A magyar politikai és gazdasági elit európai szintű karriervállalási hajlandósága

1. A magyar politikai és gazdasági elit európai szintű karriervállalási hajlandósága Készítette: Geszler Nikolett

2. A prezentáció felépítése • Kutatási kérdések • Minta és módszer • Hipotézisek • Eredmény

3. Kutatási kérdések • A magyar politikai és gazdasági elit milyen mértékű szupranacionális karrier intencióval rendelkezik? • Milyen tényezők magyarázzák ezt a szándékot?

4. Minta • INTUNE (“Integrated and United? A Quest for Citizenship in an Ever Closer Europe”) projekt • Az EU integráció megítélésének vizsgálata 3 dimenzión keresztül: identitás, reprezentáció és a kormányzás hatóköre • Egy népesség és két elit survey (politikai és gazdasági elit) • Magyar elit minta: 122 fő (80 országos parlamenti képviselő és 42 vezérigazgató, illetve top menedzser)

5. Módszer • A szupranacionális karrier iránti hajlandóság vizsgálatához a migrációs potenciál kutatások szolgáltatták a példát • Szándékot magyarázó tényezők 3 csoportja: • Szociodemográfiai • Kapcsolati tőke • Szubjektív

6. Szociodemográfiai tényezők • Életkor és külföldi tanulmányi tapasztalat • 4 kategória: • 50 év feletti külföldi tanulmánnyal rendelkező • 50 év feletti külföldi tanulmánnyal nem rendelkező • 50 vagy alatti külföldi tanulmánnyal rendelkező • 50 vagy alatti külföldi tanulmánnyal nem rendelkező

7. 1. hipotézis • A politikai elit esetében a külföldi tanulmányokkal rendelkező – azon belül elsősorban az idősebb – képviselők mutatnak a legnagyobb mértékben európai szintű karrier iránti hajlandóságot. Ezzel szemben a gazdasági elit esetében a kor felülírja a külföldi tapasztalatot és minden esetben a fiatalabb, ambiciózusabb korosztály lesz a nyitottabb az európai szintű karrier iránt.

8. Kapcsolati tőke tényezők • az Európai Unió képviselőivel és intézményeivel az elmúlt évben fenntartott kapcsolat (legalább heti vagy havi szintű) • az európai érdekcsoportokkal, társadalmi mozgalmakkal, illetve más uniós országok pártjaival való kapcsolattartás az elmúlt évben (min. a három szervezet egyikével) • külföldi médián keresztül történő tájékozódás (legalább napi vagy heti rendszerességgel)

9. 2. hipotézis • A politikai elit körében a személyes kapcsolat – legyen az uniós intézményekkel, európai érdekcsoportokkal, civil mozgalmakkal vagy pártokkal fenntartott – növeli az európai karrier iránti hajlandóság esélyét. Ezzel szemben a gazdasági elit karrierdöntése esetében kevésbé az alábbi intézményekkel ápolt kapcsolatok dominálnak, mint inkább a külföldi média rendszeres figyelemmel kísérése.

10. Szubjektív tényezők • Intenzív territoriális kötődést mérő 3 változó: • település • régió • Magyarország

11. 3. hipotézis • A politikai elit esetében a saját településhez, régióhoz, illetve országhoz való intenzív kötődés csökkenti a szupranacionális karrier iránti vágy esélyét. Ezzel szemben a gazdasági elit szupranacionális karrier intenciójának esélyét az intenzív nemzeti kötődés csak kisebb mértékben csökkenti, mivel esetleges transznacionális érdekeik felülírják ezeknek a szubjektív tényezőknek a hatását.

12. A magyar elit európai szintű karriervállalási hajlandósága elittípus szerint

13. A kor és a külföldi tanulmányi tapasztalat együttes változójának hatása az európai szintű karriervállalási szándékra elittípus szerint

14. Kapcsolati tényezők hatása a gazdasági elit európai szintű karriervállalási szándékára

15. Kapcsolati tényezők hatása a politikai elit európai szintű karriervállalási szándékára

16. Kapcsolati tényezők hatása az elit európai szintű karriervállalási szándékára

17. A gazdasági elit településhez, régióhoz és országhoz való kötődésének hatása az európai szintű karriervállalási szándékra

18. A politikai elit településhez, régióhoz és országhoz való kötődésének hatása az európai szintű karriervállalási szándékra

19. Az elit településhez, régióhoz és országhoz való kötődésének hatása az európai szintű karriervállalási szándékra

20. Köszönöm a figyelmet!