Pestalozzi és Schleiermacher,

1. Pestalozzi és Schleiermacher,

2. Az édesanya apoteózisa Pestalozzi pedagógiájában

4. A 18-19. század fordulóján a nő társadalmi szerepéről író szerzők közül talán a legnagyobb, legszélesebb körben érvényesülő hatást JohannHeinrichPestalozzi (1746-1827) gyakorolta a korszak mentalitásának alakulására. • „Lénárd és Gertrúd” című népszerű regényének főhőse az édesanya ideáltípusa. • Gertrúd olyan tökéletesen testesíti meg az édesanya eszményét, amennyire az csak lehetséges. Szinte anyjává lesz jó szándékú, ámde korhelykedésre hajlamos férjének is.

5. A regény a Zürich környéki Bonnal faluban játszódik. • Itt él családjával Lénárd, az ügyes kezű kőműves. • A jólelkű, de gyenge akaratú ember teljesen kiszolgáltatott a bíró-kocsmáros Hummelnek, aki állandó ivásra, kártyára csábítja. • Az ingatag jellemű Lénárdnak pontosan ellentettje felesége, Gertrúd, aki minden fillért megtakarít, hogy hét gyermekük jövőjét megalapozza. • Az erős lelkű asszony elkeseredetten harcol a bíró cinikus kapzsisága ellen, igyekszik férjét jó útra téríteni. • Amikor már a tönk szélén áll a család, végső kétségbeesésében a falu jóakaratú és felvilágosult gondolkodású földesurától, Arnertól kér segítséget. • Arner azonnal intézkedik.

6. Gertrúd és az új tanító, Glülphi

7. Jól fizető munkát ad Lénárdnak, Hummelt pedig válaszút elé állítja: a bírói hivatalt tartja-e meg magának vagy a kocsmajogot. • Hummel bosszút áll: a sötétség leple alatt megpróbálja eltávolítani Arner birtokának egyik fontos határkövét. Babonás rettegésében azonban holtra rémül egy lámpást tartó paraszttól. • Elfut, s mindent bevall a falu lelkészének. • A földesúr igazságot szolgáltat, a faluban minden jóra fordul. Lénárd és Gertrúd családjában is helyreáll a béke.

8. Pestalozzi idealizált hősnője nem polgári sorból származik, ő az egyszerű nép szülötte. • Könyvével nem is csak a műveltebb rétegeket akarta megszólítani, hanem parasztságnak azt a rétegét is, amely valamilyen módon kapcsolatba került az írott szóval. • Szándéka valóra is vált: a Lénárd és Gertrúd számtalan kiadást ért meg, idéztek belőle kalendáriumokban éppúgy, mint papi szószékről a vasárnapi istentiszteleteken. • Hatása elementáris erejű volt.

9. Az eszményi édesanya archetípusa követendő minta lett egy olyan korban, amikor a nevelés mindenható erejébe vetett hit még a közgondolkodás meghatározó eleme volt. • A felvilágosodás nevelés-ethoszához jó illett Pestalozzi meggyőződése, amely szerint az édesanyák családi körben kifejtett nevelőmunkája – áttételesen – az egész társadalom berendezkedését megjobbíthatja. • Az anyák által gyermekeikre áthagyományozott jellemvonások közül pedig leginkább a pedantériába hajló rendszeretet az, ami a nagyobb ívű szociális reformokat, a társadalom ügyeinek „rendbe tételét” előkészítheti.

10. Az újjászervezés Pestalozzi regényében az iskolával kezdődik, ahol a régi bíró bukása után az új elöljáró (Gyapot Meyer) Glülphi, a tanító társaságában új pedagógiai módszerek bevezetéséről dönt. • Ehhez a Gertrúd módszerét, a „lakószoba pedagógiáját” hívják segítségül, amelyben az elemi értelmi képzés jól megfér a kétkezi munkára (gyapotfonásra és -szövésre földművelésre, a házi gazdaság vezetésére) való szoktatással.

11. A munkaoktatás és az elemi képzés összekapcsolása Gertrúd pedagógiájában még egy modern, polgári célokat szolgáló mozzanattal társul: rendszeresen folytat minden egyes gyermekével szívhez szóló erkölcsnemesítő beszélgetéseket jobbításra váró hibáikról, gyarlóságaikról. • Az édesanya szeretetbe ágyazott hatalma révén így végső soron a puritánus polgár-ideál: a tökéletesen megbízható, erkölcsileg feddhetetlen, lankadatlanul szorgalmas, szükségleteiben mértéktartó embertípus térhódítását segíti.

12. „Anya: Hogyan is voltunk, édes gyermekeim, a jócselekedetekkel ezen a héten? • A gyermekek egymásra néznek és hallgatnak. • Anya: Anneli! Jól viselkedtél ezen a héten? • Anneli: Nem, anya! Hisz tudod, az öcsikével. • Anya: Anneli! A gyermek rosszul is járhatott volna; már megesett, hogy az így magukra hagyott gyermekek megfulladtak. De ezt nem tekintve, gondold csak meg, hogyan éreznéd magadat, ha egy kamrába bezárnának, és ott étlen, szomjan kiáltozni hagynának. A kis gyermekek is meg tudnak haragudni, és oly szörnyen kiáltoznak, ha sokáig segítség nélkül hagyjuk őket, hogy ettől egész életükre nyomorékká válhatnak. Anneli! így – Isten tudja – egy pillanatig sem távozhatnék nyugodtan hazulról, ha attól kellene félnem, hogy nem viselsz eléggé gondot a gyermekre. • Anneli: Hidd el anya, sohasem fogom többé magára hagyni. • Anya: remélem is, hogy nem fogsz így többé megijeszteni.”

13. Az édesanya apoteózisa Pestalozzinál szinte szakrálisméreteketölt: a családi kör szentéllyé nemesül, amelyben a gyermekeit becsületes, jóravaló polgárrá nevelő asszony alakja isteni attribútumokkal gazdagodva felmagasztosul. • A romantikus eszményítésnek olyan mértéke ez, mint amilyet a gyermekkép esetében is megfigyelhetünk a mentalitástörténet egyes korszakaiban. • Az „isteni gyermek” ideáljához itt a gyermekeit – azaz az egész emberiséget – minden veszélytől megóvó, bűneitől megváltó édesanya alakja társul.

14. Schleiermacher a nők társadalmi szerepének lehetséges változásairól

15. Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768–1834) - Herbart mellett - a modern neveléstudomány megteremtője. • Az 1800-as évek elején több ízben tartott pedagógiai tárgyú előadásokat a berlini egyetemen. • Az 1826-ban tartott berlini előadássorozatán foglalkozott a nők társadalomi szerepével, a nőnevelés kérdéseivel. • A nevelés általános célja a családon kívüli boldoguláshoz vezető képességek kialakítása és ezzel párhuzamosan a személyessajátosságok kifejlesztése. • Az utóbbi cél tekintetében nincs nagy különbség a két nem nevelésében, az egyéniség kialakítása éppoly fontos a lányok esetében, mint a fiúkéban. • A családon kívüli élet porondja, a társadalmi élet színpada azonban nem a nők territóriuma.

16. Két okot tüntet föl: • Az egyik a női nem természetes biológiai meghatározottságából fakad: a nők a gyermekszülésre való felkészüléstől kezdve távol tartják magukat a nyilvánosságtól. • A nő azonban édesanyaként, gyermekei nevelőjeként is igen fontos szerepet tölt be a társdalom életében. • A másik ok történeti jellegű: a nőket a kulturáltság alacsonyabb fokán álló társadalmakban szinte szolgaságra kárhoztatták. • Újabban azonban egyes területeken a nők számára lehetőség nyílik magasabb képzettség megszerzésére, és ez a kihat társadalmi szerepükre is: visszavonultságuk mértéke egyre csökken.

17. Felállít egy rendszert, amelyben a lányok és fiúk nevelésének-oktatásának folyamatát két szakaszra osztja. • Az elsőszakasz tartalmai azonosak mindkét nem esetében. Eltérések csupán a lányok és a fiúk eltérő testi konstitúciójából adódnak. • A másodikszakasz tartalmainak kidolgozásakor óvatosan egyensúlyoz a korabeli tradicionális felfogás és a csíráiban már kialakulófélben levő új női szerep határvonalán. • Ügyel kíván arra, hogy ha a két nem közötti társadalmi különbség tovább csökkenne, akkor annak a nevelés ne szabjon gátat. • Olyan nevelési rendszert kíván kidolgozni, amely alkalmazkodni képes a folyamatos társadalmi változásokhoz. * * *