Számvevőszéki tapasztalatok a pszichiátriai betegellátásról és a kórházak működéséről

1. 2013. október 4. Számvevőszéki tapasztalatok a pszichiátriai betegellátásról és a kórházak működéséről A z i n t é z m é n y m e g s z ű n t !

2. Küldetés: A közpénzügyek, a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának elősegítése. Egyik garanciája a külső – a végrehajtástól független – ellenőrzés. Eszköze többek között az ÁSZ ellenőrzés. Az Állami Számvevőszék stratégiája

3. A pszichiátriai ellenőrzés előzményei • Öt év telt el a „reform” jegyében végrehajtott kórházi struktúra átalakítása (Eftv.) óta. Ezzel a pszichiátriai betegellátásban: Rehabilitációs, krónikus ágyak növelése OPNI megszün-tetése Aktív ágyak csökkentése • A Semmelweis Terv célul tűzte ki „a szétzilált, korábban világszínvonalú pszichiátriai ellátórendszer megerősítését”.

4. Az ellenőrzés főbb megállapításai (1.) Az ellátórendszer átalakítása (Eftv.) – benne az OPNI bezárása – a megfelelő szakmai előkészítés hiánya miatt a pszichiátriai ellátás feltételeit rontotta. Elmaradt az intézménybezárás pénzügyi hatásainak előzetes felmérése is (közvetlen kötelezettség: 146 millió Ft, folyamatban lévő peres eljárás 2 milliárd Ft függő kötelezettség). Az OPNI-tól feladatokat befogadó intézményeknél a pszichiátriai betegellátás átalakítására fordított források (1,2 milliárd Ft) egy éves késedelem után megfelelően, a feltételek javításában hasznosultak. Nem jött létre fenntarthatóbb, a szükségletekhez jobban igazodó ellátási rendszer.

5. Az ellenőrzés főbb megállapításai (2.) A pszichiátriai betegellátás átalakítása ellenére romlott a pszichiátriai ellátás − így a közpénz-felhasználás − költséghatékonysága és ered- ményessége.

6. Az ellenőrzés során kiemelt kórképek természetbeni kiadásának alakulása

7. Az E-Alap és a szociális ágazat kiadásainak változása

8. Az ellenőrzés főbb megállapításai (3.) Mind az egészségügyi, mind a szociális ágazat végez feladatokat a pszichiátriai betegek ellátásában, gondozásában, de az ellátás szempontjából nem képeznek összehangolt, egységes rendszert. Nem dőlt el, hogy a mentális problémákkal élők ellátása az intézményközpontú ellátórendszer, vagy a területi, közösségi szolgáltatások rendszerének túlsúlya mellett történjen-e. Az ellátási kapacitások nem összehangoltak, nem épülnek megbetegedési adatokra, nincs a betegellátást szabályozó ellátásszervezés, kiegyenlítetlen a területi hozzáférés.

9. Többszörös különbségek a területi hozzáférésben. Egyéb hozzáférési szempontok is vannak, pl. időbeni, sajátos ellátások (gyermek, fertőző).

10. Az ellenőrzés főbb megállapításai (4.) A pszichiátriai betegellátás fekvőbeteg és gondozási típusában romlott az orvos és szakdolgozói létszámellátottság. Rontja a népegészségügyi célkitűzések elérésének esélyét, hogy a pszichiátriai ellátást is érintő speciális stratégiák közül a drogstratégiát többször átdolgozták, az alkoholstratégiát még nem fogadták el. A lelki egészség megőrzése területén pályázati források felhasználásával megvalósult pilot programok ellenőrzése azt igazolta, hogy eredményesebb pszichiátriai ellátás érhető el kis többletráfordítással, a betegekkel való szoros együttműködéssel, a betegkövetéssel, az ellátórendszer elemei közötti magasabb színvonalú koordinációval és ellátásszervezéssel.

11. 20 kórház ellenőrzése (nem statisztikai mintavétel alapján) Országosan: Ellenőrzött kórházak: A finanszírozott átlagos fekvőbeteg kapacitás (kórházi ágy) 2011-ben: 71 175 kórházi ágy 13 370 ágy (18,8%) Az E. Alap összevont szakellátási kassza kifizetése 2011-ben: 585,3 Mrd Ft 103,0 Mrd Ft (17,6%) A kórházi ellenőrzés orientációja Ellenőrzött időszak: 2009-2012. év I. félév A kórházak pénzügyi helyzetének bemutatása eredményszemléletben, CLF módszerrel + ellátási teljesítményeik elemzése.

12. A 2009-2011. évek között a kórházak pénzügyi egyensúlya összességében nem volt biztosított. Az ellenőrzés főbb megállapításai (1.)

13. Az ellenőrzés főbb megállapításai (2.) A fejlesztési tevékenység finanszírozáshoz 2009-ben 18, 2010-ben16, míg 2011-ben egy kórháznál sem képződött elegendő fejlesztési célú fedezet. A működési pénzügyi egyensúly 2009-ben 16, 2010-ben 13 (konszolidációs támogatás nélkül 18), míg 2011-ben 6 (konszolidációs támogatás nélkül 12) esetben nem volt biztosított. A konszolidációs támogatás a kórházaknak csak az adott évi pénzügyi helyzetében eredményezett kedvező változást, a gyógyító tevékenység ellátásában jelentkező hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg.

14. Az ellenőrzés főbb megállapításai (3.) A kórházak likviditási helyzete 2009-2011 között kedvező irányba változott. Ennek ellenére 14 kórház fizetőképessége továbbra sem volt biztosított, likviditási mutatójuk 1 alatti értéket mutatott (a forgóeszközök sem nyújtottak fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségeik teljesítésére). Eltérő könyvvezetési módok, eltérő üzemgazdasági szemléletek, eltérő tartalmú fedezeti összeg. Az Áhsz. ren-delkezésealapján a kórházak mentesülhetnek az önköltség számítási szabályzat készítésének kötelezettsége alól, az egyes szolgáltatások önköltsége a társadalombiztosítás által finanszírozott összeggel egyezően is figyelembe vehető. Ez felmentést ad az önköltség alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése alól. Az önköltségszámítás és utókalkuláció hiánya miatt nem ismertek az egészségügyi szolgáltatások tényleges ráfordításai.

15. Az ellenőrzés főbb megállapításai (4.) A szállítói és a lejárt határidejű tartozások a 2009. évhez képest a 2012. év I. félév végére csökkentek, de a lejárt tartozások 2011. évhez képest 3,3%-kal ismét emelkedésnek indultak. Egyes kórházaknál továbbra is jelentősek a lejárt határidejű szállítói kötelezettségek.

16. Az ellenőrzés főbb megállapításai (5.) Az engedélyezetthez képest 2009-2012. év I. félévben évente átlagosan 8,6% (1692 fő) munkaerő hiányzott, 2012. év I. félév végén 1800 betöltetlen álláshely volt, ugyanakkor a hiányzó létszám az egészségügyi ellátásban kockázatot jelent. Dologi ráfordítások mérsékelten emelkedtek (takarékosság).

17. Összességében A 2009-2011. évek között a kórházak pénzügyi egyensúlya összességében nem volt biztosított, a likviditási problémák és a fizetési késedelmek fennmaradtak. A teljesítményarányos OEP támogatás növekedésének, a saját bevételek növelésére és a ráfordítások csökkentésére irányuló intézkedéseknek, valamint a konszolidációs támogatásoknak a hatására a pénzügyi egyensúlyi helyzet javult. A megtett intézkedések azonban nem voltak elegendőek a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyának megteremtéséhez és hosszú távú megőrzéséhez. Az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatások miniszteri szabályozása az ÁSZ 2009. július 29-ei javaslata ellenére elmaradt.

18. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!