Árelőrejelzés a liberalizált magyar háztartási piacon

1. Árelőrejelzés a liberalizált magyar háztartási piacon Szolnoki Pálma – Tóth András István

2. Háttér • 2003/54/EC Direktíva • 2007 júliusától - Magyarországon 2008 januártól - minden fogyasztó szabadon megválaszthatja szolgáltatóját: háztartások is • Végfogyasztói hatósági árak • Kérdésünk: • Milyen árak alakulnának ki a magyar háztartási villamos energia piacon teljes árliberalizáció esetén szolgáltatóváltás lehetősége mellett?

3. Magyar háztartási villamos energia piac • A teljes hazai villamos energia fogyasztás kb. 25%-a a háztartási fogyasztás, •  220 milliárd Ft • Hat regionális monopol szolgáltató - ma Egyetemes Szolgáltatók – három tulajdonos kezében

4. Modellezés menete • Alapmodell feltevései • Egy játék, melyben három szolgáltató kizárólag árban versenyezve profitmaximalizáló döntést hoz (beszerzési egységköltségük megegyezik) • Fogyasztók szolgáltatóváltási költségeket szenvednek el, ezért csak ‘elég nagy’ árkülönbség esetén váltanak szolgáltatót • A fogyasztók különböznek szolgáltatóváltási költségükben és fogyasztási mennyiségükben, a szolgáltatók a kiindulási fogyasztási bázisukban • A fogyasztói döntéseket egy kérdőíves felmérésen alapuló szolgáltatóváltási függvénnyel reprezentáltuk • Egy időszak van • Kérdés: mi lesz a játék egyensúlyi kimenetele, azaz milyen árakat fognak ebben az esetben a szolgáltatók meghatározni?

5. Eredmények • Nash egyensúlya nincs a modellnek, ezért alternatív egyensúlyi koncepció: Oz Shy: aláígérés biztos egyensúly • A két nagyobb vállalat, az E.ON és az RWE egyenlő árat fog meghatározni, míg az EdF fog aláígérés biztos árat megszabni, ami 19%-kal alacsonyabb, mint a két nagyobb vállalat ára • A piacon magas lesz a váltási arány: ~34% • Ennek ellenére az átlagár ~12%-kal lesz magasabb csak a szolgáltatói árrés emelkedése miatt, mint a liberalizáció előtti ár. • Egyéb eredmények • A szolgáltatóváltási költségek csökkenése csökkenti az árakat • Amennyiben a beszerzési költségek egységnyivel nőnek (csökkennek), az átlagár is egységnyivel nő (csökken), teljesen beépül az árba • Az új belépők fenyegetése csökkenti az árakat még akkor is, ha nem tudnak végül belépni.

6. Szakpolitikai következmények • Csökkenteni kell a szolgáltatóváltási költségeket • Pl: Adminisztráció csökkentése (internetes vagy telefonos szolgáltatóváltás) • Új belépés segítése • Ügyfélszolgálati kötelezettségek • Elosztó társaságok hatékony felügyelete • Beszerzési költségek csökkentése • Versenyzői nagykereskedelmi piac

7. A modell gyengeségei • A szolgáltatóváltási költségek hipotetikus kérdésekre adott válaszokon alapulnak • Egy időszak • Csak az árdimenziót veszi figyelembe, a minőségi dimenziót nem • A vállalatok többi tevékenységével (pl. elosztás és termelés) való összprofitmaximalizálást nem veszi figyelembe • A beszerzési ár egyenlő • Felteszi, hogy a szolgáltatók nem játszanak össze • Nem triviális az egyensúly koncepció …

8. Köszönjük a figyelmet!

9. Kereslet oldal • n fogyasztó, mind egy kezdeti szolgáltatónál • Szolgáltatóváltási költségükben és fogyasztásukban heterogének A fogyasztó döntése: maradjon az eredeti szolgáltatójánál vagy váltson át egy másikhoz

10. Egyszerűsített keresleti oldal • Paizs (2003) • A fogyasztók döntései egy ‘szolgáltatóváltási függvénybe’ aggregálhatók • Elég a szolgáltatók interakciójára koncentrálni

11. Kínálati oldal • Három szereplő - árverseny • Beszerzési költség megegyezik: c • A kiindulási fogyasztói bázis és ezáltal a szolgáltatóváltási függvény szolgáltatónként különböző