Kutatási módszerek

1. Kutatási módszerek

2. Az előadás célja • A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése • Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása

3. A kutatási folyamat • A kutatás detektív munkát igényel • Kezdjük a problémával • Azután tegyünk fel néhány arra vonatkozó kérdést: • Mi? • Ki? • Hol? • Mikor? • Hogyan? • Miért?

4. A kutatási folyamat • Határozzuk meg a kutatás témáját • Válasszunk egy megfelelő kutatási módszert: • Minőségi: adatgyűjtés interjúval • Mennyiségi: felmérés készítése kérdőívvel • Mintavétel: • Talán elég egy kisebb csoportot megkérdezni • Vagy egy nagyobb lélegzetvételű tanulmány szükséges, hogy a rögzített vélemények az átlag lakosságot képviseljék

5. Az előadás célja • A minőségi és mennyiségi módszerek közötti különbség nem mindig egyértelmű • Bizonyos technikákkal (pl. interjúkkal) minőségi vagy mennyiségi módon lehet adatot gyűjteni

6. Adatgyűjtés: • Az adatgyűjtés négy módja: • interjúk • kérdőívek • tesztek/mérések • megfigyelés

7. Információt archívumokból és adatbankokból is lehet gyűjteni • pontosabb, mivel az adat már létezik, s nem a kutatónak kell „létrehoznia”

8. Interjúk • Gyakran használjuk piac-, illetve közvélemény-kutatáshoz mennyiségi adatok gyűjtésére • Az interjút készítő személy egy sor pontosan megfogalmazott kérdést tesz fel … („Mikor utazott utoljára vonaton?”) • … s a kérdéseire tényszerű válaszokat vár („Múlt csütörtökön”) • illetve kevésbé pontosakat („Hát, azt hiszem egy pár hónappal ezelőtt”) • Ha várható, hogy a válasz pontatlan lesz, 4-5 alternatív választ kell felajánlani, melyekhez a választ igazíthatjuk • Minden egyes alternatív válasz mellé számkódot kell rendelni, így az egész interjút számok formájában lehet rögzíteni • Az interjúkat telefonon, illetve személyesen is el lehet készíteni • Az interjúk időpontját rendszerint előzetesen egyeztetni kell (levélben vagy előzetes szóbeli megállapodással), kivéve, ha nagyon rövid (3-4 kérdés)

9. A párbeszéd szociális folyamat - a válaszokat befolyásolhatják a levont következtetések • Olyan tényezők, mint nem, társadalmi réteg, kor és kézzel fogható indítékok befolyásolhatják a rendelkezésre álló adatokat • A pontosságot az interjút készítő személy növelheti azáltal, hogy: • kerüli saját véleményinek kifejtését, • elfogulatlanul fogalmazza meg a kérdéseket, • bármilyen választ ugyanúgy elfogad

10. Tesztek és mérések • Felhasználható annak meghatározására, hogy egy adott személy hogyan gondolkodik és miről • Rendszerint: egy sor eldöntendő kérdés formájában • Az egyének által adott válaszok mintáját össze lehet hasonlítani az előzőekben megkérdezettek válaszainak mintájával, s eldönthetjük, hogy azok (statisztikai szempontból) normálisak-e, vagy nem.

11. Tesztek és mérések • A személyiségi teszteket objektívnek tartják: • nem sejtetik, hogy mely válaszok jók vagy rosszak • adott egyén által különböző időpontokban nyert eredmények meglehetősen állandóak • egy kívánt eredményt a megkérdezett nehezen tud „szimulálni” • a tesztelő személy feltételezhetően minimális hatással van az eredményre

12. Tesztek és mérések • A teszteket oktatási közegben is alkalmazzák, hogy azonosítsák: • a tanulási stílust • a természetes „csoport szerepet” • mérhessék az olvasási, illetve matematikai készséget • ezeket rendszerint diagnosztikai célokra használják, illetve a tanárok döntéshozatalának elősegítésére

13. Kérdőívek • Széles körben alkalmazzák problémák, vélemények és preferenciák nagyobb lélegzetvételű vizsgálatában • A kérdőív készítésekor a legfőbb döntés meghozása a kérdések típusainak és a formátum megválasztásának megtervezésekor szükséges

14. Információ kategóriák: • Jellegzetes tulajdonságok: személyes vagy gazdasági-társadalmi jellemzők (nem, kor, családi állapot, foglalkozás) • Viselkedés: mit tesz, mit tett, illetve mit fog tenni a személy/szervezet • Állásfoglalás: hogyan viszonyulnak az emberek egy adott témához • Meggyőződés: igaznak vagy hamisnak tartanak-e egy adott dolgot

15. Kérdéstípusok • „tényekre” és „véleményre” irányuló kérdések • „nyitott” és „zárt” (felelet választós) kérdések • a nyitott kérdések bizonyos szerkezeti formát adnak a válaszhoz (“Mondjon három olyan dolgot, fontossági sorrendben, amit nagyon szeret a vállalatban, amelynél dolgozik.”) • a zárt kérdések kevésbe korlátozóak, mint az eldöntendő kérdések (pl. Likert skála) • a zárt kérdésekhez bizonyos fokú ítélőképességre van szükség: (pl. Sorrendbe állítás, melynek során a válaszoló személynek meg kell adnia a fontossági sorrendet, illetve értékelnie kell bizonyos tulajdonságokat vagy állításokat)

16. Példa a Likert skálára Ez a vállalat jó munkaadó: • Teljesen egyetértek 1 • Egyetértek 2 • Nem tudom 3 • Nem értek egyet 4 • Egyáltalán nem értek egyet 5

17. Zárt kérdések • Zárt: előre felvázolva, felsorolva az összes lehetséges választ – a válaszadónak egyet kell választania ezek közül • Példa: amikor egy adott személy iskolai végzettségére kérdezünk rá, megkérjük, hogy válaszon a következő listáról: • Középiskolai • Felsőfokú • Szakképesítés

18. Zárt kérdések: • Lehetnek előrekódoltak • A válaszok könnyen számítógépre vihetők (időt és pénzt takarít meg) • Kevesebb időt igényel a válaszadótól DE • A válaszadó kénytelen a megadott válaszok közül választani • Visszakérdezhet, magyarázatot kérve

19. Nyitott kérdések: • Olyan választ adhat a válaszadó, amilyet akar • Példa: „mit szeret csinálni a szabadidejében?” (sziklamászástól a hímzésig a válaszadó bármilyen tevékenységet megadhat) • A válaszadóknak lehetőségük van jobban kidolgozni válaszaikat, mint a kérdőívek esetében • Hasznos a kutatás elején egy nagyobb felmérés kialakításakor DE • Többet kell rajta gondolkodni • Kétértelmű, tág és nehezen kategorizálható válaszokat eredményezhet • Időigényes a kódolása és elemzése (drága)

20. A tanulmány típusa határozza meg a kérdés típusát • Azonban: • Zárt kérdéseket kell használni olyankor, amikor világos, alternatív válaszok állnak a rendelkezésünkre,melyek száma behatárolt. • Nyitott kérdéseket kell alkalmazni, amikor a téma komplex, ha a különböző vonatkozások nem ismertek, illetve amikor egy adott folyamatot térképezünk fel. • A legtöbb kérdőívben és interjúban mindkét típus szerepel. • Amikor nagyobb csoportot kívánunk tanulmányozni kérdőívekkel, jobb főleg zárt kérdéseket használni.

21. Megfontolandó alapelvek a kérdőív készítésekor: • A kérdések legyenek egyértelműek. • Kerüljük a zsargont vagy a szaknyelvet. • Kerüljük a személyeskedő kérdéseket. • Ne kérdezzünk két dolgot egy kérdéssel. • Kerüljük a „rávezető” kérdéseket, melyek közvetve sejtetik a helyes választ

22. A kérdőív tervezése • Mellékeljünk egy rövid kísérő levelet, mely elmagyarázza a kutatás célját és hogy miért/hogyan esett a választás a válaszadóra. • Kezdjük a kérdőívet egy rövid ismertetővel, mely utasításokat tartalmaz a kitöltést illetően. • A kérdések típusát időközönként változtassuk, de a hasonló típusúakat egy blokkba tömörítsük. • Kezdjük egyszerűbb, tényszerű kérdésekkel, majd haladjunk a véleményekre, illetve értékekre vonatkozó kérdések felé. • A betűtípus változtatásával különböztessük meg az utasításokat a kérdésektől.

23. A kérdőív tervezése • A kérdőívet „teszteljük” egy kisebb csoporton, s csak ezután használjuk „élesben”: • ellenőrizzük, hogy az egyes elemek könnyen érthetőek-e, s hogy nincsenek-e egyértelmű problémák a hosszúságot, kérdések sorrendjét illetően, és hogy vannak-e benne érzékeny területek, stb. • bizonyosodjunk meg róla, hogy a kérdőívvel gyűjtött adatok elemezhetők-e … és az eredménynek van-e értelme

24. Felmérések • A felmérések nagy számban tartalmaznak kérdőíveket és interjúkat. • A felmérések fő célja az, hogy egy adott csoportról (tól) vagy populációról (tól) információt gyűjtsünk.

25. Felmérések Ez a populáció tartalmazhatja: • egy megye teljes népességét, • az összes Nyíregyházán élő,30-40 év közötti nőt, • a Flextonics-nak dolgozó összes vezetőt, • az összes olyan megyei munkanélkülit, aki a múlt évben részt vett valamilyen képzési programon.

26. Felmérések • Ha a populáció kicsi, a kérdőívet mindenkinek el lehet küldeni: Ez a 100%-os mintavétel, vagy összeírás (cenzus). • Strukturált interjúk: a megkérdezettek számát behatárolja a rendelkezésre álló idő • Minőségi kérdőívek: a méretet behatárolja kódolás és elemzés megvalósíthatósága • Mennyiségi kérdőívek: ‘határ a csillagos ég’ De nem mindig szükséges mindenkit felkeresni egy populáción belül azért, hogy megtudjuk a véleményüket.

27. A mintavétel módszerei • A mintavétel fő célja az, hogy létrehozzunk egy olyan csoportot a populációból, amely teljes mértékben képviseli a vizsgálni kívánt fő területet. • Ilyenkor statisztikailag arra lehet következtetni, hogy a mintában megfigyelt eredmények a populáció szintjén ugyanígy megjelennek.

28. A véletlenszerű mintavétel • Ez a mintavétel legegyszerűbb módja • A populáció minden „egységének” egyforma esélye van a kiválasztásra • Ezt a következőképpen lehet elvégezni: • táblázatba foglalt, véletlenszerűen generált számokat használunk, • egy dolgozói listáról minden ötödik nevet választjuk ki, • a telefonkönyv miden páros oldalán lévő első nevet választjuk ki.

29. Réteges mintavétel • Ha a populáció főbb jellemzői közül valamelyek ismertek - választhatjuk a „rövidebb utat”: • Válasszunk ki csoportokat vagy rétegeket a céljainkhoz, illetve az összehasonlításhoz. • Ezen rétegeken belül véletlenszerűen választhatjuk ki az egyes személyeket. • Azonban, ha eltúlozzuk a rétegezési folyamatot, végül olyan kis csoportokkal találhatjuk szembe magunkat, amelyek már talán semmilyen populációt nem képviselnek.

30. Példa a réteges mintavételre: • Hasonlítsuk össze egy adott egyetem tanárainak és hallgatóinak az oktatásról alkotott véleményét: • legyen 1000 tanárunk és 5000 hallgatónk • vegyük az oktatók 20%-át, illetve a diákok 10%-át • ez 200 és 500 fős mintacsoportokat jelent (mindkettő meglehetősen nagy számnak tekinthető) • A mintát tovább lehet bontani tanszékekre, vagy nemekre, feltéve, ha kölcsönösen tartalmaznak egymást kizáró kategóriákat.

31. A minta mérete és pontossága • A kérdés, melyet mindenki feltesz: „mekkora mintára van szükség?” • A jó hír: a kérdésre létezik válasz! • A rossz hír: a válasz attól függ, hogy mennyit tudunk a populációról, melyet meg kívánunk vizsgálni; a feltett kérdésektől is nagyban függhet • A következő képletet kell alkalmazni:

32. N = P(100 – P) E2

33. Normális megközelítés: • a minta meghatározása • méretének azonosítása • olyan minta kiválasztása, mely: • belefér a költségvetésbe, • elegendő választ ad ahhoz, hogy valóságos, a populációt képviselő képet adjon (a potenciális kliens részére) • rendszerint legalább 30 választ vár minden egyes kategóriában

34. A minta méretét befolyásoló tényezők: • A teljes minta nem biztos, hogy elemezhető. • a véletlenszerűen kiválasztott minta lehet, hogy nem igazán véletlenszerű, a válaszok hiánya pedig meglehetősen torz képet eredményezhet. • Erre a problémára nincsen statisztikai megoldás csak: • növelni kell a minta méretét, hogy nagyobb legyen a pontosság esélye • újabb felmérést kell végezni azok körében, akik előzőleg nem válaszoltak.

35. Adatelemzés Főként a következőket keresi: • Százalékos arányok • A minta különböző csoportjainak és válaszainak kapcsolatai: • Hozzáállás • Viselkedés • Problémák • Szükségletek

36. Turisztikai látványosság: példa A turisztikai látványosságot látogatók lebontva: • Nemre • Korra: • 21 év alattiak • 22 – 35 • 36 – 50 • 50 év felettiek • Honnan utaztak ide? • Gyerekkel vagy anélkül?

37. Turisztikai látványosság: példa Csoportonként a következőket lehet megnézni: • mit találtak a legérdekesebbnek • mennyi időt töltöttek el • mennyi ideig voltak a földrajzi területen • hol hallottak a látványosságról • nyaralás részeként jöttek ide, vagy kirándulnak, vikkendeznek • milyen dolgok érdekelnék még őket (pl. kávézó, szuvenír bolt, étterem, aktív pihenési lehetőségek, múzeumok, stb.) • mennyit lennének hajlandók fizetni érte

38. Kisvállalkozásokat támogató projekt

39. Turizmus fejlesztése a Tisza folyón