1 / 113

VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA előzmények, védekezés, helyreállítás

VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA előzmények, védekezés, helyreállítás. Kirendeltség-vezetők konferenciája Balatonföldvár 2011. Március 16-18. A Kirendeltség térképe. Általános jellemzők. 3 HVB körzet- 4 Kistérség (94 település) 13 jegyzőség, 30 körjegyzőség (5 város)

shawn
Download Presentation

VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA előzmények, védekezés, helyreállítás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFAelőzmények, védekezés, helyreállítás Kirendeltség-vezetők konferenciája Balatonföldvár 2011. Március 16-18. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  2. A Kirendeltség térképe Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  3. Általános jellemzők • 3 HVB körzet- 4 Kistérség (94 település) • 13 jegyzőség, 30 körjegyzőség (5 város) • Lakosság: 115 e fő (Megyer-29 fő, Ajka-32 e fő) • Létszámunk: 5 fő • Elhelyezés: Ajka- Tűzoltóság Tapolca és Sümeg- Polgármesteri Hivatal • Szolgálati autó: Ajka-Ajka HÖT-é (közös használat) Tapolca- Lada Níva Sümeg- nincs Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  4. Illetékességi- Működési területek • Tűzoltóságok: 4 HÖT, 3 Ökt • Rendőrség: 3 Rkp • Mentőszolgálat: 5 mentőállomás • 3 kórház, 2 ÁNTSZ • 2 „állami” közútkezelő üzemmérnökség (plussz városi fenntartó cégek) • Somló Volán (93 település) • 3 vasúti fővonal; 8-as, 84-es, 71-es főút Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  5. „Közműgazdák” • Gáz: 2 szolgáltató (8 területgazda) • Villamos energia: Eon (7 területgazda) • Víz-szennyvíz: 3 szolgáltató (5 üzemvezetőség) • Vízfolyáskezelők: Vízügyi Ig.- Vizitársulatok „Körzethatárok- NEM illeszkednek” Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  6. Kirendeltségünk veszélyeztetettsége • Veszélyes árú közúti, vasúti szállítása-Felsőküszöbös üzem: Gógánfa (propán, bután, metanol)-Egyéb veszélyes üzemek: MAL Zrt. Ajka Kristály Kft. Szennyvíztelepek Bakonyi Erőmű Zrt. Szigetelőanyag-gyártók-Bányászati tevékenység(Bauxit, szén)-Tél-Ár- belvíz-Vízbázisok szennyeződése-Tömegrendezvények (Völgynapok, Balaton átúszás) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  7. Az elmúlt évek eseményei Bányaterületek feletti területkiszakadások Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  8. Ár- és belvíz: 2010. május közepe, Június, augusztus és szeptember 1-1 nap Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  9. Jégverés: 23 település, közel 900 kárbejelentés, főként gépkocsikban- háztetőkben kár (kb. 720 m Ft) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  10. Hófúvás (útlezárások-8-as sz. főút, Ajkán egyidőben 160 kamion elhelyezése) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  11. Egyéb események Gyanús küldemények („levél” polgármesternek, országgyűlési képviselőnek) Bombariadó: Ajka városháza Lőszer, robbanószer feltalálás: Ajka belváros, többszintes ház tetőcseréje, Tízemeletes tűz Szigetelőanyag-gyár teljes leégése Homokbánya- falomlás (3 kisgyerek meghalt) Hálózat-kidőlések- több napos téli áramszünet, stb. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  12. Ifjúsági versenyek (8 közép-,29 ált. iskola) Kék Lámpák napja Szakkörök Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  13. Kiemelten veszélyeztetett településeink • Ajka II. • Devecser III. • Kolontár III. • Gógánfa I. • Ukk II. • Tapolca III. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  14. Ajka ipartörténete Ajka fejlődését az ipar alapozza meg. Már 1836-ban kiderült, hogy Csingervölgyben szénis van. Pásztor ember akadt rá, miután tüzet rakott, és az nem akart kihunyni. Ugyanis tüzet fogott az alatta lévő föld, illetve a szénkibúvás. A kutatást azonban csak 1865-ben kezdeti meg a birtok tulajdonosa, Puzdor Gyula. A kitermelés 1869-ben kezdődik. A szénre és a vasútra alapozva Neumann Bernát 1878-ban üveggyárat alapít. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  15. Ajka ipartörténete • Bródy Imre szabadalma alapján 1937-benAjkacsingervölgyben felépül a világ első kriptongyára, amely az elektromos izzókhoz szükséges gázt állította elő. • A környéken felfedezett nagyobb mennyiségű bauxit lázba hozza a tőkét. (A XX. Sz. elején Taliándörögd, Halimba, Szőc térségében) Csak 1943-ban kezdődik el a külfejtés. • Az 1960-as évektől aktív vízvédelem: a karsztvízszint alatti bányászat fokozott vízkiemelés mellett történik. 1989. kormányzati döntés alapján, elsősorban Hévíz védelme érdekében, a vízkiemeléssel járó bányászat megszűnt! Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  16. Ajka ipartörténete • A feldolgozáshoz timföldgyárat, alumíniumkohót, és a jórészt ezeket kiszolgáló erőművet építenek 1941-1942-ben. A helykiválasztásban újra döntő szerepe van a szénnek és a vasútnak. • Várossá válás évtizedei: 1959-től város (15 e fő) • 1971-ben Ajka járási székhely lesz. 1978-ban Ajkára költözik a bíróság és az ügyészség. 1987.- Hild érem. • A rendszerváltozás megroppantja Ajkát, a város iparát is. Az üzemek szerkezetváltása is jó eredményeket hoz. Csökkent a környezetszennyezés. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  17. Ajka ipartörténete • Az ajkai Hőerőműelső egységeit 1943-ban helyezték üzembe, a helyi szénvagyonra alapozva. Az erőmű feladata eredetileg a szomszédos Timföldgyár hőenergiával való ellátása volt. Az 1960-as évektől kiegészült a várositávfűtési célú hőenergia ellátásával. A szoros kapcsolat a timföldgyárral a továbbiakban is megmaradt, az ajkai Erőmű későbbi fejlesztéseit is a Timföldgyári hőigények növekedése indokolta. Az Erőmű a kezdetektől a hőigények kielégítése mellett kapcsoltan villamos energiát is termelt. Az 1990-es évek elején- átállás hibrid-fluid tüzelésre. 2003. őszén biomassza tüzelésre átállás, a keletkezett szürkeiszap cementálódó képessége változik. Tájékoztatásul a szén 150 e tonna, a tüzifa-faapríték felhasználás 550 e tonna, közel négyszeres Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  18. A SZÜRKE ISZAP (a kazetta építés anyaga) Az erőmű működése során a szilárd tüzelőanyagot felhasználó erőművek melléktermékeként keletkezik szilárd halmazállapotú tüzelési maradék (ágysalak és a porleválasztó pernye): elhelyezése hulladéktárolóban történik. Hígzagyos technológiával kerül kijuttatásra. Az elégetett ajkai szén salakjából és pernyéjéből készült kazetta rendkívül nagy szilárdsággal és vízzáró képességgel bír. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  19. Zagybelövő Zagykazetta Víznyelő Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  20. A zagykazetta építése Zagyvíz Zagy (salak + pernye + zagyvíz) A hígzagy fogadása a kijelölt területen. A hígzagy ülepítése a kijelölt területen. Az ülepítés utáni zagyvíz visszaforgatása (visszajuttatása) az erőműbe Az ülepedés utáni gátépítés munkagép segítségével. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  21. A zagykazetta építése Belőtt zagy „terülése” Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  22. A Timföldgyár • A közelben feltárt bauxit vagyonra 1941-43. között timföldgyárat és alumíniumkohót építenek. (20e tonna/év- timföld és 10e tonna/év alumínium) • 1959-től elindul a gallium gyártás. • 1967-73. Megépül a Timföldgyár 2 gyáregység (375e tonna/év timföld, alumíniumkohó- 22e tonna/év) • 1970. Megkezdődik az alumínium formaöntvény gyártás (1996-tól francia tulajdon). • 1981. Nagynyomású öntöde üzembehelyezése • 1986. Szárított és őrölt aluminíum-hidroxid termékek gyártása indul. • 1989. A Timföldgyár termelése eléri a 490e tonna/év értéket. • 1990. Szintetikus zeolit gyártása indul. • 1991. Megszűnik a kohászati tevékenység. • 1992. Leállítják a Timföldgyár 1-et. • 1995. Elindul a gyártás a zeolitüzemben. • 1996. Valamennyi termékelőállító egységben tanúsított minőségbiztosítási rendszer működik. • 1999. KIR és MEB rendszerek tanúsítása. • 2003. Precipitált hidrát gyártás indul. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  23. A VÖRÖSISZAP • A vörösiszaptöbbféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. • A timföldet bauxitból állítják elő. A nyersanyagot porrá őrlik, majd nátrium-hidroxiddal (erős lúg) nagy nyomáson, 150–180°C-on főzik. • A gőz elengedése után a vizes szuszpenziót vízzel kétszeresére hígítják, majd ülepítőbe töltik. A vizes oldatot a kikeverő medencébe juttatják. A vízoldható nátrium-aluminátot vízzel elhidrolizálják alumínium-hidroxiddá, a keletkező nátrium-hidroxidot újra felhasználják. • Egy tonna timföld előállításakor 1,5-2 tonna vörösiszap keletkezik. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  24. A VÖRÖSISZAP • Minden, a vízben nem oldódó komponens visszamarad. Mivel a vas-oxid (ferri-oxid) vörösesbarna, erősen színező anyag, ezért nevezik a visszamaradó, vízben nem oldható zagyot vörösiszapnak. Ezt ülepítő berendezésben választják le, majd eltávolítják. Mosóvízzel lehetőleg minél több nátrium-hidroxidot öblítenek ki belőle, hogy a visszanyert lúgot újra felhasználhassák. • Eredeti nedvességtartalma 40–45%; ebben az állapotában még szivattyúzható; így locsolják ki a tározó részmedencéibe (az ún. kazettákba) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  25. A vörösiszap-lerakás Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  26. A vörösiszap-lerakás Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  27. A Magyarországon lerakott vörösiszap • Almásfüzítő I-VIII kazetták közel 200 ha területen, • 1952-1996 között 20.500.000 tonna • Mosonmagyaróvár- I-V kazetták kb 65 ha területen • 1934-2002. között 8.200.000 tonna • Ajka – Kolontár I-X kazetták 174,3 ha területen • 1943-, között 35.000.000t Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  28. A lerakóhelyek környezetvédelmi rendszerei • monitoring rendszerek (figyelőkutak, pH figyelés) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  29. Létesítési és Üzemeltetési engedélyek • Már az 1980-as évek közepén (alapvetően lakossági felháborodás és félelem miatt) ún. VÖRÖSISZAP BIZOTTSÁG alakult Ajkán (a szürke-vörösiszap elhelyezés és a tervezett beépítések felülvizsgálata, a magasítások előzetes vizsgálata). A Kolontáron tapasztalható ivóvíz-kutak fertőzöttsége miatt anyagilag is hozzájárult a Timföldgyár (kb. 16 millió Ft) az ivóvízhálózat kiépítéséhez. • A város vezetése és a Timföldgyár között folyamatos egyeztetések voltak, hiszen a leendő elhelyezések kialakítása égetően szükséges volt a vállalat részére, amely a város életének meghatározó szereplője volt (munkahelyek, gazdasági szempontok). • Az újabb tárolóhelyek kialakításának előkészítése céljából a kazetta-sorok között húzódó vasútvonal és a Torna patak medre áthelyezésre került a kazettákon kívüli déli oldalra. (1984-88) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  30. A VI-X kazetták területe és a lerakott mennyiség • VI-VII. 4.5 millió m3 (7.1 m t) -38 ha- 1967-1974. • VIII. 6.5 millió m3 (8.25 m t) -41 ha- 1971-1997. • IX. 7.1 millió m3 (11.2 m t) -49 ha- 1980-2008. • X. 4.2 millió m3 (6.2 m t) -26 ha- 1998- • X/a. 0.4 millió m3 (0.6 m t) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  31. A X. kazetta engedélyei • 1993. vízjogi létesítési engedély I. ütem (205,0 mBf) (terv alapján-műszaki jellemzők leírása, paraméterek, felhasználandó anyag-igény) • 1996. vízjogi létesítési engedély II. ütem (216 mBf) • 2002. vízjogi üzemeltetési engedély –III. felügyeleti kategória (ellenőrzést 5 évente Vízig ellenőrzi) • „A megépített vízilétesítményt fenntartsa és vörösiszap tárolásra használja.” • Engedélyes köteles: -az engedélyben előírtak betartására -a hatósági ellenőrzés lehetőségének biztosítására -az üzemeltetett vizilétesítmény állagmegóvásáról, karbantartásáról rendszeresen gondoskodni • 2001.a VI-X. kazetták környezetvédelmi rendszerének (függőleges résfallal lezárás- körbeépítés 1999-200-ben befejeződött, teljes hossz:7,4 km) vízjogi üzemeltetési engedélye. (Szakhatóság volt a Felügyelőség) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  32. A X. kazetta engedélyei • 1998. környezetvédelmi működési engedély • 2002. teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat VI-X. kazettákra (22/2001. KöM rendelet szerint) • 2004. egyedi hulladékgazdálkodási terv jóváhagyása Felügyelőség részéről • 2006. egységes környezethasználati engedély (környezetvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkező szakcég által elvégzett teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatról készített dokumentáció alapján) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  33. Egységes környezethasználati engedély Előírások: -jóváhagyott egyedi hulladékgazdálkodási terv -jóváhagyott üzemeltetési terv a vörösiszap kazettára, mint nem veszélyes hulladéklerakóra -környezetterhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazása -vörösiszap 01 03 09 EWC kóddal, 700.000 tonna/év lerakással -a vörösiszap lerakás technológiája, az üzemelő kazettán lerakható anyagok paraméterei -monitoring kutak üzemeltetése (I-V. kazettáknál 13 db., VI-X. kazettáknál 153 db.) -a hulladéklerakón végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről éves jelentés benyújtása (a hulladéklerakó állapotleírása, szintjének süllyedési adatai, stb) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  34. Egységes környezethasználati engedély módosítások • IX-es kazetta üzemeltetésének meghosszabbítása • 2009. - Az egységes környezethasználati engedély módosítása: A vörösiszap lerakására szolgáló VIII-as és IX-es kazetta gátmagasításának megvalósítására vonatkozó létesítési engedély. A tervezett kapacitásbővítés a gátkorona kiegyenlítésével és magasításával összesen 4 millió m3 (6.5 millió tonna) vörösiszap elhelyezést tett volna lehetővé (max. 7 m gátmagasítás). • 2011. új Egységes környezethasználati engedély • 2011-től a bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap bányászati hulladék. (hatáskörök az építéssel kapcsolatban a bányafelügyeletnél) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  35. Tervek Az engedélyezett vörösiszap lerakók üzemeltetéséhez 2, egymástól tartalmilag nem különböző, az üzem által jóváhagyott terv kapcsolható: • Vízminőség-védelmi kárelhárítási terv • „Vörösiszaptérség katasztrófa megelőzési és elhárítási terve” Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  36. Vízminőség-védelmi kárelhárítási terv • A21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM sz. együttes rendelet –Vízminőség-védelmi kárelhárítási terv (1-1 példány: VIZIG; Felügyelőség, 5 évente felülvizsgálat) • A MAL Zrt. 2000-ben készíttette: • vörösiszap lerakás, rendkívüli események kezelése (személyi, technikai feltételek) • folyamatos, 24 órás figyelőhálózat, (vörösiszap kazetták gátjának állapotellenőrzése, a szivárgás, vagy átszakadás figyelése, szükséges esetben azonnali jelzés adása (minimum 8 óránként)) • Felülvizsgálat és módosítás jóváhagyva: • 2005. november • 2009. január (a 90/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet szerint) • Rendszeres aktualizálás: kibocsátott mennyiségek, a termelési adatok, ill. a személyi állomány összetétele. • A módosított, felülvizsgált tervben továbbra is 200-300 em3folyadék valamint a vízfelszín közeléből 50-100 em3 vörösiszap kifolyásával számolnak. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  37. Üzemi veszélyelhárítási terv • A MAL Timföld Kft. „Vörösiszaptérség katasztrófa megelőzési és elhárítási terve” (vörösiszap szállítóvezetékek, kazetták és a retúrvíz rendszer leírását, a meghibásodási lehetőségeket és a kármegelőző intézkedéseket, a riasztási rendszert) - 1999 • a veszélyeztetés értékelése is: „A vörösiszap kazetták gátszakadása csak külső hatásra következhet be: -nagy erősségű földrengés -terrorcselekmény (rongálás, robbanás) -háborús bombatámadás” (kijutó anyag: 200-300 em3 lúgos víz és 50-100 em3 vörösiszap) -a terv 2002. 10. 01-ével került módosításra (Második kiadás) -veszélyelhárítási terv tartalmazza azt is, hogy az üzem részéről a megfigyelés 8 óránként történik -pontosítás évente legalább kétszer Utolsó pontosítás: 2010. szeptember 20., (MAL levele) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  38. Lakosságvédelmi tervek • Kolontár: a településtől 800 m-re lévő vörösiszap tároló sérülése miatt a szennyezett víztől a település É-i része árvíz jellegű katasztrófát szenvedhet (veszélyeztetett településrész: Malom u., Kossuth u., a tervezett kimenekítendő létszám: 80 fő) • Devecser: a településtől 4,8 km-re lévő vörösiszap tározó sérülése a Torna-patak melletti területeken árvíz jellegű katasztrófát okozhat (veszélyeztetett városrész: Árpád u., Pék köz, Bocskai u., Vadvirág u., Esze T. u., Kinizsi u., Szent Imre u., Patak u., Dankó telep, Füzes u., Móricz u., Batthyány u., Iskola u., Béke u., Pápai u., Táncsics u., Hunyadi u., Vasút u., a tervezett kimenekítendő létszám: 719 fő) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  39. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  40. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  41. Balesetek a világban • Korzika, 1972., 2500 t vörösiszap a Földközi-tengerbe • Buffalo Creek, 1972., 500e m3, szükreiszaptározó gátja szakadt át, 125 ember halt meg • Spanyolország, 1998., Aználcollar bánya, 5 millió m3 iszap-sár került egy közeli folyóba • Kentucky, 2000., szürkeiszapülepítő kilyukadt, 1millió m3 iszap • Tennessee, 2008., 4millió m3 szürkeiszap • Kanada, 2007., majd 2008., vörösiszap Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  42. A Katasztrófa • Az elmúlt évben lehullott csapadék a területünkön 1100- 1300 mm volt az addigi éves 660 mm-es átlaghoz képest. Ebből a május közepén 4 nap alatt több mint 300 mm esett le. • 2010. nyarán a X-es kazettán (hulladéklerakón) gátkiegyenlítési munkák végzésére került sor. • A leginkább érintett három településen a katasztrófát megelőző napon megtartott önkormányzati választás során Devecserben új polgármester került megválasztásra. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  43. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  44. A riasztás • 12.29 - telefonon hívott a kolontári polgármester • Hívtam a MAL műszaki igazgatót és az Ajkán lévő kollégákat • Ajkai HÖT-től információkérés • Igazgató-helyettesnek jelentettem • Érdeklődés vízügyesektől • Ajka polgármesterének tájékoztatása Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  45. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  46. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  47. Az áradás Az iszap 3-6 perccel a gátszakadást követően öntötte el a 750 m-re lévő első kolontári lakóházakat, 14 órára átvonult a településen, s 13.20 órakor érkezett meg Devecserbe. Somlóvásárhelyen 15 órakor jelent meg (a patak gyakorlatilag fél órával előbb ért oda, mielőtt az elöntések megjelentek- Devecserben és Somlóvásárhelyen már volt egy kis idő a reagálásra) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  48. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  49. AZ ELSŐ PERCEK • Tájékozódás, információgyűjtés főként a sérültekről (több mint 150 fő), eltűntekről. Nagy gondot jelentett az „ismeretlen hatású” anyag. • Mentés háztetőkről..,, VFCS-k alkalmazása, később az eltűntek keresése a speciális mentők bevonásával • Érintett közművek és a vasúti forgalom leállítása • Az érintett településeken lévő irányítás közti kapcsolat megteremtése (Kolontáron szinte nem volt térerő, EDR nehézségek) • Felettes felé jelentés • A lakosság, a média és az érdeklődök tájékoztatása (pánik elkerülése) • Takarítás (útmosás) megkezdése, elsődleges kárbecslés, az érintettek elhelyezési feltételeinek előkészítése, megteremtése • A vízszennyeződés terjedésének megállítása a Marcalnál. (gipszezés) Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

  50. Polgári Védelmi Kirendeltség Ajka

More Related