A regionális munkaügyi központ lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban

1. A regionális munkaügyi központ lehetőségei a foglalkozási rehabilitációban Tengelic, 2007. november 27. Szellő János

2. A komplex rehabilitáció fogalma és célja Fogalma: • A komplex rehabilitáció az egészség-ügyi, mentálhigiénés, oktatási, kép-zési, foglalkoztatási és szociális rend-szerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, szinten tartása, az önálló életvitel elősegítése

3. A rehabilitáció rendszere • Az orvosi rehabilitáció célja a funkció-képesség lehetőség szerinti helyre-állítása • A szociális rehabilitáció a társadalom-ba, a közösségbe való visszatérést célozza meg a szociális szolgáltatások eszközrendszerével, azok esetleges pótlásával

4. A mentálhigiénés rehabilitáció a sze-mély és családja számára a pszichés támogatást biztosítja • A foglalkozási rehabilitáció célja a munkaerő-piaci integrációt elősegítő minimum feltételek megteremtése, hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb értékű fog-lalkoztatásra

5. A foglalkozási rehabilitáció alapkövetelményei • Egymásra épülő, rendszerbe szerve-ződő elemekből kell állnia • Biztosított és szabályozott legyen az egyes területek eszköz- és intézmény rendszere • A rehabilitáció egyes elemei mindenki számára egyenlő eséllyel hozzáférhe-tők legyenek

6. Érvényesüljön legkisebb veszteség elve, az érintett személy mindig a legmegfelelőbb időben részesüljön a rehabilitációs programban • A rehabilitációs folyamatok szükséglet vezéreltek legyenek • Minden eleme a lehető legteljesebb emberi élet megvalósítását szolgálja

7. A DDRMK lehetőségei, feladatai • Irányítási rendszer, humán erőforrás • Hálózatépítés, kapcsolatrendszer működtetése • Támogatási, aktivizáló eszközök rend-szere és működtetése • Szolgáltatási rendszer és működte-tése

8. Irányítási rendszer, humán erőforrás Megközelítés: • Rendelkezésre áll egy viszonylag in-takt, tapasztalt szakembergárda • Kialakultak olyan módszerek és eljá-rások, amelyeket a DDRMK munka-társai kísérleteztek ki • A már meglévő külső kapcsolatok ak-tivizálhatók

9. Feladatkörök: • Bizottsági munka • Irányító csoport • Rehabilitációs szervezői feladatkör • Ellenőrzés • Kirendeltségi rehabilitációs koordináció

10. Hálózatépítés, kapcsolatrendszer működtetése Alapelvei: • Szükséglet, érdekek és értékek köz-vetítésére jön létre • Tartós emberi együttműködést igénylő rendszer • Kölcsönhatásban létező és egész-ként működő együttes rendszer • Legfontosabb elve a partnerség

11. A partnerség feladatai • Kapcsolattartás és információcsere • Rendszeres ismeret- és tapasztalat-csere • Közös fellépés • Közös együttműködés • Intézményes partnerség kialakítása

12. A partnerek beazonosítása • A foglalkozási rehabilitációban köz-vetlenül résztvevők • A közvetett partnerek • A végrehajtást valamilyen formában befolyásoló partnerek • Távoli, hatás partnerek

13. A hálózatépítés feladatai • Célok, célrendszerek megfogalma-zása • Alapvető jogszabályi és eljárási ke-retek biztosítása • Feladatok tisztázása, a kompetenciák megfogalmazása • Erőforrások allokációja • Információs rendszer kiépítése

14. Dokumentációs rendszer kiépítése és működtetése • Horizontális viszonyok tisztázása • Monitoring és értékelési rendszer kialakítása • Visszacsatolás a benchmarking je-lentősége

15. A régiós kapcsolatrendszer legfőbb résztvevői • Regionális nyugdíjbiztosítási igazgató-ság • ORSZI regionális igazgatósága • OMMF területi felügyelősége • Foglalkozás-egészségügyi szolgálat regionális szakfőorvosa • Regionális feladatot ellátó módszer-tani szociális intézmények • Régiós szintű nonprofit szervezetek

16. A kirendeltségi kapcsolatrendszer legfontosabb résztvevői • A nyugdíjbiztosítás kirendeltségei • OMMF területi felügyelősége • ORSZI kirendeltségei • Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok • Módszertani és szociális intézmények • Nonprofit szervezetek • Önkormányzatok, házi orvosok • Munkáltatók

17. A munkáltatói kapcsolatok jelentősége • Hatékonyabb és eredményesebb együttműködés kialakítása • Igények, szükségletek alaposabb fel-tárása • A munkáltatók számára biztosított szolgáltatási rendszer átalakítása • Komplex rehabilitációs foglalkoztatási programok szervezése munkáltatók bevonásával

18. Támogatási, aktivizáló eszközök rendszere és működtetése • A Foglalkoztatási Alap lehetőségei • Akkreditációhoz kötött, normatív, költségvetésből biztosított támogatá-sok rendszere • Társadalmi Megújulás Operatív Prog-ram (TÁMOP) • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

19. TÁMOP 1.1 „A” komponens• Célrendszer: • Komplex foglalkozási rehabilitáció kialakítása • A foglalkozási rehabilitációhoz kap-csolódó szolgáltatási rendszerek kia-lakítása a képességek minél széle-sebb kiaknázása a foglalkoztatás érdekében •Előzetes megvalósíthatósági tanulmány (SZMM 2007. június)

20. A program várható alanyai és főbb elemei Alanyai: • Mindenki aki rehabilitációs járadékban részesül és ha a kapacitás engedi: • Megváltozott munkaképességű, fo- gyatékos fiatalok, akik nem szerez-hettek jogosultságot járadékra • Megváltozott munkaképességű szoci-ális járadékba részesülő emberek

21. A program elemei: • Képességfeltárás, egyéni rehabilitáci-os terv kidolgozása, • Munkavégző képesség fejlesztése • Készségfejlesztés, szakmai képzés, átképzés, gyakorlat szerzése • Álláskeresés segítése, tanácsadás, egyéni segítségnyújtás (mentorok)

22. Átmeneti foglalkoztatás támogatása • Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás ösztönzése a munkáltatókon keresz-tül • Támogatás a munkahelyek akadály-mentesítéséhez • Rugalmas támogatási rendszer

23. A TIOP prioritásai • A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (szakképzés és felnőttkép-zés; integrált foglalkoztatási és szo-ciális szolgáltató-rendszer területén) • A társadalmi befogadást támogató in-frastruktúra fejlesztése (akadálymen-tesítés; integrált kis- és mikrotérségi szolgáltató központok létesítése

24. Szolgáltatási rendszerek és formák Az ÁFSZ szolgáltatási rendszere: • A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alap-ján biztosított legfontosabb szolgálta-tások • Szociális szervezetek szolgáltatási rendszere

25. Szolgáltatások tartósan akadályozott embereknek • Munkavállalásra való felkészítés • Akadályozó tényezők (pl.: szociális) feltárása • Megfelelő munkahely megtalálásának segítése (munkáltatók megnyerése) • Munkatapasztalat szerzés elősegítése • Tartós foglalkoztatás elősegítése • Integrált és segítő szolgáltatás

26. Integrált szolgáltatás: • A munkaerő-piaci és szociális szolgál-tató tevékenységek összekapcsolása, egységes szolgáltatási rendszer kiala-kítása • Integrációs partnerség megteremtése • Az egyablakos rendszer kialakítása (informatika, jogszabályok, eljárás)

27. Szolgáltatások (mentor hálózatok) támogatása, alapkövetelmények • Mindenki számára hozzáférhető legyen • Személyre szóló, valós igények • Integrált foglalkoztatást célozza meg • Ne lépje túl a kompetencia határokat • A mentorok felkészültek legyenek • A segítségnyújtás az elhelyezkedést és a beilleszkedést szolgálja

28. Mentorok a foglalkozási rehabilitációban • A rehabilitációs szolgáltatások igény-bevétele során információnyújtás, ta-nácsadás, személyes közreműködés, szolgáltatókkal való együttműködés • Rendszeres kapcsolat a rehabilitációs járadékban részesülővel, lelki, fizikai és egészségi állapotának figyelemmel kísérése

29. Tájékoztatási kötelezettség teljesítése a kirendeltség számára, ha a rehabili-tációs terv megvalósulásával kapcso-latban akadályok merülnek fel vagy a tervet módosítani kell • A mentornak kötelessége a tevékeny-ségének dokumentálása, rehabilitá-ciós napló vezetése • Etikai elvárások betartása

30. Köszönöm a figyelmet!