Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Jászsági Kistérségi HK Jász hagyományokon, újszerű fejlesztéseken és sokszínű együttműködésen alapuló versenyképes térségért Budapest, 2008 Október 21. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Jászsági Kistérségi HK – Összefoglaló a térségről A(z) Jászsági Kistérségi HK területe 17 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 60,547 fő, a városokban élő lakosok száma 23,624 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 • A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 56%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 34 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Jászsági Kistérségi HK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 60,547 • Jászapáti • 9,465 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 17 • Jászárokszállás • 8,252 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 3 • Jászladány • 6,059 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 5 • Jászfényszaru • 5,907 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 0 • 7 • Fő fejlesztési prioritások száma • 14 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 0 • 18 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 34 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Jászsági Kistérségi HK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,188,326 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 767,287 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 767,287 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 1,188,326 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 687,263 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 276,761 • Leader vállalkozás fejlesztés • 6 • 967,412 • Leader képzés • 4 • 220,100 • Leader rendezvény • 4 • 311,877 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 39,693 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 17,937 • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Jászsági Kistérségi HK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • Népességcsökkenés, elöregedő közösségek • Romák képzetlensége, életvitelbeli elmaradottsága, telepek • Fiatal és aktív értelmiség elvándorlása • Elszegényedett, migráns elemek beköltözése • Fejlettségbeli különbségek a települések között • Elöregedő és hiányos infrastrukturális ellátottság • Strukturális munkanélküliség • Tartós munkanélküliség • Fejlesztési tőkeszegénység • Ipari és turisztikai befektetők hiánya • Innovációs készségek hiánya • Közéleti érdektelenség • Integrált közösségi terek, fejlesztő szolgáltatások hiánya • Rossz útviszonyok • Vízhiányos térség • Tagolatlan tájszerkezet • Szolgáltatások hiánya a turizmusban • Gyenge marketing • Értékes természeti erőforrások • Természeti értékek hasznosítása • Kulturális örökségek gazdag tára • Jász hagyományok ápolása • Termálvízkincs • Sokszínű és jó minőségű jász termékek • Hiány- és kihaló szakmák felelevenítése • Épített örökségek megőrzése • Együttműködés hagyományai • Munkanélküli lakosság aktivizálása, szakképzése • Turisztikai potenciál kihasználása • Biotermékek iránti növekvő kereslet • Megújuló energia felhasználása • Szakképzett munkaerő iránti igény növekedése • Civil szféra szerepének felértékelődése • Egészséges életmód előtérbe kerülése • Vállalkozói készség erősödése • Roma közösségek megvalósítóként történő bevonása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Jászsági Kistérségi HK – A stratégia alapvető célja • Általános célunk, hogy a Helyi Közösség a program zárásaként elmondhassa: „A Jászsági kistérség tagjai korszerű, versenyképes és integrálódó mezőgazdasággal, innovatív és strukturálisan kiegyensúlyozott ipari szerkezettel, sokoldalúan képzett, haladó társadalmi integrációval, valamennyi szektort magában foglaló, erős kapcsolati hálóval rendelkező, együttműködő térségi társadalommal, jászsági és közösségi identitás és hagyományok húzóerejével rendelkezik. A közösségek közötti gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok hatására erősödik a versenyképesség, javul az életminőség, a térség fejlettebbé, ismertebbé válik. • Konkrét célok: • - vállalkozásfejlesztés • - minőségi termék előállításának ösztönzése • - a térség népességmegtartó erejének növelése a helyi munkalehetőségek bővítésével, a megfelelő gazdasági intézkedések bevezetésével • - a romák, és a nyugdíj előtt állók és a fiatal anyák problémájának enyhítése a civileknek és a kisvállalkozásoknak tervezett programokkal • - képzések, szakmai ismeret bővítése, humán erőforrás fejlesztése • - partnerség, együttműködés ösztönzése • - helyi életminőség javítása, örökségvédelem • - környezeti, természeti erőforrások védelme • - a térségre jellemző turizmus fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Észak-alföldi régió legnyugatibb kistérsége a Jászberényi. A kistérségben lévő 17 település – Jászberény kivételével – alkották meg a Jászsági Kistérségi Helyi Közösséget. A térség jó megközelíthetősége (M3, 3, 31, 32 utak, 2 vasútvonal) kedvező lehet ipari üzemek megtelepedéséhez, a meglévő úthálózat felújításra szorul. • A településeknek mindegyike hasonló földrajzi és éghajlati adottságokkal, környezeti értékekkel rendelkezik. Jellemző alföldi településszerkezet van, a térségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A Jászság hagyományai, önszerveződő képessége rendkívül erős, a megyében a legmeghatározóbb identitás-jellemzőkkel rendelkezik. A térségi együttműködés itt a legsokrétűbb és a legfejlettebb. A térség kulturális értéktudata, hagyományőrzése pl. Jászok Világtalálkozója követendő szimbólumokká váltak. Jász és cigány hagyományok élnek a térségben, színvonalasan működnek zenekarok, tánccsoportok, stb. • A kisebb települések gazdasága alapvetően az agráriumra épül. A nagyüzemek közül mára mindössze 3 maradt meg. A magángazdaságok jelentős része tőkeszegénységgel küszködik, szükség van a felzárkóztatásukra. • A térség az elmúlt másfél évtizedben a megye meghatározó ipari térségévé fejlődött. A vállalkozások többsége a tercier szektorban, ezen belül a kereskedelem területén működik. Az ipar jelentőségét mutatja az is, hogy a külföldi tőkebefektetések többsége koncentráltan itt jelenik meg, 3 ipari park van. • A mikro- és kisvállalkozások ezer lakosra jutó aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében és így az akciócsoport területén is elmarad az országos átlagtól. Cél a gazdálkodók szakmai ismereteinek javítása, minőségi termék előállítása, nagy figyelmet fordítva a marketing tevékenységre is. Erősíteni szükséges a város-falu integráció, partnerség, helyi erőforrásokra épülő fejlesztések folytatását. • Gazdasági potenciáljánál fogva a kistérség a megye 2. legfejlettebb területének számít, megyén belüli súlya, szerepe növekszik, bár a fejlődés dinamikája csökkent. • Több település is rendelkezik termál- és gyógyvízforrásokkal, melyek hozzájárulhatnak a térség idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Jelentős fejlettségbeli különbség van a települések között, ennek okai: az ipar és a vállalkozások számában lévő különbség; továbbá a roma lakosság arányából adódó hátrányok. • A közösség települései kedvező adottságai ellenére elöregedő korstruktúrájú. A cigány kisebbség társadalmi mutatói rosszak, a fejlesztési programokba kevésbé vonhatók be. A munkanélküliség strukturált, vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon, jelentős a hiányszakmák száma. • A települések egymással való együttműködése az elmúlt években tovább erősödött, melyben jelentős szerepet játszik a civil élet. A megalakult Helyi Közösség tagjai közül 4 település eredményesen szerepelt a LEADER+ programban, együttműködések jöttek létre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A térségben a biodiverzitás változó, érződik a klímaváltozás hatása, az országban itt van a legmelegebb és csapadékban is szegény területnek számítunk. Vannak védett területek, Natura 2000 területek, védett növény- és állatfajok, erdők, gyepek és vizes élőhelyek, melyek megőrzésre szorulnak. Az egyes területek állapota nem megfelelő. • A tájképi elemek és a jellemzően jász tájkarakter megőrzése fontos feladat: holtágak, horgász tavak, bányatavak, kunhalmok, ligeterdők, szikes gyepek, stb. • A Zagyva vízgyűjtőjén kb.60 pontszerű szennyező forrás van, a vízminősége „szennyezett víz”-ként jellemezhető. A kedvezőtlen vízminőséget a felső szakaszon bevezetett szennyvizek okozzák. A Zagyva vízgyűjtőjével azonos kiterjedésű a Tarna, melynek vízminősége „tűrhető víz” besorolásnak felel meg. Az oxigéntartalom és szerves szennyezőanyag tartalom jellemzői „kíváló-jó” vízre utalnak. A Csátés öntöző főcsatorna, mint a Millér főcsatorna felső szakasza öntözés és vízi élővilág szempontjából egy kiemelt víztérnek tekinthető. Említés érdemel még a vizek között a Galga, Gyöngyös patak, Szarvágy.Csapadékos időjárás alkalmával a belvíz is problémát okoz szinte minden településen. • A talajvizben tartós, regionális vízszintsüllyedés nem mutatható ki. Visszatérő gondot okoz a csatornázatlan települések alatt a szennyvízszikkasztás miatt bekövetkező talajvízszint emelkedés. A 17 településből 3 db nitrát érzékeny terület. • Termál-, gyógyvíz hasznosítási lehetőség van, 4 településen strandfürdő is van, az egyéb célú hévízhasznosítás viszont alárendelt jelentőségű. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók szennyező anyag terhelését növeli. • Az ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződmények természetes hidrogeológiai védettsége elfogadhatónak minősíthető, az esetleges szennyező front lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Sérülékeny vízbázis van 2 községben. Törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására. • A levegőminőségi adatok azt mutatják, hogy a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por éves átlaga alatta maradnak a határértékeknek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A levegőszennyezést elsősorban az ipari és mezőgazdasági telephelyekhez köthető emissziós pontforrások okozzák. Jelentős kibocsátású települések: Jászapáti, Jászladány, Jászkisér, Jászjákóhalma. A levegőminőséget alapvetően a helyi lakosság fűtése határozza meg az alábbi települéken: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Pusztamonostor. Problémát okoz még a gyomnövények pollenje, a repülőgépes permetezés növényvédőszeres kibocsájtása, a közlekedés (zaj is). • A termőföldeket erősen károsítja a szélerózió, amely fokozott veszélyt jelent a nagyüzemi óriás táblák kialakítása és a mezővédő erdősávok eltűnése óta. A talajszennyezést főként a korábban nagy mennyiségben alkalmazott agrokemikáliák okozzák. Az állattartás során keletkező melléktermékek szintén erősen szennyezik környezetüket, és a bűz problémát okoz. • A hulladékgazdálkodás megoldott, de az illegális hulladéklerakás és a felhagyott lerakók még problémát okoznak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • A 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő statisztikai kistérség településeihez nem tartozunk, de a Jászberényi kistérség hátrányos helyzetű. • A 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet szerint az alábbi települések a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak: Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászkisér, Jászladány, Ez utóbbi még az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések listájában is szerepel. • A forrásallokáció tervezésénél figyelembe vettük a hátrányos helyzetű települések besorolását és igényeit. • Az 5 településre jellemző, hogy kevés a munkahely, Jászfelsőszentgyörgyöt kivéve messze helyezkednek el a kistérség központjától, Jászberénytől és a megyeszékhelytől is. Jászkisér , Jászladány és Jászfelsőszentgyörgy tekintetében a nagyszámú roma lakosság okoz problémát. Jászágó és Jászivány megközelíthetősége kicsit nehézkes. Jászfelsőszentgyörgyre, Jászágóra és Jásziványra jellemző, hogy ipari vállalkozások alig vannak, a mezőgazdaságból pedig egyre kevesebben tudnak megélni. • A természeti értékeket és a turizmust lehetne megfogalmazni összefoglalóan kitörési pontként, mert ezek bemutatásával és fejlesztésével a települések helyzete javulna. Emellett a munkahelyek teremtése a legfontosabb teendő, a vállalkozások létrehozása, fejlesztése. Minden településre jellemző, hogy forráshiánnyal küszködnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 18% • Építőipar • 25% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 7% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 3% • 5% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 14% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 39% 10% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 16% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.7%, ami 0.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.7% • Változás 2003-hoz képest 0.7 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A térségben a gazdasági fejlődés az elmúlt években oly sokszor emlegetett dinamikája csökkent. Ennek ellenére a térségünk még mindig a megye legjobb munkaerő-piaci helyzetben lévő térsége, de ez főleg a kistérségi központnak, Jászberénynek köszönhető. A Helyi Közösség településein problémát okoz, hogy a munkanélküliség strukturált. Vannak munkanélküliek, de nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon. Sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás. A 8 általánossal nem rendelkezők, a pályakezdők, a Gyedről, Gyesről visszatérők, valamint a 45 év felettiek helyzete is nehéz. A közszféra átalakulása és a gyereklétszám csökkenése miatt a diplomások munkanélküliségének veszélyével is számolni kell. A térségben a szakmával nem rendelkezők is hátrányos helyzetben vannak. • A regisztrált munkanélküliek száma a térségben meghaladja a 2000 fő-t. A munkanélküliségi ráta jelnleg 6,3 %. • A térségben főként a középfokú végzettségűek és a diplomások értékelik negatívabban a foglalkoztatás terén kialakult helyi jellemzőket. A pályakezdő munkanélküliek aránya térségi szinten 9 %, több településen 10 % felett van az arányuk (Jászalsószentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászladány). • Mindezek mellett szembetűnő a munkanélküliség térbeli megoszlása: még mindig nagyon magas az ipart nélkülöző fejlettebb területektől elzárt déli-jászsági, nagy romanépességű településeken (Jászkisér és Jászladány). Ezt mutatja a tartós munkanélküliek eloszlása is, amely e települések kritikus munkaerőpiaci helyzetét rajzolja ki. A munkanélküliség strukturális problémája, hogy a tartós munkanélküliek aránya több településen igen magas (Jászkiséren és Jászladányban 50 % felett van), bár térségi átlagban (46 %) megfelel az országos és régiós értéknek. Ugyanakkor pl. a foglalkoztatók is küzdenek a strukturális munkanélküliség problematikájával, mivel sajnálatos módon nem fedi egymást a vállalatok munkaerő-piaci igénye és a munkaerő kínálat. A fiatalok, a cigányok, egészségileg sérült, megváltozott munkaképességűek hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A roma aktív korúak többsége munkanélküli, a családok főleg segélyekből élnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • A térség foglalkoztatási jellegzetessége a multinacionális cégek (pl. Samsung) erős jelenléte, és beszállítói hálózatuk meghatározó jelentőségű a gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatásában. A jászfényszarui és jászárokszállási székhelyű cégekhez 2000 főt is meghaladó dolgozó utazik be naponta a környező településekről és 100 km-es körzetből. Ezekre a cégekre jellemző a bérelt munkaerő, illetve a meghatározott időre szóló szerződéssel foglalkoztatás. • A helyi munkaerőpiacon a hátrányos helyzetben lévő rétegek (pályakezdő fiatalok, romák, 50 év felettiek, nők) elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek. Ennek oka, hogy a munkaadók azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik mindig képesek a maximális teljesítmény nyújtására. • A kistelepüléseken alacsony a helyben való foglalkoztatás aránya. A községekben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 31%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Jászárokszállás székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 4 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 5,713 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 31% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Samsung Electronics Magyar Zrt. • Jászfényszaru • 3230 Híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása • 2,160 • 299,658,624 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Rosenberger Magyarország Kft. • Jászárokszállás • 3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 930 3 • MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. • Jászkisér • 4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése • Építőipar • 907 4 • Carrier CR Magyarország Kft. • Jászárokszállás • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 400 • 14,272,000 5 • EMCON Technologies Kft. • Jászárokszállás • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 284 • 17,671,000 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Jászapáti 2000 Mg. Zrt. • Jászapáti • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 266 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Bundy Hűtéstechnika Kft. • Jászárokszállás • 2971 Háztartási villamos készülék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 240 8 • T-Plasztik Kft. • Jászladány • 2513 Egyéb gumitermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 210 • 2,404,019 9 • Jásztej Zrt. • Jászapáti • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 165 10 • Jász-Föld Zrt. • Jászladány • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 151 • 916,820 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A vállalkozói aktivitás megfelel a vidéki térségek átlagának, de elmarad az országos, régiós és megyei értékétől. Ez a kistérség „vidékies” jellegéből adódik. A vállalkozások tevékenysége a térség városaiban (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászfényszaru) koncentrálódik, 70 %-uk ezeken a helyeken működik. • A térség gazdaságában meghatározó az 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalat, részben saját termelésük és foglalkoztatásuk, részben a hozzájuk kapcsolódó beszállítók miatt. Ezek többsége a városokban működik, de Jászkiséren is találunk nagyüzemet. A megyei átlaghoz képest a térség jó helyzetben van, de ezt a Jászárokszálláson és Jászfényszarun működő vállalatoknak köszönheti. A Helyi Közösségnek nem tagja Jászberény, de meghatározó a hatása a beszállító vállalkozásokat illetően. • Számarány tekintetében a vállalkozói szektor jelentős részét (99,8 %) azonban a térségben is a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozások teszik ki. A kis- és középvállalkozói szektor így viszonylag erős, de Jászágón és Jásziványon nem működik sok KKV. A mikro-vállalkozások dominánsak, rendkívül jellemző az önfoglalkoztatás. A termelés szempontjából természetesen a közép- és nagyvállalatok a meghatározók. A regisztrált vállalkozások száma csökken(2098 db). A kisebb településekre jellemzőek a kényszervállalkozások, és van olyan település, ahol roma vállalkozók is működnek. • A Jászság hagyományosan mezőgazdasági térség, vagyis a térség agráralkalmasságából és jellegéből adódóan magas, az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaságban működő vállalkozások száma (a szektor részesedése 7 %). A mezőgazdasági vállalkozások (őstermelők, családi gazdálkodók, KKV-k) aránya különösen a kisebb és egyébként kevesebb vállalkozással rendelkező településeken jelentős (pl. Jászszentandráson, Jászágón, Jánoshidán). A térség települései ezek alapján is alapvetően két csoportba sorolhatók gazdasági szerkezetük alapján: a nagyobb vállalkozási aktivitást mutató és iparral rendelkező települések (például a városok), valamint az agrárdominanciájú települések körébe. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A térség gazdaságának másik vonása, hogy az ipar súlya jelentős: a feldolgozóipar 12 %, az építőipar 18 %. A kereskedelem, szolgáltatások 25 %-os szektoronkénti részesedése a legnagyobb, de ez elmarad az országos átlagoktól. A szolgáltató szektor „elmaradását” mutatja az is, hogy a gazdasági szolgáltatások jelentősége lényegesen kisebb, a turisztikai szolgáltatások, vendéglátás szerepe pedig lényegesen nagyobb, mint az ország átlaga; vagyis a hagyományos szolgáltatások dominálnak. A gazdasági szolgáltatások képviselnek még kiugróan magas értéket (14 %). • A kistérségben az ipar súlyát jelzi, hogy három ipari park is létrejött: Jászfényszarun, Jászapátin és Jászárokszálláson. Érdekes továbbá, hogy ezidáig a kistérségi központban, Jászberényben ipari park sem és inkubátorház sem működik, viszont magántőkéből ipari övezetek alakulnak, ezeknek nagy hatása van a helyi közösség foglalkoztatására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 12 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 3 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 2 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 23 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 26 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 6 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 38 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 36 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 17 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 1 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 1 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 13 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 15 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 11 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A civil közösségek leképezik azt, hogy a Helyi Közösségben nagyon karakteres, erős az etnikai csoporttudat és a jász eredet ápolása. A kistérség kulturális értéktudata, hagyományőrzése (pl. Jászok Világtalálkozója, Jász Kapitányi cím, a Jász Múzeum tevékenysége) követendő szimbólumokká váltak. Fontos, hogy e szimbólumok mögötti tartalom is megéledjen. Hasonló jelentőséggel bírnak az épített környezet és a bennük működő társadalomformáló közösségek értékei, így pl. templomok, az utak mellett számos szobor, kálvária. Az aktív humán örökség jelentősége ellenére a kistelepüléseken a művelődési szolgáltatások, lehetőségek száma elmarad a kívánalmaktól, bár könyvtárral való ellátás kielégítőnek mondható. Figyelemre méltó a tájházak hálózata, amely az unikális országos rendszer részeként a Világörökség cím várományosa, és emellett élő kultúraalakító szerepet is betölt. • A kistérség lakosságának mindennapjaiban jelentős szerepet játszik a civil élet. Számos civil szervezet működik a térségben pl. Jászapátiak Baráti Egyesülete, Fényszaruiak Baráti Egyesülete, Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság, Jászárokszállásiak Baráti Köre, Jászsági Cigányok Munkalehetőségért Egyesület, stb. • Minden településen létre hoztak civil kerekasztalokat: a civil élet összefogásának erősítése, érdekeik közös képviselete, az információáramlás biztosítása érdekében. Önkormányzat és civil szervezet közötti szerződéses feladatmegosztás egyenlőre nem működik. • A fenti felsorolásból is kiemelkednek az érdekvédelmi, az ifjúsággal, sporttal, esélyegyenlőséggel és nyugdíjasokkal foglalkozó szervezetek, a különböző betegségekben szenvedők szerveződései (vakok és gyengén-látók, cukorbetegek), a településszépítő és hagyományőrző egyesületek, valamint a települési biztonság növelése érdekében működtetett polgárőr szerveződések és önkéntes tűzoltó egyesületek. • Vannak olyan országos szervezethez kapcsolódó helyi szerveződések is, akik munkája meghatározó a térségben pl. nagycsaládosok, kamilliánusok, vöröskeresztesek. A lokálpatrióta szervezetek és a Jászságból elszármazottakkal kapcsolatot tartó szerveződések is jelentős szerepet töltenek be a közösség életében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • Szinte minden településen van sportegyesület (futball szakosztályok, szabadidő és hobbi szervezetek, a ma divatos karate, gimnasztikai, testépítő klubok), ifjúsággal, kultúrával foglalkozó alapítványok és egyesületek. A horgászat és vadászat is őshonosnak számít térségünkben. A környezet- és természetvédelmi, valamint a turisztikai szervezetek tevékenysége pedig egy fontos kitörési pontja lehet a térségnek. • A népdalkörök, néptánccsoportok ifjúságra és az idősebb lakosságra való pozitív hatása is érződik, és az egyéb hagyományőrzők (pl. huszárok, kézművesek, íjászok, roma szerveződések) is sok helyen szervezetbe tömörülnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 988 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 61,535 61,313 61,267 60,881 60,547 Éves változás -386 -334 -222 -46 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 988 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 10% • 13% • 6-14 év • 61% • 60% • 15-59 év • 22% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 12% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 31% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 18% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 7% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 8% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 4% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 • A térség 5 településén népesség növekedés indult meg, de a fennmaradó 12-ben lassú népességerózióval vegyes stagnálás tapasztalható. A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban a térség fogyása az átlagnak megfelelő, azonban ezen belül 11-12 %-os csökkenés mérhető Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, 3-7 %-os növekedés Alattyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászjákóhalma és Jászladány településekben. A településekre egyöntetűen a természetes fogyás volt jellemző, melynek középértéke 6%-os volt, szélsőséges adatok 5 községben találhatók: Jászágó, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászivány, Jászárokszállás. • A 2001/1990 relációban 4 %-os vándorlási nyereség mutatható ki, és alig van olyan település (mindössze 3), ahol csekély mértékű volt az elvándorlás. A legnagyobb befogadók: Alattyán-11 %, Jászjákóhalma és Jászladány-10 %, valamint Jánoshida-8 % és Jászletek-7 %, ami magyarázatul szolgál a 90-es években tapasztalt népességnövekedésükre. Főleg a kis településekre jellemző, hogy a női lakosok nagyobb arányban vannak jelen. • A 90-es évek közepétől egyre erősödő bevándorlási többlet a térségen belül differenciált értékelést igényel: a viszonylag jó foglalkoztatási helyzetű, fővároshoz is közeli és az M3-hoz vezető 32-es főút menti településeknek előnyére válhat, ugyanakkor a távolabbi területeken, az olcsó ingatlanárakkal rendelkező és lakásmaffiával is sújtott falvakban kedvezőtlen. Az érintett településeken a városokból kitelepült alacsonyabb státusú (illetve marginális) bevándorlók-, valamint a cigányság növekvő jelenléte valószínűsíthető. A társadalmi kirekesztettség is növekedni fog a térségben és problémává válik a bevándorlók közösségi beilleszkedése is. • A demográfiai mutatókat nagymértékben befolyásoló tényező a települések cigánynépesség aránya, melyet a sajátos kultúrájuk megőrzésével, képzéssel és foglalkoztatási programokkal, életminőség javításával lehet eredményesen orvosolni, és akkor az életkörülményekből adódó különbségek is csökkenek. Egyes településeken felülreprezentált a roma lakosság az összlakossághoz viszonyítva, (a telepeken 99%-os), miközben több település van, ahol egyáltalán nem laknak cigányok. • A településekről legnagyobb számban a fiatal felnőttek költöznek el, őket a 18 év alattiak követik, és legkisebb az 50 év fölöttiek aránya. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A 20-35 év körüli fiatal felnőttek elköltözésének elsődleges oka a házasságkötés; nincs a képzettségüknek megfelelő munkahely; valamint a művelődési, szórakozási lehetőségek, a megtartó közösségek hiánya. A fiatal elvándorlók között magas a felsőfokú végzettségűek aránya. • A vándorlási mozgás a lakosság kis mértékű kicserélődésével zajlik le, a nagykorú fiatalok (értelmiségiek) jelentős számban elhagyják a jász településeket, viszont középkorúak áramlanak be. • Az öregségi index a kistérség átlagában 1,52. Elöregedő települések: Jászszentandrás, Jászágó és Jászivány, fiatalos korstruktúrával rendelkezik Jászkisér. • A térség népességének átlagosan 4 %-a él külterületen, a legnagyobb arányban Jászszentandráson 19%, Jászfelsőszentgyörgyön 7%. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 0 • 0% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 0% • Mindhárom mobilhálózat • 0 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 14 • 82% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A térségben a lakások 94 %-a ellátott vezetékes vízzel. Az ivóvízhálózat Jászágón, Jászladányban és Pusztamonostoron bővítésre szorul, itt a lakások 73-80 %–os ellátottságúak. A településeken az ivóvízvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges, és az ivóvízkutak felújítása is szükséges. Több település csatlakozott a régiós ivóvíz minőség javító programhoz. • A térség 17 települése közül 8 településen van szennyíz-vezeték hálózat, és ezek között sem 100 %-os a kiépítettség. • A villamos energiát fogyasztó háztartások száma folyamatos gyarapodást mutat, folyamatosan növekszik a lakosság villamos energia felhasználása. • A gázhálózat kiépítését követően a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma települési és térségi szinten egyaránt exponenciális növekedést mutat. A háztartások számára szolgáltatott gáz mennyisége az elmúlt 4-5 évben 30-40 %-kal nőtt. A térségbe települő ipari üzemeknek is egyre nagyobb az energiaigényük. • Az energiaellátás jelenleg is a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony. Lehetőség rejlik nap ill. a szélenergia hasznosításában, a mezőgazdasági hulladékok felhasználásában biomassza energia előállítására, illetve a térség sajátosságánál fogva a geotermikus energia felhasználásában. • A térségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A Jásztelek külterületén lévő, 23,2, ha-os telepet 33 önkormányzat által alapított Regio-Kom Társulás valósította meg jelentős pályázati támogatásból. A lerakó tovább bővítése és fejlesztése szükséges, és a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára is pályázatot nyújtottak be. A szelektív gyűjtés kiszélesítése érdekében újabb gyűjtőszigetek kialakítása szükséges a településeken. • Az úthálózat felújításra szorul, a meglévő Újszász-Vámosgyörk-i vasútvonalat a megszüntetés veszélye fenyegeti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Épített örökségi szempontból a térségben kiemelkednek az országos műemléki védettségű épületek, szobrok, stb. A településeken helyi védett épületek alig találhatók, sajnos nem történt meg az egyedi tájértékek felmérése sem. A hagyományos településszerkezet, népi építészeti elemek megőrzése a kistérségi identitás megőrzésében is szerepet játszhat. • A településeken a falusias beépítés mellett a zöldfelületek kiegészülnek a meglévő és tervezett közparkokkal. A jónak mondható zöldfelületi ellátottság mellett szükséges a játszóterek számának növelése, és a zöldfelületek fejlesztése szükséges pl. felhagyott bányákban, faluközpontokban. A cigány lakosság egy részre kedvezőtlen életkörülmények között él pl. telepeken, telepszerű lakókörnyezetben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.02 • 0.06 • 0.69 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 7% • 54% • 3% • 101% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Alattyán • Község • 2,149 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.43% • 380,883 • 0.000 • 0.000 Jánoshida • Község • 2,725 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.86% • 381,532 • 0.000 • 0.000 Jászágó • Község • 743 • 3.29% • 394,986 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászalsószentgyörgy • Község • 3,887 • 4.57% • 417,833 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászapáti • Város • 9,465 • 5.59% • 436,202 • 0.219 • 1.678 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászárokszállás • Város • 8,252 • 4.11% • 502,936 • 0.000 • 0.700 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászboldogháza • Község • 1,800 • 4.12% • 477,204 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Jászdózsa • Község • 2,293 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.57% • 438,526 • 0.000 • 0.046 Jászfelsőszentgyörgy • Község • 1,850 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.85% • 346,891 • 0.000 • 0.000 Jászfényszaru • Város • 5,907 • 4.19% • 450,617 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászivány • Község • 423 • 6.18% • 438,739 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Jászjákóhalma • Község • 3,102 • 4.64% • 422,301 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászkisér • Nagyközség • 5,893 • 10.32% • 369,323 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Jászladány • Nagyközség • 6,059 • 15.30% • 295,832 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Jászszentandrás • Község • 2,611 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.34% • 396,971 • 0.000 • 7.443 Jásztelek • Község • 1,706 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.75% • 335,800 • 0.900 • 0.177 Pusztamonostor • Község • 1,682 • 3.97% • 552,755 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, záportározók kiépítése, ivóvízhálózat felújítása, munkanélküliség, népességcsökkenés.” • „Település földrajzi fekvése, a földben lévő melegvízből fakadó egészségturizmus lehetőségei, tanösvények, madármegfigyelők kiépítése, falusi vendégfogadás, foglalkoztatási programok.” • Alattyán • „Kevés a helyi munkalehetőség. Sok alacsony iskolázottságú, nem is regisztrált, főként roma munkanélküli. Egyénre szabott képzési irány meghatározásának hiánya. Roma családok életviteli hiányosságai. Nincs kistérségi összefogás a romák ügyében a Jászságban (közös programok, módszertanok kidolgozása szükséges oktatással, képzéssel, mentorással, életviteli tanácsadással.” • „Az 1186-ban épült róm.kat. templom és a mellette lévő premontrei rendház kihasználása vallási turizmusra, ehhez a Jász Múzeum raktározási problémáinak megoldása. Aktív a sportélet a településen(labdarúgás, asztalitenisz, lábtoll szakosztályok). A települést kettészeli a Zagyva folyó, valamint horgásztó is kialakítható. A gáton kerékpárút épülhet, természetjárás, túrák lehetnek.” • Jánoshida Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság elöregedése, folyamatos csökkenése, helyi munkalehetőség hiánya. A vezetékes ivóvíz hálózatának felújítása, a szennyvíz elvezetés megoldása. A fiatalok letelepedésének nagyobb támogatásának hiánya. A helyi háziorvosi szolgálat biztosítása(végleges megoldással). A közlekedés javítása, nincs közvetlen kapcsolat a kistérségi központhoz, kevés buszjárat. Forráshiány.” • „Jászágó-Jászberény és Jászágó-Csány összekötő út megépítése (tervek vannak). Munkahely teremtés, melynek legegyszerűbb módja a falusi turizmus kialakítása, a lakosság által történő elfogadtatása. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások bővítése, színvonalának emelése. Erdei iskola kialakítására alkalmas terület, környezet van. Tanyasi élet bemutatása a gyerekeknek.” • Jászágó • „A település legfontosabb problémája az egyre öregedő lakosság, fejlett infrastruktúra hiánya, főleg az úthálózat hiánya és munkahelyek hiánya. Ugyanis a település sajátos elhelyezkedése miatt (autópályák vonalából kiesik) nem vonzó a multinacionális cégek számára. Tőkehiány. Romák képzetlensége.” • „A két nagy város, Jászberény és Szolnok közötti közeli elhelyezkedéséből adódóan alvó település jelleg kialakítása. Természeti erőforrások kihasználása, hagyományok felelvenítése. Vállalkozói készség javítása.” • Jászalsószentgyörgy Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya, lakosság összetételének etnikai átrendeződése dinamikus, elvándorlás, integrációs közösségi helyek hiánya, cigány lakosság képzetlensége, életvitelbeli elmaradottsága, munkanélküliség, ipari és turisztikai befektetők hiánya, turisztikai marketing gyengeségei, forráshiány, más városokból való elszegényedő rétegek beköltözése.” • „Idegenforgalmi vonzerő (gyógyvíz), humán erőforrás fejlesztés infrastruktúrája (általános iskola, középiskolák - térségi funkció), ipari park, aktív civil élet, jász hagyományok ápolása, épített örökség megóvása, megújuló energia hasznosítása, egészséges életmód elterjesztése, jó rendezvényszervezési lehetőségek, kulturális örökség ápolása, szolgáltatások körének bővítése.” • Jászapáti • „Az ökoturizmusban, falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya. Járdák, utak rossz állapota. Roma lakosság életvitelbeli hiányosságai.” • „Az öko-, és falusi turizmus fejlesztése, az ivóvízbázisok vízminőségének védelme, összefüggő kerékpárutak, járdák megvalósítása, pihenőparkok létrehozása, termálfürdő fejlesztése. A kommunális hulladék elhelyezés, ártalmatlanítás, szelektív hulladékgyűjtés közös, más térséggel is összefogva történő megoldása, közösségi terek létrehozása.” • Jászárokszállás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Rossz infrastruktúra a megközelíthetőség - rossz utak - aspektusában. Intézményi hálózat "lelakottsága". Forráshiány. Nem nagy a vállalkozói kedv. Elvándorlás. Közéleti érdektelenség.” • „Nyugodt, barátságos közeg, környezet. Természeti értékek kihasználása. Hagyományápoló tevékenységek felelevenítése. Megújuló erőforrások kihasználása. Turisztikai lehetőségek kiaknázása.” • Jászboldogháza • „Kevés helyi foglalkoztató, infrastrukturális és szolgáltatási elem fejlesztésre szorul, forráshiány, belterületi közutak, járdák rossz állapota, összefogás hiánya a vállalkozók között, gyenge érdekérvényesítő képesség, civil szervezetek aktivitásának hiánya.” • „Térségi összefogás erőssége, jelentős ásvány- és termálvízkincs, értékes táji jelleg, jelentős természeti energiaforrások, mezőgazdasági vállalkozók technológiai fejlesztének elősegítése, jászsági régészeti skanzen kialakítása, öko- és falusi turizmus fejlesztése.” • Jászdózsa Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs pénzügyi forrás fejlesztésre. A település nem rendelkezik számottevő helyi bevételekkel, nincsenek ipari vállalkozások, a mezőgazdaságban egy vegetáló termelőszövetekezeten kívül őstermelők, illetve egy-két családi gazdaság küzd a fennmaradásért. A kereskedelmi tevékenység is minimális. Jelentős, közel 25 %-os kisebbség van.” • „A lehetőségek korlátozottak, egyedüli érték a viszonylagosan érintetlen egyes külterületen található területek, például Zagyva ártér (Hajta vidék).” • Jászfelsőszentgyörgy • „Pályakezdő értelmiség helyben tartása. A város népességének megőrzése, növelése. Közepes és mikrovállalkozások kevés száma. Roma lakosság növekvő aránya. Értelmiség elvándorlása.” • „Meglévő hagyományok ápolása, település nagyságához képest sok működő civil közösség, Budapest közelsége, vonzó városkép kialakítása, nemzetközi kapcsolatok, aktív népfőiskola (felnőttképzés, vidékfejlesztés, vállalkozásfejlesztés), turizmusfejlesztés (falusi, öko, rendezvény, aktív), rekreációs központ kialakítása, helyi termékek előállítása.” • Jászfényszaru Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya, rossz közlekedés, forráshiány. Elörgedő település, fiatalok elvándorlása. Egyes intézmények kihasználatlansága. Vállalkozói készség hiánya.” • „Természeti adottságok, falusi turizmus, foglalkoztatási programok megvalósítása, hagyományápolás, kihaló szakmák megtartása, fiatalok civil kezdeményezéseinek támogatása.” • Jászivány • „Burkolt utak hiánya, ivóvízhálózat rossz állapota, szennyvízcsatorna-hálózat hiánya, csapadékelvezető rendszer rossz állapota, volt ABC területének (faluközpont) hasznosítása, középületek rossz állapota. Elszegényedett, migráns rétegek beköltözése.” • „Ipari területek hasznosítása, régi iparos hagyományok felelevenítése. Természeti területek megőrzése, horgász- és természetjáró turizmus fejlesztése.” • Jászjákóhalma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A képzett fiatalok elvándorlása, munkanélküliség jelenléte, megfelelő munkahelyek hiánya. Szociális gondok kezelése túl sok időt, energiát és pénzt köt le anélkül, hogy egy idő után ennek pozitív kimenetele lenne. Forráshiány. Nagy számú roma lakosság, sok regisztrált (tartós) munkanélküli. Kevés helyi foglalkoztató van.” • „A termálvíz (alternatív energia) jobb kihasználása. Ipari park létrehozása. Település centrumának átépítése, mely által a turizmus is fejlődhetne. Egészségügyi szolgáltatások bővítése. Civil szervezetek hagyományápoló és rendezvényszervező tevékenysége.” • Jászkisér • „Elöregedő társadalom, magas munkanélküliség a pályakezdő fiatalok körében. Kis- és középvállalkozások tőkehiánya. Infrastrukturális hiányosságok a közlekedésben (pl. utak minősége). Infrastrukturális hiányosságok a turizmusban. A szabadidő eltöltés lehetőségei szűkösek. Roma lakosság éelviteléből és szaképzetlenségéből adódó problémák.” • „Megnyíló fejlesztési pénzeszközök. Budapesthez közeli elhelyezkedés. Falusi turizmus iránti kereslet nő. Hagyományokban rejlő lehetőségek (pl. hagyma termesztése, rendezvények). Helyi termékek felfuttatása. Mezőgazdasági helyzet előnyeinek kiaknázása.” • Jászladány Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az intézményhálózat felújítása, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátása, zárt esővízelvezető kiépítése. Turizmus reklámozása nem megfelelő.” • „Település nyugodt, csendes fekvése. Egészségturizmus lehetőségei: termál- és gyógyvíz kihasználása. Turizmus által nyújtott szolgáltatások körének bővítése. Külterületen lévő tanyás területek falusi turizmusra való hasznosítása. Lovas hagyományok ápolása.” • Jászszentandrás • „Utak, kerékpárút, járda, szennyvíz, kábel TV, jó minőségű víz hiánya. Munkahelyek hiánya, elöregedő lakosság, roma lakosság foglalkoztatási problémái. Jászberénybe való elvándorlás főleg a fiatalok körében.” • „Turizmus, tanösvény, szálláshely kialakítás falusi turizmus kialakítása. Roma oktatás, foglalkoztatás, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása, szennyvízberuházás, egészségügyi feljesztés.” • Jásztelek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis