszíroz- hatatlanok Fő kérdés: hogyan csökkentsük a jóléti kiadásokat Tények A kormányzatok képesek voltak a jóléti kiadások korlátozására az elmúlt évtizedekben A jövedelmi egyenlőtlenségek „szabadultak el” A válság fő teherviselői: a szegények és az elszegényedés által veszélyeztetettek „Elveszett generációk” veszélye (szegény családok gyermekei; fiatal munkanélküliek – EU(27):22% 2011-ben) Fő kihívások: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket nyugdíjrendszer finanszírozhatósága (termékenységi ráta befolyásolása) Az elmúlt két évtized fő trendjei

7. A jóléti kiadások alakulása: az OECD országok átlaga (a GDP százalékában) Forrás: (Adema,2011), OECD

8. A jóléti kiadások szerkezete (GDP százalékában), 2007 Forrás: (Adema,2011), OECD

9. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése: A leggazdagabb 1% részesedése az adózás előtti jövedelmekből (1990 és 2007) Forrás: (OECD,2011)

10. Munkanélküliség aránya az iskolai végzettség szerint, 2012 Forrás: Eurostat

11. A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket • Az OECD országokban a gazdagok és a szegények közötti szakadék 30 év óta a legnagyobb mértékű. Az OECD átlagot tekintve a leggazdagabb 10% jövedelme 9-szerese a legszegényebb 10%-nak • A 90-es évek közepe óta az adó és jóléti rendszerek kevésbé hatékonyabbá váltak a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésében: a juttatások szinte csökkent, a jogosultak köre szűkült; a legszegényebbek által kapott transzferek növekedése elmaradt a jövedelmek növekedésétől • A magas jövedelmek adókulcsát csökkentették • A 90-es évek eleje óta a nyugdíjreformok átlagosan kb. 20 százalékkal csökkentették a jövőbeni nyugdíjak értékét Forrás: (OECD,2011)

12. A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket • „A növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokat idéznek elő. … Az esélyek egyenlőtlensége elkerülhetetlenül hatást gyakorol a gazdasági teljesítmény egészére … Az egyenlőtlenségek … politikai instabilitást generálnak. Növelhetik a populista, protekcionista, globalizáció ellenes hangulatot. • Az emberek nem fogják a szabad kereskedelmet és szabad piaci viszonyokat támogatni, ha azt érzik, hogy folyamatosan veszítenek miközben a nyertesek egy kis csoportja egyre gazdagabbá és gazdagabbá válik.” Forrás: (OECD,2011)

13. A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket • „Az egyenlőtlenségek növekedése nem elkerülhetetlen. …A gazdagok és szegények közötti különbség csökkentését szolgáló stratégiáknak három fő pilléren kell nyugodniuk: intenzívebb beruházás a humán erőforrásokba; az „befogadó” jellegű foglalkoztatás támogatása; az adók és szociális transzferek jól-tervezett rendszere … • Az adórendszerek biztosítsák, hogy a gazdagok igazságos részét viselik az adóterheknek. Ez elérhető a gazdagokat terhelő marginális adókulcsok növelésével, az adófizetési fegyelem javításával, az adókedvezmények megszüntetésével, …” Forrás: OECD(2012)

14. Magyarország: fokozottan érvényesek a vázolt kihívások • „Stagfláció” a gazdaságban • Foglalkoztatottság: 2009-ben a 15-64 éves népesség 55,4%; Törökország után legalacsonyabb OECD-ben (OECD átlag: 66,1%) • 2009-ben a magyar lakosság 14%-a élt jövedelmi szegénységben és 51%-a anyagilag depriváltnak volt tekinthető. A gyerekek 21%-a, mintegy 380 ezer gyermek élt szegénységben (Eurostat) • A legrosszabb helyzetű megyében élő alacsony végzettségű 30 éves férfiak több mint 13 évvel rövidebb életre számíthattak a 2000-es évek első felében, mint a legjobb helyzetű megyében élő magasabb végzettségűek (Hablicsek,22007) • Az OECD országokban az egészség dimenziójában a magyar gyerekek között tapasztalhatók a legnagyobb egyenlőtlenségek (UNICEF, 2010) • Közpolitikai „opportunizmus” (költségvetési kényszerek és a rövid távú előnyszerzés dominanciája) • Adórendszer és jóléti rendszer „inverz újraelosztást” valósít meg • A rendszerváltás óta a „stop-go” költségvetési politika egyik fő vesztese az egészségügy

15. Hiedelem: Az egészségügyi közkiadások „tarthatatlan” növekedése Tények A válság előtt az EU országok többségében: a közkiadások kontrolált növekedése Fő probléma: források felhasználásának hatékonysága A gazdasági válság növelte a szükségleteket és csökkentette a forrásokat Fő probléma: kiadások korlátozásának a negatív hatásai Fő kihívások az EU országokban Stratégiák / eszközök az európai értékek fenntartására a növekvő szükségletek és szűkös források feltételei között Gazdaság – egészségügy és egészség összefüggéseinek újraértelmezése Az egészségügyi humán erőforrás krízis kezelése Egészség-egyenlőtlenségeket csökkentő stratégiák kialakítása Egészségügy: fő kihívások az EU országokban

17. Egészségpolitikai válaszok a pénzügyi és gazdasági válságra Egészségügyi kiadások A szabályozás területei Eredmény (Outcomes) - csökkentése - növelése - szinten tartása - elosztásának változtatása - Finanszírozás / forrásteremtés - A szolgáltatások mennyisége és minősége - Költségek / árak Az egészségügyi rendszer alapvető céljaira gyakorolt hatások A pénzügyi, gazdasági válság és más külső korlátok / lehetőségek Forrás: (WHO,2012)

18. Egészségügyi közkiadások visszafogása – kockáztatva az egészségügyi rendszer alapvető céljait Strukturális reformok a rendszercélok figyelembe vételével Eltérő válaszok a gazdasági válság hatásaira Forrás: (WHO,2012)

19. Egészségügyi közkiadások visszafogása – kockáztatva az egészségügyi rendszer alapvető céljait • a szolgáltatási csomagnak az alapvető szolgáltatásokat is érintő szűkítése • a jogosultak körének szűkítése • az alapvető ellátások esetében a betegek térítési díjainak növelése • a várólisták növelése • az egészségügyi dolgozók reálbérének csökkentése - más szektorokhoz viszonyított jövedelem-különbségek növekedése Forrás: (WHO,2012)

20. Strukturális reformok az egészségügy alapvető céljainak a figyelembe vételével • A közfinanszírozás forrásainak bővítése • A kockázatközösség méretének növelése • „Stratégiai” szolgáltatás-vásárlás (pl. minőségi indikátorok a finanszírozásban) • Technológia-értékelés • Gyógyszerárak csökkentése, költség-hatékony gyógyszerfelírás ösztönzése • Az egynapos sebészet és járóbetegellátás szerepének növelésére • Az ellátás koordinációja, menedzselése • Az adminisztratív kiadások csökkentése • A szegények és a folyamatos ellátást igénylők fokozottabb védelme az egészségügy igénybevételének pénzügyi terhei alól Forrás: (WHO,2012)

21. Magyar egészségügy: növekvő leszakadás a fejlett országoktól és a Visegrádi országoktól

22. A válság enyhítése szemléletváltás a gazdaság és egészségügy szerepének újragondolása a politikai és gazdasági elit által őszinte helyzetértékelés – és annak a társadalom számára világossá tétele a közkiadásokés magánkiadások átgondolt növelése „fájdalmas” intézkedések meghozatala kórházbezárás, tb szolgáltatási csomag szűkítése, co-payment szélesítése, stb. Innovációk ösztönzése szervezeti és technológiai Reális stratégia az egészségi állapotra és egyenlőtlenségeire ható egészségügyön kívüli tényezők befolyásolására A válság mélyülése - az elmúlt 15 év gyakorlatának folytatása az egészségügy teljes alárendelése a rövidtávú gazdasági és politikai érdekeknek az egészségügy vesztese volt a gazdaságpolitika „választási-ciklusai” fel- és lemenő ágának is! előítéletes ideológiai közhelyek és mítoszok a köz- és magán szerepére „struccpolitika” a problémák (nem)kezelésében Magyar egészségügy: lehetséges szcenáriók

23. Hivatkozások • OECD(2011): Divided we stand: Why inequality keeps rising? OECD(2011): An overview of growing income inequalities in OECD countries, • OECD(2012): Reducing income inequality while boosting economic growth: Can it be done? • Mladovsky,P. et.al.(2012): Health policy responses tothe financial crisis in Europe, WHO, Policy Summary 5. • Adema, W. et.al. (2011), “Is the European Welfare State Really More Expensive?: Indicators on Social Spending, 1980-2012, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 124,