A magyarországi helyzet és a továbblépés lehetséges irányai Ferge Zsuzsa

1. A magyarországi helyzet és a továbblépés lehetséges irányai Ferge Zsuzsa A gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte Magyarországon és az Európai Unióban, TÁRKI konferencia 2010. június 16.

2. I. A „helyzet”

3. A helyzet romló:gyerekszegénység aránya emelkedik, már magas 0-15 éves gyerekek szegénységi aránya, 2 ekvivalencia skálával

4. Többgyerekeseknél nagyobb romlás

5. Olló nyílik, legszegényebbek mellett középosztály gyengébb csoportjai is süllyedtek 2009-ben Egyenlőtlenség növekedés 2007 és 2009 közt – néhány példa: • Munkanélküli és legalább egy-keresős közt • Budapest-város-falu közt • 1 és sokgyerekes között • Cigányok és nem-cigányok közt (LHH kistérségben főleg), nem annyira jövedelem, mint lakáshelyzetben, iskolázásban.

6. Gyerekes családok helyzet-változásának okai 2003 és 2007 közt kicsit javult inkább központi intézkedések (pl. családi segélyezés, iskolai étkezés), mint gazdasági fellendülés miatt 2007 és 2009 közt jelentősen romlott- az arány az eddigi legmagasabb szintre nőtt. Egyszerre érték a családokat a • gyerekszegénységet növelő központi intézkedések (családi pótlék és segélyezés indexálás elmaradása, UMA) • válság: növekvő munkanélküliség, áremelkedés, lakáshitel bedőlés

7. II. Az EU és a gyerekszegénység

8. EU háttér, 1 • Szegénység csökkentése és inklúzió (befogadó társadalom) a 2000. márciusi Lisszaboni Európai Tanács óta EU politikai prioritások • - 2001 óta az EU társadalmi befogadás terveiben egyre kiemelkedőbb téma a gyerekszegénység, mert • - magas, a legtöbb országban az átlagnál magasabb a gyerekszegénység aránya; • - általános a demográfiai deficit; • - a gyermeki jogok megvalósulásának garanciái egyre fontosabbnak tűnnek.

9. EU háttér, 2 • Az Európai Tanács 2006 márciusában kérte a tagállamokat, hogy „tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy gyorsan és jelentősen csökkentsék a gyerekszegénységet, minden gyermeknek egyenlő esélyeket adva”. • Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén dönt arról, hogy melyek a társadalmi integráció és szegénység csökkentés megfelelő indikátorai.

10. EU háttér, 3 EU 2020 stratégia 3 prioritása: • Az „intelligens, fenntartható és a kirekesztéstől mentes növekedés” Öt kiemelt célja – ebből 1,4,5 gyerekekről is szól: • Foglalkoztatás növelése • A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások növelése , • Fenntartható környezet (üvegházhatás gyengítése); • A korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése ; • A szegénységi küszöb alatt élő európaiak számának 25%-kal csökkentése .

11. EU háttér, 4 Az EU egyre nagyobb figyelmet fordít a cigányok integrációjára • 2009-ben EurópaiRoma Platformalakult • Itt elfogadták a Roma integráció 10 közös alapelvét • Különös hangsúlyt helyeznek a roma gyerekek esélyeinek javítására.

12. III. Magyarországi országos és lokális történések

13. Országos program: egyfelől van „Legyen jobb a gyermekeknek” 2007-2032 Nemzeti Stratégiáról szinte egyhangú OGY határozat 2007. májusában Szakmai utóélete: • MTA Gyerekszegénység Elleni Program Iroda • MEH Gyerekesély Iroda, • Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága (2009. évi jelentés)

14. Országos program: másfelől nincs A kormányzati prioritások között hátra sorolódott a NS. • Szakmai erőfeszítések ellenére nem született kormányzati döntés számszerű közelebbi és távolabbi célokról, • ezek ütemezéséről, • a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokról. Volt néhány pozitív lépés, de a kormányintézkedések sokszor ütköztek a Nemzeti Stratégiában elfogadott gyermekérdekekkel. Egészében: források és politikai akarat hiányoztak.

15. Merre tovább az országos programmal? Számtalan nyitott kérdés – csak példaszerűen: • Lesznek-e források, lesz-e politikai akarat? • Milyenek legyenek univerzális és célzott politikák közötti arányok? • Hogyan javítható egyszerre a középosztály és a szegények helyzete? • Gyermekes családok ösztönzése és szankcionálása között hogyan alakítható ki helyes arány? • Hogyan függ össze a cigány és szegény kérdés?

16. Lokális megvalósítás: elindult • Közel 4 éve folyik a Szécsényi kistérségi megvalósítási kísérlet (www.gyerekesely.hu) • Megkezdődött ennek kiterjesztése egy EU-s TÁMOP program keretében. (Pályázati fájdalmakkal.) • Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Egyenlő Esélyek Főigazgatósága kezdeményezte a szécsényi program peer review-ját, ami 2010 március-május között megtörtént.

17. Az országos és lokális tapasztalatok tanulsága • A szegénység csökkentésének – egyben a társadalom fenntarthatóságának - rövid-és hosszútávú alapkérdése az, hogy mi történik a gyerekekkel • A Főigazgatósága gyűjti és értékeli a gyermekszegénység ellenes országos és lokális programok tapasztalatait. • Ezek alapján teszünk javaslatot a 2011-es magyar elnökség számára.

18. Lehet-e stratégiai cél a gyermekszegénység csökkentése? Közös EU-s tapasztalat az, hogy a gyermekszegénység csökkentéséhez komplex és hosszú távú programok nyújtanak jó alapot. Közös EU-s tapasztalat az, hogy a komplex célok megvalósulásához lokális programokra van szükség, elsősorban a legrosszabb helyzetű területeken, leszakadó térségekben: A helyi programok képesek arra, hogy bevonják az érdekelteket és érintetteket, hogy személyes és a helyi szükségletekhez szabott szolgáltatásokat nyújtsanak.

19. Javaslat a magyar elnökség számára • Az előbbiek alapján a magyar elnökség javasolhatná, hogy a 2020-as célok közé explicit módon is kerüljön be • a gyermekszegénység csökkentésének, • a szegénységi újratermelődési ciklus megszakításának igénye. • Ennek lehetne kiegészítése a megfelelő indikátorokkal monitorozás igénye

20. Köszönöm a figyelmet! www.gyeresely.hu