Biztosítás a fogyasztókért

1. Biztosítás a fogyasztókért Dr. Pintér György Az INDRA egyesület elnöke

2. Fogyasztói dilemák • Az egyik oldalon a nagyvonalú, magas szinten integrált, ma már általában nemzetközi tőke hátterű pénzügyi szolgáltató • másik oldalon az általában szakmailag sem eligazodni, sem élethelyzetükhöz képest racionálisan választani nem tudó fogyasztó • Mit tehet a fogyasztó? Megvédi saját magát, vagy keresi az integrációt a szövetségeseket

3. A biztosítási szolgáltatások • 1. A biztosítás kezdete, fejlődése: • - a felosztó-kirovó rendszer, majd • - a modern veszélyközösségi módszer. • A kieljesedés: A biztosítás aztán nemzetközivé vált, miután egy-egy nagykár terhét egy biztosító anyagi ereje elégtelen volt viselni. Így meg kellett osztani a kockázatot több biztosító között. Viszontbiztosítás!

4. A biztosítás társadalmi jelentősége: • A fogyasztók szempontjából • A nemzetgazdaság szempontjából A biztosítás különleges területe a szolgáltató és a „fogyasztó” kapcsolatának. A biztosítás révén a fogyasztó biztonságot kér, az első találkozás tartalma ez. A következő találkozáskor már azt várja, hogy biztosítója megértse helyzetét, és tanúsítson legalább együttérzést a szenvtelen közömbösség és az elutasítás lehetőségeinek keresése helyett.

5. A biztosítás akkor hatékony, ha a biztosítási esemény bekövetkeztével esedékesé váló kártérítésből a biztosított a kárát helyre tudja állítani. Képes erre?

6. A kárrendezések fajtái: A folyó biztosítási díjfizetések terhére: • - kárkifizetések, • - életbiztosítási (baleseti, rokkantsági, haláleseti) kárkifizetések • Az életbiztosítási lejárati vagy visszavásárlási kifizetések,

7. A biztosíthatóság feltételei: • Azonos vagy hasonnemű veszélyközösség létrehozása. • Új, jövőbeni kártokozó esemény lehetősége. • Leendő veszélyközösségi tagok szerzése, feltételei, célja (díjak) • A veszélyközösséget szervező intézmény létrehozása (Rt., Kft., Szövetség, Egyesület stb.) • A kockázat felmérhetősége: • tömeg-nagyság • - törvényszerűségen alapuló (statisztikai) módszer (nagy számok törvénye)

8. A veszélyközösség működési elvei: • A kockázat kiegyenlítés, ami azt jelenti, hogy egy veszélyközösségen belül huzamosabb időintervallumot tekintve a bekövetkezett károk összege a befolyt díjak összege alatt marad. • Az egyenértékűség: a ráfordításokat (kárkifizetések, költségek, nyereség) a tagok között, kockázatuk arányában kell felosztani, hogy a tagok által befizetett összes díj fedezze a biztosító összes ráfordítását. • Kockázatarányosság, ami alatt azt kell érteni, hogy más veszélyközösség alapjából a hiányt nem lehet kiegyenlíteni

9. A veszélyközösségek alapjainak belső szerkezete • kárkifizetések, • jogszabály (BIT) által előírt tartalékképzés, • belső (engedélyezett!) tartalékok (élet-baleset), • viszontbiztosítási kötelezettségek, • költségvetési nem adószerű befizetések (PSZÁF 2 ‰, felügyeleti díj), • belső biztosítási szövetségi kárrendezési alapképzés

10. Gyakorlati veszélyközösségiszerződések elemzése. • Vagyoni jellegű biztosítások: • családi ház, lakás, hétvégi ház biztosításainak általános szerződési feltételei • gépjármű biztosítások: • casco, • kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. • Nem vagyoni jellegű biztosítások: • élet- és balesetbiztosítások (járadék), • vegyes: pl. utasbiztosítások általános feltételei.

11. Köszönöm a figyelmüket ! indra@indrabizt.hu