Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

1. Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2. Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon 2 2

3. Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Angol- és Latin-Am. Latin-Amerika: Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) Északi határa: Mexikó–USA határa (Rio Grande folyó) 20,5 mó km2 (V14%) 600 mó fő (V9%) Részei Dél-Amerika Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség) 3 3

4. Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem Prekolumbián időszak Gyarmati korszak (XVI- sz-tól) Függetlenedés (XIX. sz-tól) Kuba speciális helyzete (1959-től) 4 4

5. Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) Városaik világviszonylatban óriásiak voltak Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) Teotihuacan Azték Birodalom Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) Inka Birodalom: Andok országai Hatásuk ma is meghatározó Mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Kuba, Karib térség, Amazónia Kevésbé fejlett civilizációk Társadalomtörténet 1.Prekolumbián időszak 5 5

6. Társadalomtörténet 2.Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Kuba: Kolumbusz Fontos „logisztikai központ” Új-Spanyolország Alkirályság 1519: Hernán Cortés Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) Panama: Kolumbia része Világ ezüstkivitelének 2/3-a Függetlenedés: 1821  Fontos terület: „spanyol korona ékköve” Perui Alkirályság Grenada Portugál területek 6 6

7. Világgazdaság szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra Spanyolok érdeke: gyarmati országaik iparcikkpiacainak (kialakuló ipar) vámvédelme Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt, mert a centrum országok az ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonták a térségből 7 7

8. Korai függetlenedés 8 8

9. Társadalomtörténet 3.Függetlenség, de USA-befolyás Függetlenedés: 1821 Mexikó Közép-amerikai Államok Szövetsége: 5 állam Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981) Zűrzavaros időszak Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) 9 9

10. A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

11. Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 11 11

12. Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820-tól) 12 12

13. III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X 2003: 530 millió (V8,4%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7  16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység 13 13

14. Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950-2000 Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html 14 14

15. IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 15 15

16. Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 16 16

17. Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Sűrűbben lakott Max: Antillák Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek 17 17

18. Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI 18 18

19. A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkigForrás: ENSZ 19 19

20. Urbanizáció Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás 20 20

21. A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ 21 21