Élelmiszerszabályozás, élelmiszer-biztonság

1. Élelmiszerszabályozás,élelmiszer-biztonság Krajecz Laura & Vajna Zita 2013. 10. 09.

2. Az élelmiszerszabályozás története • 1895.: az első élelmiszertörvény Magyarországon • 1950.: törvényerejű rendelet • 1976.: újabb élelmiszertörvény • 1995.: XC. törvény • 2003. évi LXXXII. törvény • 2008. évi XLVI. törvény

3. Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény

4. A törvény hatálya • A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki. • A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására.

5. Az élelmiszer „fogalma” • Az „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot, vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.

6. Nem minősülnek „élelmiszernek” • a) takarmány, • b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok, • c) növények a betakarítás előtt, • d) gyógyszerek, • e) kozmetikai termékek, • f) dohány és dohánytermékek, • g) kábítószerek és pszichotrópanyagok, • h) szermaradványok és szennyezések.

7. Néhány tisztázandó fogalom • Élelmiszer-biztonság • Élelmiszer-megjelenítés • Élelmiszer-csomagolás

8. Élelmiszer-biztonság • annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja.

9. Élelmiszer-megjelenítés • az élelmiszer külső tulajdonságainak (például forma, alak, méret), a csomagolása módjának és anyagának, valamint forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk összessége.

10. Élelmiszer-csomagolás • olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és megjelenítésére használnak az élelmiszer-előállítás bármely szakaszában a nyersanyagtól a feldolgozott termékig, az élelmiszer-vállalkozótól a fogyasztóig

11. Csomagolás • 9. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól. • (2) A csomagolás a fogyasztók egészségére nem jelenthet veszélyt. • (3) A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie. • (4) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható.

12. A fogyasztók tájékoztatása • (1) A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges - az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott - jelöléseket. • (2) Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót.

13. Hatósági élelmiszer-ellenőrzés • (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait • a) az élelmiszerbiztonsági szerv, • b) az egészségügyi államigazgatási szerv, • c) a fogyasztóvédelmi hatóság, • d) a növényvédelmi szerv • látja el.

14. Minőségvédelmi bírság 1. • (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek. • (2) A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta. • (3) A minőségvédelmi bírság mértéke: • a) fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese, • b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értéke, • c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének 60%-a, de legalább ötvenezer forint. • (4) A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének szorzata.

15. Minőségvédelmi bírság 2. • 15. § (1) A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról - az intézet esetében az országos tisztifőorvos javaslatára - az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő miniszter dönt. • (2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gondoskodik.

16. Magyar Élelmiszerkönyv • A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági [...] kötelező előírások gyűjteménye. (2008. XLVI. törvény, 66§.)

17. Magyar Élelmiszerkönyv 2. • A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak és irányelveinek tervezetét a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. • (2) A Magyar Élelmiszerkönyv • a) I. kötete az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági (élelmiszer-higiéniai), az Európai Unió kötelező jogi aktusainak átvételével készült, illetve nemzeti termékelőírásokra és rendelkezésekre vonatkozó kötelező előírásokat, • b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, • c) III. kötete - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény - az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer előírásokat, továbbá ajánlott vizsgálati módszer irányelveket • tartalmazza.

18. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI POLITIKÁJA Alapja: „a termőföldtől az asztalig” minden folyamatot lefedő, integrált megközelítés. Célja:következetes, eredményes és dinamikus élelmiszerpolitika kialakítása Az élelmiszerek biztonságát az Európai Unió számos szabállyal védi.    Általános szabályok vonatkoznak az:  • adalékanyagokra;   • ízesítőkre;   • szennyező anyagokra;   • címkézésre;   • tápérték feltüntetésére;   • ellenőrzésre;   • élelmiszerekkel érintkező anyagokra. 

19. TERMÉKCSOPORTOK SZERINTI SZABÁLYOK • édességekre (mézre, kávéra, csokoládéra, gyümölcslevekre, lekvárokra); • tejtermékekre; • italokra; • húsfélékre; • génkezelt élelmiszerekre. • Kódex Allimentarius, illetve az élelmiszerekről szóló törvény határozza meg (2003. évi LXXXII. törvény).    • Az élelmiszerek biztonságát a gyártónak és az importőrnek kell bizonyítani, illetve tanúsítani.  • 2008. évi XLVI. törvény, 14. § (2): „Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős.” 

20. Címkézés • Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó közösségi szabályozás alapja a 2000/13/EK irányelv,    • A jelenlegi 2000/13/EK irányelv (hiperlink) tartalmaz minden szükséges információt, amit az élelmiszereken jelölni kell. A címkén magyar nyelven kell feltüntetni:   • a termék nevét;   • összetevőit; • az összetevők mennyiségét; • az előre csomagolt élelmiszerek esetén a nettó mennyiséget;   • azt az időpontot, ameddig minimum eltartható (a mikrobiológiai szempontból gyorsan megromló élelmiszerek esetében a pontos dátumot);  

21. ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK • ép, • egészséges, • megbízható piaci minőségű, • származási ország A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók: extra, I., II. és III. osztályba.   Méretelőírások - átmérőre (pl. almánál), - a tömegre (pl. salátánál), - a hosszra vagy ezek kombinációjára. • A hazai termények: Magyar Élelmiszerkönyv • Exportra szánt zöldség-gyümölcs: minőségi kategóriákat tartalmazó bizonyítvány

22. AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE – AKTÍV ÉS PASSZÍV MEGTÉVESZTŐ KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMA MEGTÉVESZTŐ TEVÉKENYSÉG (6. §) MEGTÉVESZTŐ MULASZTÁS(7. §) Tényállási elemek • (1) Valótlan információ közzététele, vagy • valós tény oly módon történő megjelenítése, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztót megtévessze, • Jelentős információ elhallgatása, elrejtése, vagy annak homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon történő rendelkezésre bocsátása, • (2) amely a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amit egyéként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Jellemző problémák: • előnyök: „akár”, akciós ár, származási hely (magyar termékes ügyek), egészségre gyakorolt hatás, piacelsőségi állítások, stb. Jellemző problémák: • Apróbetű, utólagos tájékoztatás, integrált kommunikációs kampányok.

23. AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE – AGRESSZÍV KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMA (8. §) Tényállási elemek • (1) A fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságának jelentősen korlátozása, illetve lehetőségének a tájékozott döntés meghozatalára (pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén), • (2) amely a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

24. AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE – FEKETELISTA -31 KÜLÖN NEVESÍTETT „minden körülmény között” tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat: • megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (1-23. pontok) • agresszív kereskedelmi gyakorlat (24-31. pontok)

25. Pepsi Cola Leányvállalata 30 napon át, mintegy 5000 kiskereskedelmi elárusítóhelyen olyan kisméretű reklámplakátot tett közzé, amely az eldobható műanyag palackot népszerűsítette a visszaváltható műanyag palackkal szemben. • „Te melyiket választod, ha az áruk egyforma?” • A marasztaló határozat indoklása megállapította, hogy indokolatlanul, a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló módon általánosította a visszaváltható és az eldobható műanyag palackok egyes tulajdonságait.

26. ÉSSZERŰEN ELJÁRÓ ÁTLAGFOGYASZTÓ I. • az átlagfogyasztókra vonatkozó vizsgálat nem statisztikai alapú vizsgálat (Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelvének (UCP Irányelv) 18. preambulumbekezdése) • a nemzeti bíróságok és hatóságok – az Európai Bíróság esetjogának figyelembevételével – saját mérlegelési jogkörükben határozzák meg az átlagfogyasztó adott esetben tanúsított jellegzetes viselkedését a fogyasztói tudatosság növekedése egy adott piacon megváltozott jogalkalmazást vonhat maga után

27. Ésszerűen eljáró átlagfogyasztó II. • nem kételkedik a reklámok által nyújtott tájékoztatásban, a reklámozó szavahihetőségében, hanem a reklámokat az üzleti tisztesség követelményeinek érvényesülésében bízva kezeli • •az ésszerűen eljáró fogyasztótól nem azt kell elvárni, hogy ellenőrizze a reklámokban szereplő információ helytállóságát a reklám egyik funkciója éppen az, hogy az információs aszimmetria feloldására költséghatékony megoldásokat keres

28. AZ „AKÁR” SZÓVAL FELVEZETETT REKLÁMÍGÉRET I. Jelentős befolyásoló tényező lehet • fogyasztói ár, • a megtakarítás mértéke – azaz valamely árkedvezmény feltüntetése – is Az „akár”, illetve a „maximális” szavak tájékoztatásokban való alkalmazása a tájékoztatásban megfogalmazott ígéret szempontjából nem egy elméleti, hanem egy reális lehetőséget kell, hogy jelentsen :  a feltételek megismerhetősége feltételek teljesülésének realitása

29. AZ „AKÁR” SZÓVAL FELVEZETETT REKLÁMÍGÉRET II. DE: az „akár” fordulatot használó reklám megtévesztőnek minősülhet abban az esetben, ha • nincs olyan terméke, • A főüzenetet a kevésbé hangsúlyosan megjelenített feltételek lényegesen módosítják • a feltüntetett mérték csak szélsőséges esetben érvényesül

30. AZ NFH AZ ELMÚLT ÉVBEN 135 KERESKEDELMI EGYSÉGNÉL VÉGZETT VIZSGÁLATOT Összesen 36% esetében derült ki az, amit sok tudatos vásárló észlel: a címkék, csomagoláson lévő rajzok, állítások néha köszönő viszonyban sincsenek a termék valódi tartalmával. • a zöldség-gyümölcs körében, (elsősorban származási hellyel, illetve nettó tömeggel kapcsolatos megtévesztések miatt), • a gyorsfagyasztott húskészítmények körében (bár egy állat neve, képe csak akkor tüntethető fel a termék csomagolásán, ha a készítmény 70%-át ez a fajta adja, sajnos mégis találtak olyan terméket, ahol ennél alacsonyabb mennyiség volt csak a termékben). • olyan tulajdonsággalruházták fel a gyártók terméküket, mellyel az nem rendelkezett ("csökkentett szénhidrát-tartalom"), • különlegesnek és kivételesnekállította be termékét a gyártó, amikor a piacon található más termékek is teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkeztek.

31. EGÉSZSÉGRE HATÓ TULAJDONSÁGRA UTALÓ, ILLETVE GYÓGYHATÁSRA UTALÓ ÁLLÍTÁSOK • Egészségre vonatkozó állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott termék, termékcsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van. • Gyógyhatásra utaló állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

32. ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN TETT GYÓGYHATÁSRA UTALÓ ÁLLÍTÁSOK ÉLTV. 10. § (3) ÉS (4) BEKEZDÉSE: Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, valamint az élelmiszerekre vonatkozó reklám nem tulajdoníthat az élelmiszernek • betegség megelőzésére, • gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, • nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. Kivétel.: különleges táplálkozási célú élelmiszerek, engedélyeztetési eljárást követően.

33. ÉLELMISZER ÉS EGÉSZSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE UTALÓ ÁLLÍTÁSOK Az 1924/2006/EK rendelet IV. fejezete 10. cikkének (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása. • A kivételeknek a rendeletben rögzített konjunktív feltételei vannak. • A 432/2012/EU rendelet: a 1924/2006/EK rendelet az általános tudományos bizonyítékokon alapuló egészségre vonatkozó állításokat tartalmazó 13. cikk (3) bekezdése szerinti lista első körben értékelt egészségre vonatkozó állításait tartalmazza.

34. ÉLELMISZER ÉS EGÉSZSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE UTALÓ ÁLLÍTÁSOK IGAZOLÁSA nem vezethet olyan eredményre, amely (következményeit is tekintve) ellentétes a vonatkozó ágazati jogi szabályozással. Egy, a GVH előtt folyamatban lévő eljárás nem eredményezheti, hogy • •az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságot lehetne tulajdonítani • •az élelmiszernek egészségre vonatkozó állítás lenne tulajdonítható a jogszabályok által rögzített feltételek teljesülésének hiányában, a jogszabályokban megszabott eljárásrend tiszteletben tartásának mellőzésével → rendeleteknek való megfelelés igazolása

35. MEGTÉVESZTŐ JELÖLÉSEK AZ ÉLELMISZERCÍMKÉKEN • „Cukormentes!” „Csökkentett zsírtartalmú!” • „Egészséges” „Vitaminban gazdag!”

36. MEGTÉVESZTŐ JELÖLÉSEK AZ ÉLELMISZERCÍMKÉKEN • Cukormentes! Csökkentett zsírtartalmú!. Célja : - a vásárlók figyelmének felkeltése, egyfajta pozitív érzet kialakítása a vásárlókban az adott élelmiszerrel kapcsolatban  vagyis hogy az adott termék „egészséges”. - elfedjék az adott termék kedvezőtlen tulajdonságait. Ilyen jellegű állítások csak akkor szerepelhetnek a csomagoláson, ha feltüntetik mellettük • az összes tápanyagot és • azok egymáshoz viszonyított arányát.

37. A gyakorlatban: - a termék előnyös tulajdonságait jó NAGY BETŰK hirdetik az elülső oldalon – például „Vitaminban gazdag!” –, míg a kevésbé vonzó információkat a hátsó oldalra dugják el kis betűvel. • kekszféléket egy szál rozs vagy egy pohár gusztusos tej fotója, egészség érzetét sugallja, • nyalókák, cukorkák és gumicukrok „zsírmentes” vagy „alacsony zsírtartalmú”. • müzliszeletek és gabonapelyhek gyümölcsökkel • ízesített tejtermékek és joghurtok  élelmi rosttartalmát vagy kedvező pro- és prebiotikus tulajdonságait

38. „KINDER TEJSZELET, HARAPJ BELE A TEJBE!” • Kizárólag természetes, egészséges, válogatott alapanyagokból készült • Kalciumban, E, B vitaminokban gazdag • Tartósítószer nélkül is megőrzik eredeti, természetes ízüket • „A legideálisabb táplálék tízóraira és uzsonnára egyaránt”emiatt marasztaló határozat született, azzal az indoklással, hogy nyilvánvalóan a fogyasztók számára az édességeknél van ideálisabb táplálék tízóraira, uzsonnára pl. valamilyen zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával. (GVH- VJ 108/2002)

39. „EDD MEG, JÓ LESZ!” Nem minden egészségre vonatkozó állítás megtévesztő. • DE ezeknek az állításoknak hatósági engedélyezési eljáráson kell keresztülmenniük, amelynek során tudományos dokumentumokkal kell bizonyítani az állítás megalapozottságát. • átlagban a megvizsgált állítások kétharmadát utasította el a vizsgálatok hitelességét ellenőrző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal. • Könnyen megtévesztik a fogyasztókat pl.:„jó közérzetet biztosít”. • A gyerekeket megszólító üzenetek :Pl. gyanús, hogy valóban éppen egy édesipari termék vagy egy gabonapehely segít-e az egészséges csontrendszer kialakításában. Más édességek „kirobbanó energiát” biztosítanak, vagy „védik a szív- és érrendszer egészségét”.

40. AZ EMBRIÓSZÖVETEK FELHASZNÁLÁSA A vizsgálat alapja: az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, miközben a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen technológiákat, a globális gazdaság körülményei között Magyarországon is könnyen és olcsón hozzáférhetővé váltak az ilyen módon készült termékek. Az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás az emberi méltóság védelmére tekintettel egyértelműen tilos ! • Számos olyan cég működik Európán kívül, amely embrionális szövetek kereskedelmi hasznosítására szakosodott, tevékenységének része például, hogy embrió veséjéből előállított tenyészettel egyes termékek ízhatásának fejlesztését, tesztelését végzi. Multinacionális nagyvállalatok, világmárkák léptek velük szerződéses kapcsolatba, így alappal feltételezhető, hogy üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártási folyamatában használják az embriószöveteket - emelte ki Szabó Marcel. • Egyes kozmetikai cégeknél pedig nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek. Ez az unióban 2013-tól kifejezetten tilos, ám az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiába írják elő a termékek összetevőinek világos feltüntetését, ha azokat egyes Európán kívüli országokban titkosíthatja a gyártó, ha nem károsak a fogyasztóra .

41. "Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog" • Magyarországon feltehetően még nem árasztották el a boltok polcait az ilyen jellegű termékek, bár az internetes kereskedelemben már ma is sokféle ellenőrizetlen termék beszerezhető. • emberi embriók gazdasági célú felhasználása csökkenti az emberi élet értékét, leértékeli az emberi jogokat

42. Jogellenesen meghosszabbított minőség megőrzési idő - Több mint 300 milliós bírság átcímkézett gumicukorért

43. Norbi update péksütemény

44. Állateledel?

45. Gastroyal – fogyókúra?

46. Felhasznált irodalom • Miskolczi Bodnár Péter – Sándor István: A fogyasztóvédelmi jog szabályozása I., Patrocinium, Budapest, 2012. • Vörös Imre: Tisztességtelen verseny, MTA, Budapest, 2007. • http://www.gvh.hu/gvh/alpha • http://www.jogiforum.hu/ • Hivatkozott jogszabályok

47. Köszönjük a figyelmet!