Remények és realitások az aprófalvas perifériákon

1. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Remények és realitások az aprófalvas perifériákon „Aprófalvak lépéskényszerben”Párbeszéd a Vidékért Egyesület MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága2008. február 26. Kovács Katalin MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Központja Budapest, Teréz Krt. 13.

2. Az előadások mögött álló kutatások • I. : „Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért „ NKFP kutatás – MTA RKK 2 osztálya és a PTE Kommunikációs Tanszéke együttműködésében 2005-2007 • Mikro-térségi erőforrás-kutatás 5 terepen (Baranya, Somogy, Zala, Borsod, Szatmár) • Közösségrajzok (7 falu) • Megyei, regionális és ágazati politikák az aprófalvak szolgálatában • Háttérvizsgálatok, statisztikai elemzések • II. Önkormányzati méretnagyság … és a kisközségek feladat-ellátási képessége (ROP 3.1.1.) – MTA RKK • 10 kistérség (8 aprófalvas) 20 mikrotérsége

3. I. A magyar településhálózat sajátosságairól röviden

4. Az aprófalvas problematika hatóköre Az ötezer fő alatti települések és az ilyen településeken élők megoszlása 2007 (%)

5. Az aprófalvas problematika hatóköre A kétezer fő alatti települések és az ilyen településeken élők megoszlása a régiókban 2007 (%)

6. Település-szerkezeti anomália nagy vonalakban

7. II. Az empirikus vizsgálatok legfontosabb megállapításai

8. Az empirikus vizsgálatok fő eredményeiTársadalmi integráció helyett szakadás és szakadékok • Visszafordíthatatlan társadalmi erózió • Elöregedő, kiüresedő „gazdafalvak” • Gettósodó települések, vidékek • A társadalom mélyrétegeiben növekvő szakadékok • A romákat és nem romákat összekötő szálak elszakadása (komaság, munkakapcsolatok) • A munkalehetőségek tartós hiánya • (Kevés kivétellel!)A jövőkép hiánya vagy irrealitása települési és egyéni szinten – kiszolgáltatottság, vergődés

9. Az empirikus vizsgálatok fő eredményeiTelepülésvezetés, önkormányzatiság, válság(kezelés) • A baj mértékéhez túlzottan kis volumenű és egyoldalú válságkezelés • szociális segélyezés, korlátozott közmunka • intézmények működtetésében és a szakszolgáltatások terén probléma-érzéketlen finanszírozás • A feladat-megvalósítás szakmai ellenőrzésének sporadikussága • Az együttműködés kultúrájának gyengesége, az együttműködések borulékonysága • Elkényelmesedett, egyoldalú érdekérvényesítéshez szokott központi települések • Túlélésért kapaszkodó kistelepülések • Stratégiai gondolkodás helyett személyes és szeszélyes, sérelmek és pillanatnyi érdekek által befolyásolt „helyi politizálás”

10. III. Adatfeldolgozások 3.1. A szegénység –gazdagság dimenziója A statisztikai adatok feldolgozását Koós Bálint végezte

11. 500 fősnél kisebb népességű falvak és a szegénységi kockázat mértéke

12. A területi egyenlőtlenségek dinamikája 1995-2005Magyarország szétszakadóban • Nagymértékű polarizálódás folyik • a széleken elhelyezkedők száma és aránya nő a középmezőny rovására • a fejlett régiókban a jó helyzetű települések száma és népesség-aránya gyarapszik nagyobb ütemben • a fejletlen régiókban fordítva • A veszélyeztetett zónákban a leszakadás mértéke ijesztő (északi-, északkeleti, dél-dunántúli régiókban)

13. A területi egyenlőtlenségek dinamikája 1995-2005A szegénységi kockázat mérése települési szinten

14. A „középszer” eltűnése, a szélek gyarapodása

15. A települési szegénység változó dinamikája régiónként

16. A települési „gazdagság” változó dinamikája régiónként

17. Fejlődés és hanyatlás a térben

18. A kistelepülések érintettsége általábanA kétezer fősnél kisebb települések megoszlása a „szegénység-gazdagság” dimenzió szerint (%)

19. A szegénység-gazdagság dimenzió regionális vetületben az 500 fősnél kisebb települések körében

20. 3.2. Fejlesztési források és tapasztalatok 2002-2007. TEIR Az adatokat feldolgozta Koós Bálint

21. Az egy főre jutó összes támogatás nagysága kistelepüléseken település-nagyság szerint (ezer Ft/fő -2002-2007) • Minél kisebb, fajlagosan annál támogatottabb • Bizonytalan „társadalmi” probléma-érzékenység

22. Az egy főre jutó hazai és uniós támogatások a gazdag-szegény dimenzióbanezer Ft/fő 2002-2007 • A szegényebb települések jobban függenek a hazai támogatásoktól • Csak a hazai támogatások „társadalmi probléma-érzékenyek”

23. Az egy főre jutó hazai és uniós támogatások a gazdag-szegény dimenzióban: részletező(bb) ezer Ft/fő 2002-2007 • A szegény települések gazdaságfejlesztési forrásabszorpciója csekély • A hazai decentralizált területfejlesztési források perdöntő jelentősége • A mezőgazdasági támogatások kitüntetett fontossága

24. Az egy főre jutó hazai és uniós támogatások a területi hátrányok csökkentésében: a területfejlesztés legkedvezményezettebb kistérségeiezer Ft/fő 2002-2007 • A hazai támogatások kiegyenlítő hatásúak • Az uniós támogatások nem szolgálják a területi kiegyenlítést

25. Az uniós és hazai (decentralizált) támogatások abszorpciója településnagyság szerintEgy főre jutó támogatás az országos átlag %-ában • A hazai decentralizált források közül a megyeiek szolgálták jobban a kistelepüléseket, de a regionális támogatások abszorpciója is meghaladja az országos átlagot • Az uniós támogatások abszorpciója 10-15 ezres átlagos lakosságszám alatt nem éri el az országos átlagot

26. Az uniós és hazai (decentralizált) támogatások abszorpciója jogállás szerintEgy főre jutó támogatás 2002-2007 (1000 Ft/fő) • A mezőgazdasági támogatások „községbarát” módon működnek • A megyei decentralizált források „községbarát” módon működtek, a regionális decentralizált források kevésbé • A ROP „kis- és-közepes város” barát módon működött • A gazdaságfejlesztési támogatások, hazaiak és uniósak egyaránt, „nagyvárospártiak”

27. Következtetések

28. Eltérő aprófalvas realitások • Perdöntő tényezők: • Földrajzi elhelyezkedés (magterületek, központok, megközelíthetőség, domborzat) • Településméret • A helyi közösség összetétele • Fő dimenziók: • Észak-Nyugat vs Dél-Nyugat és Észak-Kelet • Város-közelség, fejlett területek közelsége vs. „gazdasági sivatagok” • „Törpe” (300 fő alatt) vs. „nagyobbacska” • Szuburb (középosztályi) vs. gettó-falu (mélyszegénységbe süppedt) vagy kiüresedett üdülőfalu / elpusztult falu

29. Hasonló remények, de eltérő „kilátások” • Jó „kilátások” • Fejlődési zónákban vagy azok közelében elhelyezkedő kistelepülések („tendenciaszerű”) • Egyedi értékeket hasznosítók (egyedi) • Rossz „kilátások” • Periférikus elhelyezkedésű kistelepülések, • Elszegényedett helyi közösségek (etnikai gettók)

30. Politikusok figyelmébe • Komoly veszélyt jelent a községek és a kistelepülések szempontjából a hazai támogatások átrendeződése és viszonylagos csökkenése, ezt ellensúlyozni kell! • Differenciált megközelítést, nagyobb odafigyelést, testre-szabottabb és komplex támogatást igényelnek a kistelepülések, főként ha szegények! • Ezekre a tényezőkre figyelemmel kell végrehajtani a jobb híján uniós finanszírozású, felzárkóztatást célzó, komplex programokat • Új Magyarország Felzárkóztatási Program (LHH-33) • Gyermekszegénység Ellenes Program

31. Köszönöm a figyelmet!