KUTATÁSI EREDMÉNYEK (ESPAD, HBSC) JOGOS KÉRDÉSEK DROGPOLITIKAI ÁTTEKINTÉS ELLÁTÓRENDSZER

1. KUTATÁSI EREDMÉNYEK(ESPAD, HBSC)JOGOS KÉRDÉSEKDROGPOLITIKAI ÁTTEKINTÉSELLÁTÓRENDSZER

2. Az adatok hitelessége Adatok ISKOLAI FELMÉRÉ-SEK? • Hatósági (rendőrség, határőrség, VPOP, SZEB, titkos szolgálat stb.) • Egészségügyi (kórházak, rehabilitációs otthonok, halálozási statisztikák) • Nemzetközi (ESPAD) Validitás...?

3. Mire jók az adatok? Hatóságiadatok a hatóság eredményességét méri Egészségügyi adatok az intézményes ellátást igénybe vevők számát jelöli Ki mondja meg, hogy mennyi drogos van?

4. Egészségügyi intézményekben nyilvántartott kábítószer-fogyasztók számának alakulása 1995-2001 között

5. Az ismertté vált kábítószerrel visszaélés bűncselekmények alakulása 1990-2000 között

6. Az ESPAD kutatás ESPAD: Európai összehasonlító vizsgálat a középiskolások alkohol- és drogfogyasztásáról

7. Különböző drogok életprevalencia értéke Magyarországon 1995, 1999 (16 éves középiskolások, %)

8. A tiltott drogfogyasztás struktúrája. Összesített és szerenkénti életprevalencia értékek a 9-10 évfolyamos középiskolások körében

9. Tiltott szerek életprevalencia értéke 1999-ben az egyes ESPAD országokban (a 16 éves tanulók százalékában)

10. Az inhaláns használat életprevalencia értéke az egyes ESPAD országokban (a 16 éves tanulók százalékában)

11. HBSCISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA

12. HBSC- Európai ifjúságkutatás • Az 1980-as évek elején informális együttműködésként indult (Norvégia, Finnország, Ausztria és Anglia) • 1987 óta kiemelt kutatási program • 1995-ben csatlakozott Magyarország a kutatáshoz • Azóta hazánkban 5 országosan reprezentatív adatfelvétel történt (1985, 1990, 1993, 1997, 2002) • Ma 35 európai és észak-amerikai országban végeznek adatfelvételt

13. A nemzetközi kutatás célja • A serdülőkorú (11-15 éves, hazánkban 17 évesek is) fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása • Az egészséggel, a közérzettel és az életmóddal összefüggést mutató tényezők mind szélesebb körben való feltárása • A kutatás eredményeinek gyakorlatban valói hasznosítása • A nemzetközi kiterjedés módot ad a különböző fejlettségű, különböző társadalmi és kulturális viszonyokkal bíró országokban élő fiatalok önminősített egészségi állapotuk, életmódjuk, közérzetük összehasonlítására

14. Néhány eredmény • Az életkor emelkedésével, különösen a lányok között növekszik a tanítási napokon rendszertelenül étkezők aránya (15-17 éves korban a lányok 40 %-a nem reggelizik) • A válaszolók fele tartja megfelelőnek testalkatát, 26 % fogyókúrázik, a lányok testképe és alkatukkal való elégedettség kevésbé felelt meg egymásnak – fogyni szeretnének, de nem tartják magukat kövérnek • A lányok sokkal kevesebbet mozognak, ez életkorral még inkább csökken – 1/3-ad mozog elfogadható mennyiséget

15. Néhány eredmény • Jelentős a televíziózásra, videózásra fordított idő, mind a tanítási napokon, mind a hétvégén (hét közben 43 % 2-3 órát, hétvégén 57 % legalább napi 4 órát tölt ezzel; a 7. osztályosok tévéznek a legtöbbet) • A fiúk 70%-a, a lányok 51%-a használja napi szinten a számítógépet(hétköznap lányok 1/10-e, fiúk több mint 1/3-a napi 1-2 órát tölt ezzel) • 18 % kevés időt (semmit vagy 1 órát) készül másnapra, a tanulók fele 1-2- órát, lányok többet tanulnak

16. Néhány eredmény • Az 5. osztályosok között 18,8% , míg a 17 évesek körében 80% gyújtott már rá életében (az életkor emelkedésével egyre inkább eltűnik a különbség lányok és fiúk között); 7. és 9. osztályosok körében a rendszeresen dohányzó tanulók száma háromszorosára emelkedik; 11. osztályban a fiúk 40%-a, a lányok 35%-a dohányzik (szülői minta, barátok hatása!)

17. Néhány eredmény • 17 éves korban 92% már ivott alkoholt; életkorral emelkedik a részegségek száma is, 11. osztályban a fiúk 64%-a, a lányok 41%-a); a serdülőkorúakra nem elsősorban a napi fogyasztás, hanem hetente/kéthetente, havonta előforduló „bulizós nagyivás” jellemző; 15-17 évesek 80%-a gyakran a baráti társaságban fogyaszt alkoholt

18. Néhány eredmény • A tanulók több mint egynegyede fogyasztott már valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst életében; 60-80% csak kipróbálta, nem problematikus drogfogyasztó; a leggyakrabban a használt szer a marihuána és hasis; 40-60% 16-éves kora körül találkozik a szerrel; szakmunkástanulók, szakiskolák tanulói inkább fogyasztanak ilyen szereket, azon belül is főleg a fiúk, és Budapesten élők

19. Néhány eredmény • A 9. osztályos fiúk 28%-a, lányok 19%-a vallotta, hogy volt már szexuális kapcsolata, a 11. osztályosok 49%-a, lányok 53%-a; 26 % vallotta, hogy 14 évesnél fiatalabb volt az első kapcsolat létesítésekor, 27% 15 éves volt); a szexuálisan aktív tanulók 85%-a jelölte, hogy a legutóbbi szexuális aktus során védekezett a teherbeesés ellen; 60% kondommal, 1/3 tablettával, 18% megszakított közösüléssel)

20. Néhány eredmény • Az élettel való elégedettség átlagosan 7,34 egy 10 fokozatú skálán; az életkorral való előrehaladással csökkenő tendenciát mutat • Önértékelés skálán a fiúk jelentősen magasabb pontszámokat értek el, lányoknál 7. és 9. osztályosok között csökkenés, fiúknál 9. és 11. osztályok között emelkedés

21. Néhány eredmény • A szomatikus tünetek mellett (melyek gyakori előfordulása általánosnak mondható) serdülőkorban az érzelmi problémák, s így a depressziós hangulat, súlyosabb esetben a depresszió előfordulása is ugrásszerűen növekszik; a lányok közel 30%-a, a fiúk 18%-a depresszív hangulatot jelzett

22. A teljes riport letölthető az Országos Gyermekegészségügyi Intézet honlapján: www.ogyei.hu – kutatások - HBSC

23. Melyik a legveszélyesebb drog?

24. Halálozási adatok szerfajtánként

25. Becsült társadalmi költségek Magyarországonszerfajtánként (milliárd Ft) 1997-ben

26. Mikro- és makrotársadalom

27. Normaalkotás és normaszegés IDEÁLKE-RESÉS IDENTITÁS-ZAVAR NORMA-ALKOTÁS DEVIANCIA-FOGALOM LÁZADÁS ÖNAZONOSSÁG ERŐSÖDÉSE TRANSZ-CENDENS IGÉNY NORMA-SZEGÉS

28. Film!!!

29. Drogpolitika

30. A kábítószer-fogyasztás jogi szabályozása A MEGKÖZE- A DROGPROBLÉ- A DROGHASZ- A DROGPOLITIKA A DROGPOLITI- LÍTÉS NEVE MA LÉNYEGE NÁLAT MA- SÚLYPONTJAI TIKA BUKÁSÁ- GYARÁZATA NAK KÖVET- KEZMÉNYEI HÉJÁK A droghasználók Önzés, a társa- Szigorú jogal- Erőszak és eladók erkölcs- dalmi értékek kotás telensége hiánya BAGLYOK Betegség Társadalmi fel- Prevenció, terápia, A problémák tételek prohibíció megmaradnak GALAMBOK A prohibíció A droghaszná- Legalizálás, felvi- A kábítószerrel káros hatása lattal járó élve- lágosítás való visszaélés zet terjedése1 Peter Reuter: Hawks Ascendant – The Punitive Trend of American Dug Policy (1992)

31. Drogpolitikai megközelítések LEGALIZÁCIÓ PROHIBÍCIÓ DEKRIMINALIZÁCIÓ A kábítószer-fogyasz-tást azért utasítja el a társadalom, mert az bűncselekmény. A-mennyiben nem lesz bűncselekmény, maga a probléma is megszűnik. (Lsd. nikotin!) A kábítószer-probléma visszaszorításánál éles kü-lönbséget kell tenni a ke-resleti és kínálati oldal kö-zött. A terjesztőket bün-tetni kell, a fogyasztókat pedig a gyógyulásban segíteni. A kábítószer-probléma elsődlegesen bűncselek-mény, így azt elsődle-gesen büntetőjogi úton lehet kezelni.

32. Fejezetek a kábítószerek történetéből • VII. századBevezetésre kerül az iszlám alkoholtilalom. • X. századAl-Biruni leírja a mekkai zarándokok közötttapasztalhatóvisszaélésszerű ópiumhasználat tüneteit • XIII. századMegjelennek korlátozó intézkedések a hasisfogyasztásával szemben • 1536A spanyolok meghódítják Perut. A hittérítők szeretnék megszüntetni a kokalevél kultuszhoz kötődő szerepét (ti. az indián vallási életben annak komoly szimbolikus jellege volt), mivel az akadályozta a keresztyén hit térítését. A társadalmi változások, és a vallási tabuk felszámolása egyben a kokalevél hozzáférhetőségét, és a visszaélésszerű használatot is eredményezte. • 1691LunebergbenFederovics Mihály cár kivégeztet mindenkit, akinél drogot találnak • 1604I. Jakab angol király 4000-szeres vámot vet ki a dohánytermékekre. • 1638IV. Murád szultán erélyesen fellép az ópiumevés szokása ellen. (Halála után utódai nem folytatják kábítószer-politikáját.) • 1620Az első jelentések a kínai nikotinfogyasztásról • 1628Ming kínai császár tiltó rendelkezéseinek bevezetése a nikotinfogyasztás ellen.

33. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1636Az európai pestisjárvány idején elterjedt terápiás és prevenciósmódszerré vált – az illatszerek használata mellett – a dohányzás. • 1642A pápa kibocsát egy bullát, amelyben kiátkozással fenyeget mindenkit, aki az egyházban dohányzik. A mise alatt dohányzó papot örök kárhozattal • fenyegeti. • 1650Betiltják a dohányfogyasztást Bajorországban, Szászországban és Zürichben.IV. Murad szultán elrendeli a dohányzásért járó halálbüntetést. IV. Murad kormányzásának öt éve alatt 25 ezer embert végeztetett ki! • 1685Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem háziorvosa szerint: „Életünk és egészségünk szempontjából semmi nincs, mi olyan hasznos lenne, és annyi szolgálatot tenne, mint a dohány”.Németország) a dohányzást halálbüntetéssel sújtják • 1725 A szigorú tiltó intézkedések után a Vatikán a Szent Péter Bazilikában ismét engedélyezi a dohányzást.

34. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1736Hatályossá válik az angliai „Gin törvény”, amelyárnöveléssel kívánja csökkenteni az alkoholfogyasztást • 1792Kínában az ópiumárusokat megfojtás általi kivégzésre ítélik • 1800A napóleoni háborúkból hazatérő egyiptomi seregek megismertetik Franciaországgal a cannabist. (1844-ben párizsi avantgárd művészekmegalapítják a Hasisélvezők Klubját. • 1804Megjelenik az első orvosi vélemény, mely szerint az „iszákosság az elme betegsége” (Thomas Trotter eningburghi orvos) • 1845New Yorkban törvény által betiltják az alkohol nyilvános értékesítését • 1848Németországban a forradalom befejezésével befejeződik a dohányzás elleni tilalom is. Ettől az évtől a nikotin itt legális drogként szerepel. • 1851A Vatikán a dohányzással kapcsolatos ellenző írások szerzőit fogházzal fenyegette.

35. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1884Megjelenik Freud „Über Coca” című tudományos közleménye, amelynépszerűsíti a kokaint, mint a pszichoterápiában sikeresen alkalmazott szert. • 1906Életbe lép az első olyan törvény az USA-ban, amely az akkor már átláthatatlan és ellenőrizetlen gyógyszerpiacot (melynek termékei javarészt kábítószereket istartalmaztak) felügyelete alá vonja. • 1907Az amerikai kábítószer-ellenes intézkedések következtében a népszerű Coca-Colából ki kellet hagyni a kokaint. Azóta kokaintól mentesített kokalevél-kivonatot használ a gyár. • 1909 Az első amerikai kábítószer-törvény megalkotása, amelynek hátterében külpolitikai okok, és a bevándorlók életkörülményeinek romlása állt. • 1910 Eddig az évig Németországban egészen legálisan voltak forgalomban olyan nikotinos cigaretták, amelyek cannabist is tartalmaztak. • 1912Az első nemzetközi ópiumkonferencia Hágában. Az ún. Hágai Nemzetközi Ópiumegyezmény alapelvei ma is érvényesek. ezek a következők: • Ä     az ópium- és kokainszármazékok kereskedelmét kizárólag gyógyászati és tudományos céllal szabad engedélyezni • Ä     a visszaélésre alkalmas ópium gyártását fokozatosan be kell vonni • Ä     a kormányok kötelesek a gyártás és elosztást ellenőrző nemzeti hatósági szervet létesíteni

36. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1916Az USA gyógyszerkönyve leveszi a tiltott drogok listájáról a whiskyt és a brandyt. • 1917Az Amerikai Orvosi Szövetség egyaránt ellenzi az alkohol közforgalomba-hozatalát és orvosi felhasználását • 1920Az USA egész területén alkoholtilalmat rendelnekel. • 1925Létrejön a második Nemzetközi Ópiumegyezmény Genfben. Az elsődleges célkitűzés a kábítószer-kereskedelem nemzetközi ellenőrzésének megszervezése. Az egyezmény részét képezi az: • Ä     egységes engedélyezési rendszer • Ä     a kábítószer-tranzakciók regisztrációjának bevezetése • Ä     a nemzetközi rendszer működését ellenőrző hivatalt (amelynek jogutódja a mai INCB) • 1928Létrejön az iráni ópiummonopólium, így ettől az évtől az ópiumot már nem lehet szabadon termelni. • 1930-40-es évekKomoly maffiaszervezetek alakulnak, amelyek hálózatotképeznek. E szempontból kiemelkedő Olaszország térsége és az USA.

37. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1931Genfben aláírják a Kábítószerek gyártásának korlátozására és elosztásuk szabályozására vonatkozó egyezményt, amely arra kötelezi az aláírókat, hogy előre jelezzék gyógyászati és tudományos célú kábítószer-szükségletüket • 1936Genfben aláírják az Illegális kábítószer-kereskedelem elleni egyezményt, amely lehetővé teszi a nemzetközi fellépést a bűnözők ellen lefolytatotteljárásrend és kiadatási egyezmény révén. • 1938A Szovjetunió 50 tonna ópiumot vásárol Afganisztántól, ezzel a legjelentősebb legális kereskedelmi tranzakciót bonyolítja le. • 1941Csang-Kai-sek kínai tábornok elrendeli a mákültetvények 100%-os felszámolását, és az ellenszegülők kivégzését • 1945A Második Világháború után megjelennek az első illatosított cigarettafajták. Eddig a nikotinos cigaretta alig-alig szívható drog. A Camel viszont „élvezetesebbé” teszi a droghasználatot. Ekkortól számít a nikotin igazán veszélyes szernek. • 1953Nemzetközi megállapodás a mák termesztéséről és kereskedelméről New Yorkban. Ez az egyezmény tett először kísérletet mezőgazdasági tevékenység ellenőrzésére. Az egyezményben Afganisztán is kérte, hadd lehessen legális ópiumexportőr (Bulgária, Görögország, India, Irán, Jugoszlávia, Törökország és a Szovjetunió mellett).Indoka az volt, hogy a parasztság 90%-a (!) ópiumtermelésből él

38. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1955Az iráni sah betiltja az évezredes hagyományú ópiumtermelést és -felhasználást. (1969-ben a tilalmat – mivel lehetetlenség volt betartatni – feloldják, és az ópium termelését ismét állami felügyelet alá vonják. • 1958Afganisztán ópiumtilalmat vezet be, amelynek semmilyen hatása sincs. • 1961Aláírják a New-Yorik Egységes Kábítószer-egyezményt, amely • Ä     egységesíti a korábbi ellenőrzési rendszereket; • Ä     tilalmazza valamennyi nem gyógyászati és tudományos céllal történő kábítószer-termelést, -felhasználást és –kereskedelmet; • Ä     a tilalmat kiterjeszti a kokalevélre és cannabisra is; • Ä     szabályozza az engedélyezési rendszert; • Ä     rendszabályokat fogalmaz meg az illegális kereskedelem ellen; • Ä     meghatározza a nemzetközi kábítószer-ellenőrző szervezkötelezettségeit • Ä     létrehozzák az INCB intézményét. • 1962Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondja, hogy a kábítószer-függő – hasonlóan az elmebeteghez – kényszer hatása alatt áll, nem képes ügyeinek intézésére, ezért nem büntethető. Mindkettő beteg, és betegként is szükséges kezelni.

39. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1964A Terry Reportban megjelenik az első orvosilag megalapozott elemző cikk a nikotinfogyasztással kapcsolatban, amely kimutatja a szerhasználat • orvosi ártalmait. • 1965Az első metadonkísérletek az USA-ban. • 1967Elindul a New-Yorki kábítószer-függéstszabályozó program, melynek keretében a bíróságoknak módjukban áll a drogfüggőt maximum 5 évig terjedő kényszer-gyógykezelésre kötelezni. • 1969 Az ENSZ egy felmérése kimutatja, hogy a nikotin mindenegészségkárosításra figyelmeztető kampány ellenére a cigarettafogyasztás évente 70 milliárd cigarettával nő. • 1969New-York polgármestere választási kampányában ígéretet tett a metadonkezelés bevezetésére, ami nem is maradt el. • 1969-70Az USA-ban a Gallup felmérése szerint 1969-ben a főiskolások 9%-a próbált ki marihuánát, míg 1970-re ez az arány 30% (egy másik tanulmány szerint 43%) lett.

40. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1970A Szovjetunióban 1968 és 1970 között 50%-kalemelkedett a cigarettakereskedelemFranciaországban a drogfüggőséget fertőző betegségként kezelik, úgy, mint az alkoholizmust vagy nemi betegséget.Megszületik az új amerikai drogtörvény, amely egyes államokban a mairhuána személyes használatát szabálysértésnek minősíti. • 1972Az olasz kormány jóváhagyja, hogy a kábítószer-függőket betegként, és nem bűnözőként kell kezelni. • 1979Komeini imám megfogalmazza az új iráni politikai irányelveket: • 1.) Függőséget okozó anyagok nem gyógyászati célú felhasználása tilos. • 2.) A toxikománokat kötelezni kell szenvedélyük felhagyására. • 1979A Szovjetunió afganisztáni offenzívája következtében a CIA és a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) által szervezett segélyakciók kiemelkedő szerepet játszanak a kiemelkedő mennyiségű és minőségű afgán ópium Pakisztánba szállításában. • 1985A Lengyelországban bevezetett új kábítószer-törvény szerint az országnak csak egy szűk részében lehetett mákot termeszteni. A döntés hátterében az ijesztően növekvő visszaélésszerű mákfogyasztás állt.

41. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1986Közel 200 titkos laboratórium működik Pakisztánban, amelyek az afgán ópium feldolgozásán tevékenykednek • 1988A bécsi Kábítószerek és Pszichotrop Anyagok Illegális Kereskedelme Elleni Egyezmény a következő előírásokkal igyekszik elősegíteni az alábbi előírásokat: • Ä A kábítószer-bűnözés fogalmainak korszerűsítése • ÄAz ilelgális kereskedelemből származó vagyontárgyak elkobzására vonatkozó előírások • Ä A nemzetközi kábítószer-rendészet korszerűsítése • Ä Az illegális gyártáshoz használt kellékek, szerek kereskedelmi felügyelete • Ä A bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködés • 1988Oroszországban és Ukrajnában a rendészeti szervek elkezdik irtani az ekkor már illegális házi mákültetvényeket, amelyeket étkezési céllal veteményeztek. • 1990A Szovjetunió felbomlása után kialakulnak, ill. megerősödnek az addig a KGB által felügyelt országok illegális kábítószer-kereskedelme.

42. Fejezetek a kábítószerek történetéből • 1992Irán 1 milliárd dolláros beruházással 840 km hosszúfalat épít annak érdekében. hogy elzárja a csempészútvonalat. • 1994Afganisztán a világ első ópiumtermelő országa. • 1995A „Balkán-út” Törökország felől az európai piac 30%-át látja el. • 1998Az Európai Unió felnőtt lakosságának 5-30%-a próbálkozott cannabisszívással, míg az ifjúság 40%-a. • 2001Az afganisztáni terrorcselekmények következtében – amelynek legfőbb anyagi bázisát az afgán mákültetvények jelentették – kialakult háborús helyzet várhatóan jelentősen megnöveli a heroin árát. (Afganisztán a világ illegális heroin piacának 2/3-át látja el!) Várhatóan az illegális drogpiacon újabb szereplők kérnek majd helyet.

43. A holland drogpolitika • Hollandiában nincs legalizáció! • Hollandia egyfajta dekriminlaizációs politikát folytat • A drogszcéna jelenléte • Az ifjúság drogfogyasztása • A deviáns fiatalok társadalmi integrációja • Betartható törvények meghozatala • Különbségtétel az „elfogadható és elfogadhatatlan kockázattal járó drogok” között • Keretet szabni a lehető legkisebb kockázattal járó fogyasztásnak • A kipróbáló fiatalok megóvása a kriminalizációtól, a függők korszerű gyógykezelése, a terjesztők büntetése A konfliktus EREDMÉNY Az ún coffee-shopokban megengedett bizonyos mennyiségű (5 gramm) THC birtoklását. (A coffee-shopok árukészlete nem haladhatja meg a 100 grammot.)

44. A hazai drogpolitika története AZ 1970-ES ÉVEK VÉGÉIG • A kábítószerrel történő visszaéléssel kapcsolatos első prohibíciós törekvéssel Magyarországon az 1930-as években találkozunk. • Az 1960-as években (1956 után!) a drogos kultúra egyfajta passzív ellenzékiséget is jelentett. • A 70-es években megszaporodott az okirat-hamisítások száma (recepthamisítások: Coderit, Hydrocodin, Noxiron, Gracidin, stb.) • Az 1979. július 1-jén hatályba lépett Btk. 282. És 283. §-a a „nulla tolerancia” elvét valósította meg. (A kábítószerrel való visszaélés azóta bűncselekmény hazánkban.)

45. A hazai drogpolitika története AZ 1980-AS ÉVEK VÉGÉIG • A 80-as évek elejétől növekvő kereslet mutatkozik a kábítószerek iránt, így érezhetően emelkedik a kábítószer-fogyasztók és –kipróbálók száma. • Magyarországon, a Kádár-korszak idején komoly – nemzetközileg is körözött – bűnözők élveznek szabad vendéglátást (pl. Carlos) • 1985-ben az MSZMP már nem hallgathatja el a problémát. Minisztertanácsi határozat sürgeti az ellátórendszer és a prevenció létrehozását, erősítését. • 1985 után megjelennek az első egyházi programok (1985: Gorkij-fasori Református Egyházközség drogos programja, 1986: Református Iszákosmentő Misszió – Dömös, Bükkszentkereszt, 1987: A MRE Ráckeresztúri Drogrehabilitációs Otthona, 1988: Az EPK dunaharaszti drogrehabilitációs otthona, stb.)

46. A hazai drogpolitika története AZ 1990-ES ÉVEK VÉGÉIG • 1989-es rendszerváltás • 1990-es évek eleje ENSZ Kábítószer-ellenes Bizottságának vizsgálata: a posztkommunista régiót a volt Szovjetunió maffiaszervezetei felügyelik. • A keresleti és kínálati oladal különválasztása látható az 1993-as Btk.-módosításban. Bevezetik az elterelés (diverzió) jogintézményét a fogyasztók (kipróbáló, alkalmi és rendszeres fogyasztó, valamint a függő) részére. • Megalakul a Kábítószerügyi Tárcaközi bizottság, majd 1996-ban az ún. Eseti Bizottság. (Kialakulóban van egy nemzeti startégiai munkaprogram.) • 1998-ban megkezdődik a Btk.-módosítás előkészítése. A törvénymódosítás 1999. március 1-jén lép életbe. A törvény szerint elterelésben csak a kábítószer-függők részesülhetnek.

47. A hazai drogpolitika története A 21. SZÁZAD ELEJÉN • 1999-ben megalakul az Ifjúsági és Sportminisztérium, amely kormányzati szinten végzi a nemzeti drogkoordinációt. 2000-ben elkészül a Nemzeti drogstratégia, amit egyhangúlag fogadott el a hatpárti Parlament, ám amely szemléletében és struktúrájában élesen eltér a prohibíciós kormánytörekvéstől • 2003. március 1. a Btk.-módosítás tervezett időpontja, amely inkább az 1993-as törvényhez igazodik.

48. Az új Btk. Az elterelésben a terheltek a drogkarrierjük szakaszai szerint külön kezelésben részesülnek. egészségügyi civil problémás használó függő kipróbáló

49. Az Alkotmánybíróság „visszadobja” az elterelésről szóló jogszabályi részeket

50. Közoktatási törvény ~ 2. mellékletA TITOKTARTÁS