1 / 12

Collembola szaporodásának vizsgálata vegyi anyaggal szennyezett talajokon

Collembola szaporodásának vizsgálata vegyi anyaggal szennyezett talajokon. Bevezetés. A vizsgálat célja, annak meghatározása, hogy szennyezett talaj hogyan befolyásolja a collembola (ugróvillások) szaporodási képességét

nita-meyer
Download Presentation

Collembola szaporodásának vizsgálata vegyi anyaggal szennyezett talajokon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Collembola szaporodásának vizsgálata vegyi anyaggal szennyezett talajokon

  2. Bevezetés • A vizsgálat célja, annak meghatározása, hogy szennyezett talaj hogyan befolyásolja a collembola (ugróvillások) szaporodási képességét • Az ugróvillások ökológiailag fontos fajok a talaj szennyezettségének meghatározásánál. • A szennyezett talajok ökotoxikológai tesztelésére igen alkalmasak, mert nagyon érzékenyek a talajlevegő szerves szennyezőanyagaira. • A collembola szinte minden talajtípusban előfordul, gyakran 105 db is található m2-enként. • Kedveli a humuszban gazdag talajokat.

  3. A vizsgálat elve • Szerves anyaggal szennyezett (OECD előírás) mesterséges talajon vizsgáljuk a collembola szaporodását. • Az értékelést: 2 hét, majd 3 hét elteltével végezzük. • A talaj szennyezettségét a felnőtt állatok halálozási és szaporodási %-ával határozzuk meg.

  4. A vizsgálat kritériumai • A kontroll felnőtt ugróvillások halálozási %-a a vizsgálat végén nem haladhatja meg a 20%-ot. • A vizsgálat végén a fiatal állatok száma vizsgálati edényenként nem haladhatja mega 100-at. • A variációs együttható számításánál a fiatal állatok számának 30%-nál kevesebbnek kel lennie. • A referencia anyagot időközönként meg kell vizsgálni. • A referencia anyagban a bórsav nem lehet több 100 mg/kg száraz talajra vonatkoztatva, mert akár 50%-al is csökkentheti az állatok szaporodási képességét.

  5.  A vizsgálat leírása • Vizsgálati edények, eszközök: • A vizsgálati edények 30 g nedves talaj befogadására legyen képes • A vizsgálati edény anyaga lehet üveg, vagy nem toxikus műanyag, • A vizsgálati edény mélysége 2-3 cm, • A vizsgálati edény fedele legyen átlátszó, és biztosítsa a talaj párolgását, légcseréjét, csökkentse a víz párolgását,

  6.  A vizsgálat leírása • Szükséges berendezések • Szárítószekrény, • Sztereó mikroszkóp • pH mért és luxmérő • Megfelelő pontosságú mérleg • Hőmérséklet szabályozózó • Páratartalom szabályozózó berendezés • Inkubátor szoba hőmérsékletét szabályozó berendezés • Csipesz, vagy kis szívó légáram készülék

  7.  A vizsgálat leírása • A vizsgált talaj: • Módosított OECD mesterséges talaj, szerves anyag tartalma 5% • 5% tőzegmoha tőzeg, levegőn szárított finomra őrölt • 20% kaolin (kaolin tartalom min 30%) • 74% ipari homok • 1% CaCO3 analitikai tisztaságú

  8.  A vizsgálat leírása • Előkészítés: • Az összetevők összekeverése, (laboratóriumi mixer) • A talajt nevesítése ionmentes vízzel – optimum 40–60% • pH meghatározása, beállítása • Talaj szennyezése – vizsgálandó szerves oldószerrel, peszticiddel

  9. Vizsgálati eljárás • Körülmények: • A vizsgálati középhőmérséklet 20 ± 1 °C hőmérséklet tartományban 20 ± 2 °C, • A világos sötét ciklus (12 óra világosság, 12 óra sötét) • Megvilágítás erőssége 400 és 800 lux az edény falán, • Egyenletes talajnevesség biztosítása fogyás 2%, • Páratartalom 80% • pH-t elején végén mérni kell

  10. Vizsgálati eljárás • Mérések • Minden vizsgálati edénybe 30 g friss vizsgálati talaj kerüljön • Az oldószer vagy diszpergálószer koncentrációja minden vizsgálati edényben ugyan az legyen • Az ugróvillásokat kis szívó berendezéssel áthelyezzük a vizsgált talajra (10 hím 10 nőstény) • Kb. 2–3 mg granulált sütőélesztőt – élelmiszer forrás- adjunk az állatkáknak • Az vizsgálati edényeket behelyezzük az inkubátorba • A 21. napon az állatokat megszámoljuk (nemenként, a nőstények nagyobbak) • 9 – 12 napos ivadékokat is megszámoljuk • 28. napon távolítsuk el a talajból az állatokat • Számoljuk meg az elpusztult állatokat • A vizsgálat végén statisztikai módszerrel határozzuk meg eredményt

  11. Eredmények értékelése • A reprodukciós teljesítmény a fő végpont (pl. utódok száma) • A statisztikai elemzés, pl. ANOVA eljárás • Összehasonlító elemzés Student t-próba, Dunnett's vagy Williams "teszt • A túlélő felnőttek számának dokumentálása • LCX, ECx-érték meghatározása, statisztikai módszerekkel (pl. logisztikai vagy Weibull funkció, vágott Spearman- Karber módszer, vagy egyszerű interpoláció). • EC50 vagy bármely más ECx meghatározása • Ökotoxicitás meghatározása A vizsgálat végén a túlélő collembolák

  12. Készítette: Vlaj Lajosné hallgató • Gazdaság és Társadalomtudományi Kar/mérnöktanár • I. éves levelező Tanári mesterszak (MA) • Gruiz Katalin: Környezettoxikológiai című tárgyához évközi feladatként Budapest, 2011. 04. 07. Forrás: Collembolan Reproduction Test in Soil www.oecd.org • http://www.google.hu/search?q=collembolans&hl=hu&sa=G&prmd=ivns&tbm=isch&tbo=u&source=univ&ei=QBmeTa3hAtH3sgbTxIGlBA&ved=0CGQQsAQ&biw=1259&bih=606

More Related