1 / 82

KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor

KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor. KIHÍVÁSOK. - Pénzügyi és gazdasági válság - Demográfiai válság - Ökológiai válság . PÉNZÜGYI VÁLSÁG. PÉNZÜGYI VÁLSÁG.

mervin
Download Presentation

KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉNDr. Botos Katalin professzor

  2. KIHÍVÁSOK • - Pénzügyi és gazdasági válság • - Demográfiai válság • - Ökológiai válság .

  3. PÉNZÜGYI VÁLSÁG

  4. PÉNZÜGYI VÁLSÁG Rövid távon megoldandó feladat a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, a kilábalás megtalálása. Úgy tűnik, ehhez újra kell gondolni a közgazdasági elméletet. Túl rövid távú gondolkodásra ösztönöznek a jelenlegi elméletek (Shareholder Value), melyek – szándékuk ellenére - a profit rövid távú maximalizálására irányulnak. Újra kell gondolni az állam szerepvállalását, amelyet az un. Washington-i konszenzus visszaszorítani igyekezett. A mai válságkezelő intézkedések mutatják a visszarendeződést. Erősíteni kell a pénzügyi és számviteli nemzetközi szabályozást. Meggondolandó, hogy nem csak a hitel felvevők felelnek az eladósodottságért! Vissza kell állítani a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, különben a kutya sem fog megtakarítani, hosszú távú öngondoskodást ilyen módon megvalósítani. Már pedig erre nagy szükség van, az idősödés jelensége miatt.

  5. MAGYARORSZÁGON IMPORTÁLT ÉS SAJÁT VÁLSÁG • A nemzetközi pénzügyi válság okai Lámfalussy elemzése (a pénzügyi szektor mohósága, pénzügyi innovációk, ellenőrizhetetlenség, áttekinthetetlenség, piramis jelleg. A Washingtoni konszenzus eröltetése, túl korai liberalizálás. Nem csak az adósok felelősök az adósságért! • Magyarországon a bankok portfoliójában kevés fertőző termék van, de mivel leánybankok, az anyabankok helyzete kihat rájuk. Magyarország egyrészt így importálja a válságot (a bankok likviditás szűkében vannak) másrészt külpiacai is beszűkülnek. A pénzügyi válság reálválsággá változik. A saját jogú válságunk oka kormányzatunk hiteltelensége, melynek következtében az állampapírokat nem akarják a befektetők megvenni. Ez pedig államcsődhöz vezethet. (IMF-Brüsszel mentőakciója, nézzük meg részletesebben!)

  6. Hogyan jutottunk ide.. • Magas fizetési mérleg hiány; • A 2002-2006 közötti magas, éves átlagban 8%-os államháztartási hiány az államadósság gyors emelkedéséhez vezetett; • Alacsony lakossági megtakarítások, növekvő hitelfelvétel – elsősorban devizában; • A kiigazítási csomag bevezetése óta lassú gazdasági növekedés, gyengülő gazdaság, növekvő munkanélküliség • HITELESSÉGI PROBLÉMÁK

  7. A Kiigazítási csomag után is a legmagasabb államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben

  8. Ennek következtében viharosan növekvő államadósság

  9. Legnagyobb államháztartási újraelosztási arány

  10. …annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában

  11. Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)

  12. Csak a legalacsonyabb bérek adóterhe enyhült érdemlegesen 2000 óta

  13. Mire költ többet Magyarország Szlovákiánál?

  14. Növekvő szociális kiadások

  15. Erőteljes differenciálódás a nyugdíjakban az elmúlt években

  16. Nettó bérek és a nyugdíjak aránya

  17. A költségvetés adósságának szerkezete (HUF-FX)

  18. Növekvő eladósodás devizában

  19. Viharos lakossági devizahitel-felvétel

  20. A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)

  21. … a magas belföldi kamatszint miattami szintén részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye

  22. A hitelességi deficit • Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a Konvergencia Programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt, főként a kiadások rendszeres túllépése következtében

  23. 2002-2006 között a tervezett hiány rendszeres túllépése

  24. Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között

  25. Alacsony gazdasági növekedés • Már a fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest; • A kiigazítás drámai következményei a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, mivel a fiskális terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást érték: az IMF által követelt lépéseket már korában meg kellett volna tenni.

  26. Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés

  27. Kivételesen kedvező konjunktúra az export főbb felvevő piacain • Magyarország is ki tudta használni az export húzóerejét, csak ezt lehúzta a belföldi fogyasztás és a beruházás alacsony növekedése, illetve csökkenése:

  28. Csökkenő GDP 2009-ben

  29. Nálunk enyhén növekvő, máshol gyorsan csökkenő munkanélküliség

  30. A GDP komponensei

  31. Romló minőségi versenyképesség

  32. DEMOGRÁFIAI VÁLSÁG • Claude Levy-Strauss etnológus: „ A demográfiai katasztrófához képest a kommunizmus összeomlása lényegtelen…”Schirrmacher, 24.o.

  33. A VILÁG NÉPESSÉGE 2050-re a világ népessége a jelenlegi 6,7 milliárdhoz képest 9,2 milliárdra növekszik. A növekedés nagysága annyi, mint a világ teljes népessége volt 1950-ben. Gyakorlatilag a teljes növekedés a kevésbé fejlett régiókban következik be, vagyis a fejlettebb régiók népessége 1,2 milliárdon stabilizálódik, évi 2,3 millió személy bevándorlásával a fejlődő országokból. Az ökológiai lábnyom már most elviselhetetlenül nagy!!!

  34. ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM • „Jó a fogyás?” Nem bírja el a föld a megnövekedett népességet? Jó, ha csökken a népesség? • A probléma strukturált. A fejlődő országokban a túlnépesedés, a fejlettekben a népességcsökkenés és elöregedés okoz gondot.

  35. A KORFA azt mutatja be, hogy az adott felméréskor az országban élő lakosság milyen évben született. Ebből egy gúla-szerű ábra adódik, amelynek a felső pontján a legidősebbek, az alsó sorában viszont az adott évben születettek vannak . Az egyes évjáratokban született és még élő emberek alkotják e „karácsonyfa” szintjeit. A karácsonyfa oldalai a nemek szerinti tagozódást mutatják. Napjainkra „oszlop-tuja” lesz a fejlett országokban a demográfiai „karácsonyfából.”

  36. KORÖSSZETÉTEL • A lakosság egésze tovább él, a fiatalkorúak tovább tanulnak, az időskorúak hosszabb ideig vannak nyugdíjban. A fiatalok és az idősek eltartásához szükséges középkorúak aránya a társadalmon belül csökken .

  37. A termékenységi (fertilitási) ráta. Ez a szülőképes korú nők által vállalt gyereklétszám A várható élettartam növekedése Migráció MILYEN TÉNYEZŐK HATÁROZZÁK MEG A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSÉT ÉS A KORÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁST?

  38. EURÓPA, USA ÉS A VILÁG TÖBBI RÉSZE • Míg a fejlődő országoknál a nyomor okozója a lélekszám-növekedés , addig a fejlett országokban a népesség csökkenése és elöregedése okoz belátható időn belül társadalmi-gazdasági katasztrófát. • A fejlett világ lélekszáma stagnál vagy csökken. • ( „A kapitalizmus a legjobb születésszabályozó…”) Csökkenőnépesség Növekvő népesség Gyorsan növekvő népesség Stagnáló népesség

  39. CIVILIZÁCIÓK HARCA • „A fejlett ipari országok elöregedését szinuszgörbeként fogja átszelni az iszlám országok fiataljainak hulláma” ( Schirrmacher, 54 o.). Abban a történelmi időszakban, amelyben az iszlám országokban a fiatalok aránya 20 % fölé emelkedik, a fejlett ipari országokban az öregek érik el ugyanezt az arányt…

  40. A Világbank tanulmánya, a Red to gray is ezt a képet mutatja. A volt Szovjetunió valamennyi országában elöregszik csökken a lakosság - kivéve az iszlám országokat!!! Azerbajdzsántól Üzbegisztánig ugyanis nem csökken, hanem növekszik a lakosság lélekszáma!!!

  41. A társadalom idősödése kihívást jelent: A KÖZKIADÁSOKRA: Nyugdíj rendszer egyensúlyhiánya – reformkényszer: felosztó-kirovó, tőkefedezeti, vegyes? Egészségügyi kiadások növekedése Időskori ápolási kiadások növekedése A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ SZEKTORRA: Megtakarítások alakulása: felélik az idősek? (életciklus-elmélet) Vagyonkezelés – eszközérték csökkenés? Monetáris politika: pénzérték stabilitás fontossága ÁLLAMHÁZTARTÁS – PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK

  42. Az öregedés társadalmi hatásai • Nem függetlenül a gazdasági hatásoktól, súlyos társadalmi következményekkel, szociológiai, pszichológiai , jogi hatásokkal jár az idősödés. • Először is, ez a világtörténelemben az első olyan társadalom, amelyben az idősek létszám-fölénybe kerültek a fiatalokkal szemben. „Soha nem találtak csontmaradványt a történelem előtti időkből, amelynek gazdája ötven évesnél idősebb lett volna Amióta ember él a bolygónkon, a várható időtartam az eltelt idő 99,99 százalékában 30 év volt”. (Schirrmacher 27.o). Demokratikus társadalomban- adott esetben-rákényszeríthetik többségi akaratukat a közép korú kisebbségre!!! Ez társadalmi feszültségeket, generációs ellentéteket eredményezhet.

  43. - Többe kerül majd az egészségügy, hiszen az idős korban jönnek a betegségek. A költségvetésből többet kell majd egészségügyre költeni, de kevesebbet kell viszont fordítani az oktatásra, mert kevesebb lesz a fiatal. A kormányok ezért fokozni fogják az egészségügy magánosítását- az marad életben , akinek lesz erre pénze! Az oktatási kiadások csökkenése bizonytalan, mert lehet, hogy a kormányok támogatni fogják a life –long-learning -et.

  44. - Kisebb lesz a munkaerő-piacra lépők száma. Ma még a munkanélküliség a nagy gond Európában, de látszanak már a munkaerőhiány jelei. Rövidesen a munkaerő szűkössége lesz jellemző. Európában jelenleg abszurd mutatókat látunk: ahol a legalacsonyabb a fiatalok részaránya a társadalomból, ott a legmagasabb a munkanélküliségük… mintha nem lenne rájuk szükség?!

  45. Ha beáll a munkaerő-hiány , drágábbá válik a termelés- és ez visszahathat a növekedésre. A megemelkedett költségeket ugyanis nem lehet egyszerűen beépíteni az árba, s a fogyasztóra tovább hárítani, hiszen a világgazdaság verseny (olcsó kínai áruk!) ezt nem teszi lehetővé. Akkor pedig nem is éri meg termelni: visszaesik, de legalább is lelassul a gazdaság növekedése.

  46. FELBORUL AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYA Mindenek előtt egyre többe kerül a nyugdíjasok járadékának biztosítása. Ui. mindig az éppen munkában lévők termelik meg a jövedelmet az inaktív, nem dolgozó polgárok számára, legyenek azok gyermekek, vagy öregek! A pénzt ugyan félre lehet rakni- de megvenni csak azt lehet rajta, amit megtermel a munkaképes korú lakosság. S még az is óriási kérdés, hogy a félretett pénz mit ér… de erről később.)

  47. Reformlépések: • Az egyensúlyt nem lehet a járulékok /adók/ emelésével megoldani, mert ez tovább rontaná a nemzetközi versenyképességet. • Meg kell reformálni a társadalombiztosítási rendszereket, mert ilyen hosszú ideig viszont–adott járulékszint mellett- aligha lehet finanszírozni a nyugdíjkiadásokat. • Kitolódik a nyugdíj korhatár, nehezedik az előnyugdíjazás és rokkant nyugdíjazás. • De hol fognak dolgozni a fiatalok?

More Related