KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor

1. KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉNDr. Botos Katalin professzor

2. KIHÍVÁSOK • - Pénzügyi és gazdasági válság • - Demográfiai válság • - Ökológiai válság .

3. PÉNZÜGYI VÁLSÁG

4. PÉNZÜGYI VÁLSÁG Rövid távon megoldandó feladat a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, a kilábalás megtalálása. Úgy tűnik, ehhez újra kell gondolni a közgazdasági elméletet. Túl rövid távú gondolkodásra ösztönöznek a jelenlegi elméletek (Shareholder Value), melyek – szándékuk ellenére - a profit rövid távú maximalizálására irányulnak. Újra kell gondolni az állam szerepvállalását, amelyet az un. Washington-i konszenzus visszaszorítani igyekezett. A mai válságkezelő intézkedések mutatják a visszarendeződést. Erősíteni kell a pénzügyi és számviteli nemzetközi szabályozást. Meggondolandó, hogy nem csak a hitel felvevők felelnek az eladósodottságért! Vissza kell állítani a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, különben a kutya sem fog megtakarítani, hosszú távú öngondoskodást ilyen módon megvalósítani. Már pedig erre nagy szükség van, az idősödés jelensége miatt.

5. MAGYARORSZÁGON IMPORTÁLT ÉS SAJÁT VÁLSÁG • A nemzetközi pénzügyi válság okai Lámfalussy elemzése (a pénzügyi szektor mohósága, pénzügyi innovációk, ellenőrizhetetlenség, áttekinthetetlenség, piramis jelleg. A Washingtoni konszenzus eröltetése, túl korai liberalizálás. Nem csak az adósok felelősök az adósságért! • Magyarországon a bankok portfoliójában kevés fertőző termék van, de mivel leánybankok, az anyabankok helyzete kihat rájuk. Magyarország egyrészt így importálja a válságot (a bankok likviditás szűkében vannak) másrészt külpiacai is beszűkülnek. A pénzügyi válság reálválsággá változik. A saját jogú válságunk oka kormányzatunk hiteltelensége, melynek következtében az állampapírokat nem akarják a befektetők megvenni. Ez pedig államcsődhöz vezethet. (IMF-Brüsszel mentőakciója, nézzük meg részletesebben!)

6. Hogyan jutottunk ide.. • Magas fizetési mérleg hiány; • A 2002-2006 közötti magas, éves átlagban 8%-os államháztartási hiány az államadósság gyors emelkedéséhez vezetett; • Alacsony lakossági megtakarítások, növekvő hitelfelvétel – elsősorban devizában; • A kiigazítási csomag bevezetése óta lassú gazdasági növekedés, gyengülő gazdaság, növekvő munkanélküliség • HITELESSÉGI PROBLÉMÁK

7. A Kiigazítási csomag után is a legmagasabb államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben

8. Ennek következtében viharosan növekvő államadósság

9. Legnagyobb államháztartási újraelosztási arány

10. …annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában

11. Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)

12. Csak a legalacsonyabb bérek adóterhe enyhült érdemlegesen 2000 óta

13. Mire költ többet Magyarország Szlovákiánál?

14. Növekvő szociális kiadások

15. Erőteljes differenciálódás a nyugdíjakban az elmúlt években

16. Nettó bérek és a nyugdíjak aránya

17. A költségvetés adósságának szerkezete (HUF-FX)

18. Növekvő eladósodás devizában

19. Viharos lakossági devizahitel-felvétel

20. A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)

21. … a magas belföldi kamatszint miattami szintén részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye

22. A hitelességi deficit • Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a Konvergencia Programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt, főként a kiadások rendszeres túllépése következtében

23. 2002-2006 között a tervezett hiány rendszeres túllépése

24. Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között

25. Alacsony gazdasági növekedés • Már a fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest; • A kiigazítás drámai következményei a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, mivel a fiskális terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást érték: az IMF által követelt lépéseket már korában meg kellett volna tenni.

26. Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés

27. Kivételesen kedvező konjunktúra az export főbb felvevő piacain • Magyarország is ki tudta használni az export húzóerejét, csak ezt lehúzta a belföldi fogyasztás és a beruházás alacsony növekedése, illetve csökkenése:

28. Csökkenő GDP 2009-ben

29. Nálunk enyhén növekvő, máshol gyorsan csökkenő munkanélküliség

30. A GDP komponensei

31. Romló minőségi versenyképesség

32. DEMOGRÁFIAI VÁLSÁG • Claude Levy-Strauss etnológus: „ A demográfiai katasztrófához képest a kommunizmus összeomlása lényegtelen…”Schirrmacher, 24.o.

33. A VILÁG NÉPESSÉGE 2050-re a világ népessége a jelenlegi 6,7 milliárdhoz képest 9,2 milliárdra növekszik. A növekedés nagysága annyi, mint a világ teljes népessége volt 1950-ben. Gyakorlatilag a teljes növekedés a kevésbé fejlett régiókban következik be, vagyis a fejlettebb régiók népessége 1,2 milliárdon stabilizálódik, évi 2,3 millió személy bevándorlásával a fejlődő országokból. Az ökológiai lábnyom már most elviselhetetlenül nagy!!!

34. ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM • „Jó a fogyás?” Nem bírja el a föld a megnövekedett népességet? Jó, ha csökken a népesség? • A probléma strukturált. A fejlődő országokban a túlnépesedés, a fejlettekben a népességcsökkenés és elöregedés okoz gondot.

35. A KORFA azt mutatja be, hogy az adott felméréskor az országban élő lakosság milyen évben született. Ebből egy gúla-szerű ábra adódik, amelynek a felső pontján a legidősebbek, az alsó sorában viszont az adott évben születettek vannak . Az egyes évjáratokban született és még élő emberek alkotják e „karácsonyfa” szintjeit. A karácsonyfa oldalai a nemek szerinti tagozódást mutatják. Napjainkra „oszlop-tuja” lesz a fejlett országokban a demográfiai „karácsonyfából.”

37. KORÖSSZETÉTEL • A lakosság egésze tovább él, a fiatalkorúak tovább tanulnak, az időskorúak hosszabb ideig vannak nyugdíjban. A fiatalok és az idősek eltartásához szükséges középkorúak aránya a társadalmon belül csökken .

38. A termékenységi (fertilitási) ráta. Ez a szülőképes korú nők által vállalt gyereklétszám A várható élettartam növekedése Migráció MILYEN TÉNYEZŐK HATÁROZZÁK MEG A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSÉT ÉS A KORÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁST?

40. EURÓPA, USA ÉS A VILÁG TÖBBI RÉSZE • Míg a fejlődő országoknál a nyomor okozója a lélekszám-növekedés , addig a fejlett országokban a népesség csökkenése és elöregedése okoz belátható időn belül társadalmi-gazdasági katasztrófát. • A fejlett világ lélekszáma stagnál vagy csökken. • ( „A kapitalizmus a legjobb születésszabályozó…”) Csökkenőnépesség Növekvő népesség Gyorsan növekvő népesség Stagnáló népesség

41. CIVILIZÁCIÓK HARCA • „A fejlett ipari országok elöregedését szinuszgörbeként fogja átszelni az iszlám országok fiataljainak hulláma” ( Schirrmacher, 54 o.). Abban a történelmi időszakban, amelyben az iszlám országokban a fiatalok aránya 20 % fölé emelkedik, a fejlett ipari országokban az öregek érik el ugyanezt az arányt…

42. A Világbank tanulmánya, a Red to gray is ezt a képet mutatja. A volt Szovjetunió valamennyi országában elöregszik csökken a lakosság - kivéve az iszlám országokat!!! Azerbajdzsántól Üzbegisztánig ugyanis nem csökken, hanem növekszik a lakosság lélekszáma!!!

43. A társadalom idősödése kihívást jelent: A KÖZKIADÁSOKRA: Nyugdíj rendszer egyensúlyhiánya – reformkényszer: felosztó-kirovó, tőkefedezeti, vegyes? Egészségügyi kiadások növekedése Időskori ápolási kiadások növekedése A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ SZEKTORRA: Megtakarítások alakulása: felélik az idősek? (életciklus-elmélet) Vagyonkezelés – eszközérték csökkenés? Monetáris politika: pénzérték stabilitás fontossága ÁLLAMHÁZTARTÁS – PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK

44. Az öregedés társadalmi hatásai • Nem függetlenül a gazdasági hatásoktól, súlyos társadalmi következményekkel, szociológiai, pszichológiai , jogi hatásokkal jár az idősödés. • Először is, ez a világtörténelemben az első olyan társadalom, amelyben az idősek létszám-fölénybe kerültek a fiatalokkal szemben. „Soha nem találtak csontmaradványt a történelem előtti időkből, amelynek gazdája ötven évesnél idősebb lett volna Amióta ember él a bolygónkon, a várható időtartam az eltelt idő 99,99 százalékában 30 év volt”. (Schirrmacher 27.o). Demokratikus társadalomban- adott esetben-rákényszeríthetik többségi akaratukat a közép korú kisebbségre!!! Ez társadalmi feszültségeket, generációs ellentéteket eredményezhet.

45. - Többe kerül majd az egészségügy, hiszen az idős korban jönnek a betegségek. A költségvetésből többet kell majd egészségügyre költeni, de kevesebbet kell viszont fordítani az oktatásra, mert kevesebb lesz a fiatal. A kormányok ezért fokozni fogják az egészségügy magánosítását- az marad életben , akinek lesz erre pénze! Az oktatási kiadások csökkenése bizonytalan, mert lehet, hogy a kormányok támogatni fogják a life –long-learning -et.

46. - Kisebb lesz a munkaerő-piacra lépők száma. Ma még a munkanélküliség a nagy gond Európában, de látszanak már a munkaerőhiány jelei. Rövidesen a munkaerő szűkössége lesz jellemző. Európában jelenleg abszurd mutatókat látunk: ahol a legalacsonyabb a fiatalok részaránya a társadalomból, ott a legmagasabb a munkanélküliségük… mintha nem lenne rájuk szükség?!

47. Ha beáll a munkaerő-hiány , drágábbá válik a termelés- és ez visszahathat a növekedésre. A megemelkedett költségeket ugyanis nem lehet egyszerűen beépíteni az árba, s a fogyasztóra tovább hárítani, hiszen a világgazdaság verseny (olcsó kínai áruk!) ezt nem teszi lehetővé. Akkor pedig nem is éri meg termelni: visszaesik, de legalább is lelassul a gazdaság növekedése.

48. FELBORUL AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYA Mindenek előtt egyre többe kerül a nyugdíjasok járadékának biztosítása. Ui. mindig az éppen munkában lévők termelik meg a jövedelmet az inaktív, nem dolgozó polgárok számára, legyenek azok gyermekek, vagy öregek! A pénzt ugyan félre lehet rakni- de megvenni csak azt lehet rajta, amit megtermel a munkaképes korú lakosság. S még az is óriási kérdés, hogy a félretett pénz mit ér… de erről később.)

49. Reformlépések: • Az egyensúlyt nem lehet a járulékok /adók/ emelésével megoldani, mert ez tovább rontaná a nemzetközi versenyképességet. • Meg kell reformálni a társadalombiztosítási rendszereket, mert ilyen hosszú ideig viszont–adott járulékszint mellett- aligha lehet finanszírozni a nyugdíjkiadásokat. • Kitolódik a nyugdíj korhatár, nehezedik az előnyugdíjazás és rokkant nyugdíjazás. • De hol fognak dolgozni a fiatalok?