„Amikor a gyerekektől tanulunk”

1. „Amikor a gyerekektől tanulunk” Tehetséges gyerek – áldás vagy átok? Milyen pedagógus attitűddel segíthetjük tanítványainkat?

2. „ Hiszek abban, hogy az érett személyiség kialakulásának fontos feltétele, hogy a gyereknek minél több alkalma legyen arra, hogy a saját tanulási-továbbképzési programját önállóan vagy másokkal együttműködve megtervezze.A tanár feladata az, hogy saját tapasztalatai, ismeretei, könyvek és egyéb segédanyagok segítségével információforrásként szolgáljon, és mindenekelőtt, hogy a tanulást serkentő légkört teremtsen.

3. A tanulás ily módon önként vállalt, kedvvel és teljes figyelem ráfordítással végzett tevékenységgé – akcióvá – válhat. S az a tanár, akinek számára a tanulás akció, nagyobb valószínűséggel fog a diákjai számára olyan tanulási körülményeket teremteni, amelyek között ők is élvezetüket lelik az iskolai tanulásban.” Carl Rogers

4. Mi a tanítás? Hagyományos megközelítések • instrukciót adni • a tudás vagy tapasztalat átadása (erre jók lennének a könyvek is) • valakinek a tudomására hozni valamit • megmutatni, vezetni, irányítani

5. Olykor a tanítás és tudás átadása változatlan formában létszükséglet lehet!

6. Facilitálás: az oktatás célja hozzájárulni az emberiség fennmaradásához a változás és a tanulás serkentésével

7. Mi a tanulás facilitálása? • a tanulókat közösségbe formálni • szabadon engedni a kíváncsiságot • megengedni az egyénnek, hogy saját érdeklődésének megfelelően új irányokban próbálkozzon • mindent nyitva hagyni a vizsgálódás és kérdezés számára • észrevenni, hogy minden a változás folyamatában van

8. Hatása: • az izgalmi szint megemelkedik • csoportélmény • igazi tanulók, majd kreatív tudósok, gyakorlati szakemberek lesznek, akik • finom, de állandóan változó egyensúlyt tudnak fenntartani a pillanatnyilag ismert és az áramló, mozgó, változó tények és problémák között

10. hitelesség, azaz a tanár tudatosan éli át saját élményeit, érzései, gondolatait, s ha erre a helyzet megfelelő, azt közölni is tudja • közvetlen, személyes • nem szerepet játszik, hanem valódi • a tanulót egyéniségként becsüljük meg • gondoskodunk róla, anélkül, hogy birtokolnánk

11. hiszünk abban, hogy bizalomra érdemes • érzelmekkel, lehetőségekkel teli befejezetlen emberi lényként értékeljük, megbecsüljük • bízunk a képességeiben • figyel a tanár arra, hogy milyen a tanítás folyamat a diák szemszögéből, megérti, mit él át és mit akar kifejezni – érzékeny, pontos, empatikus megértés, figyelem jellemzi

12. De nem csak a diákra, az osztályra hat, hanem a tanárra is:gazdagodik, fejlődik, inspirációt kap, ösztönzést saját munkájához! Azaz mi is tanulunk, folyamatosan…

13. Pszichológiai, szociálpszichológiai kutatások, eredmények • A szervezetfejlesztés is tudomány, tanuljunk a menedzserektől!

14. Motiváció?

15. „Szörnyűségeket olvastam az alkohol pusztító hatásairól, félre is tettem a könyvet!”

16. „Már eldöntöttem,mit gondolok! Ne zavarjanak össze holmi tényekkel!”

17. Óriási a felelősségünk!

20. konstruktivista pedagógia: A tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, ehhez másokkal együtt kell működnie. A leegyszerűsített, leképzett, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja biztosítani, csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek.

21. Diákjaink különbözőek, ennek sok oka lehet: • Meglévő ismeretek különbsége – amit otthonról hozott (szókincs, értékrend, hozott ismeretek)

22. Diákjaink különbözőek, ennek sok oka lehet: • Képességbeli különbségek: • Észlelés (Mit tudunk megtanítani egy vak vagy hallássérült gyereknek?) • Figyelem • Emlékezet • Gondolkodás és nyelv • 7-féle intelligencia:

23. Diákjaink különbözőek, ennek sok oka lehet: • 7-féle intelligencia: • Nyelvi-verbális • Logikai-matematikai • Vizuális • Mozgásos • Zenei • Interperszonális • Intraperszonális

24. Eltérő személyiségtípusú tanulóknak más-más a: • tanulási stílusa • motivációja • attitűdje • érdeklődési köre • agyfélteke-dominanciája

25. • Fiú-lány különbségek • Etnikai különbségek

26. Individualizálás

27. „ Van-e elég bátorság és alázat bennem ahhoz, hogy diákjaim kreatív ötleteit támogassam?” • „Van-e bennem elég tolerancia és emberség ahhoz, hogy elfogadjam a bosszantó, időnként kihívó, esetleg buta kérdéseit azoknak, akiknek egyébként kreatív ötleteik vannak?”

28. „Képes vagyok-e arra, hogy ne csak azt a megoldást, választ fogadjam és kívánjam meg, amit magamban előkészítettem?” • „Képes vagyok-e megkülönböztetni okosságot és képtelenséget – s képes vagyok-e csupán a tévedést helyreigazítani, s nem a gyereket leinteni?”

29. Probléma a tehetséges gyerek?

32. Tehetséggondozás?

33. „… mindenekelőtt a problémák és elméletek megragadását, a szokatlan, nem szembetűnő kapcsolatok észrevételét, a fogalmak és elvek területén a könnyű átugrásokat, a következmények és végeredmények megsejtését, az információk gyors feldolgozását és a tanulásban való önállóságot (függetlenséget) említhetjük tanulói igényként.

34. Az értelmi képességek intenzív fejlesztése mellett a tehetséges tanulóknak arra is szükségük van, hogy átéljék a nehéz feladatok sikeres megoldásával járó örömet, és megtanuljanak megbirkózni a kudarcokkal. A kihívások fokozását várják mindaddig, amíg valóban megakadnak egy-egy feladatban. Az ilyen élmények hozzájárulnak ahhoz, hogy reálisabban lássák önmagukat, s bizonyos önkritikára is képesek legyenek.

35. Emellett olyan pszichológiai légkörre is szükségük van, amely ösztönzi a problémamegoldást és lehetővé teszi, hogy a tanulók bonyolult kérdéseket tegyenek fel tanáraiknak, s önállóan állítsanak fel problémákat. Kiemelkedő képességeik miatt a tehetséges tanulók sokszor magányosak, ezért környezetükre nagyobb feladat hárul érzelmi biztonságuk megteremtésében.

36. Bátorításra van szükségük, hogy elfogadják a másoktól való különbözés és egyedülállás szerepét. Segítséget várnak abban is, hogy türelmesekké és megértővé váljanak a kevésbé jó képességű tanulókkal szemben.”

37. Milyen a kreatív pedagógus? • rugalmas, kész arra, hogy letérjen a „bejáratott pályákról” • új tananyag bevezetésekor és tárgyalásakor bővelkedik ötletekben • az összes tanulóval jó viszonyban van, de különösen könnyen teremt kapcsolatot a kifejezetten divergens gondolkodású diákjaival… • hajlamos a nonkonformizmusra… önkritikus…

39. „Ha az alkonyt nézzük, senki sem mondja: ’Egy kicsit több narancs kellene a felhőkarcolóhoz és egy kicsit több rózsaszín a jobb oldalon.’ A naplementék egyik nagyszerűsége, hogy valamennyi egyedi. Az ember engedi őket azzá válni, amik. Ha meg tudjuk engedni a gyereknek, hogy azonos legyen önmagával és barátunk legyen anélkül, hogy megkísérelnénk őt ’felsőbbrendű tudásunkkal’ megreformálni vagy megváltoztatni olyanra, amilyennek lennie kellene, akkor átélheti ’az egész életre szóló tanulásért folyó emberközpontú nevelés’ kimagasló élményeit.”