1 / 28

Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a rendelkezésre álló források mérőszámai. Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék. Kérdések és kifejtendő állítások. Jó-e a GDP - mint az aggregált jólét mutatója?

olaf
Download Presentation

Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a rendelkezésre álló források mérőszámai Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

  2. Kérdések és kifejtendő állítások • Jó-e a GDP - mint az aggregált jólét mutatója? • NEM; ki kell egészíteni a nemzeti számlák rendszerén (NSZR) kívüli mutatókkal • Jó-e a GDP - mint a makrogazdasági teljesítmény összevont mutatója? • IGEN (fenntartásokkal és kiegészítésekkel  makrogazdasági stabilitás és közgazdasági fenntarthatóság) • Kellően árnyalt képet ad-e a GDP a makrogazdasági teljesítményről, jövedelemről, nemzetgazdasági forrásokról? • NEM • Fel kell-e találni a NSZR-en kívüli új mutatókat a GDP-n alapuló makrogazdasági kép árnyalásához? • NEM: a kiegészítő mutatók rendelkezésre állnak, illetve előállíthatók a NSZR-en belüli adatokból • Ha a kiegészítő mutatók nem állnak készen rendelkezésre, az elemzőnek érdemes-e fáradságot fordítania a kiszámításukra? • IGEN (Ha nem számolja ki, nem tudhatja meg, hogy érdemes volt-e kiszámolni; de ha kb. a GDP-hez jut vissza, akkor is megéri az utat végigjárni) • Ha mindent kiszámított, tudja-e milyen állapotban van a gazdaság? • NEM: a „puha” indikátorokat (pl. befektetési környezeti, bizalmi indexeket) is vizsgálnia kell

  3. Fő témák • A Stiglitz-bizottság jelentéséről (jó-e a GDP?) • Miért kellenek a NSZR-en kívüli mutatók a jólét (környezet, fenntarthatóság) méréséhez - röviden • Mit mutatnak az NSZR-en belüli, a GDP-t kiegészítő mutatók a makrogazdasági teljesítményről (jövedelemről, forrásokról, egyensúlyról) – részletesebben • A kiegészítő mutatók tartalma • Magyarországra vonatkozó időbeni összehasonlítások • Nemzetközi összehasonlítások • Mit jelezhetnek a NSZR-en kívüli mutatók a bizalomról és a gazdasági tevékenységek alapját jelentő intézményekről? – röviden • Néhány tanulság

  4. Kiindulópont: szemelvények a Stiglitz-bizottság 2009. évi jelentéséből*/ • „Az a mód, ahogyan a statisztikai adatokat bemutatják vagy használják, torz képet adhat a gazdasági jelenségek irányzatairól.” • „…nagy hangsúlyt kap a GDP, holott a nettó nemzeti összterméknek (ami számításba veszi [=nem tartalmazza] az értékcsökkenés hatását) sokkal lényegesebbnek kellene lennie.” • „Nem arról van szó, hogy a GDP mint olyan rossz, csak rosszul használják.” • „A GDP főként a piaci termelést méri, és mint ilyen, valóban hasznos. Gyakran azonban úgy kezelik, mintha a gazdasági jólét mérőeszköze lenne.” • „Az anyagi helyzettel sokkal közelebbi kapcsolatban áll a nettó nemzeti jövedelem.” • „A termelés akkor is nőhet, amikor a jövedelem csökken, és megfordítva” */ Report by the Commission on theMeasurement of EconomicPerformance and Social Progress http://www.stiglitz-sen-fitoussi.fr/documents/rapport_anglais.pdf

  5. Miért kellenek a NSZR-en („GDP-n”) kívüli mutatók a jólét (környezet stb.) méréséhez? • Mert a NSZR nem a jólétet (a környezet állapotát, a jövedelemelosztást stb.-t) méri • Hanem: (Edmond Malinvaud) National accounts are “the presentation, in a rigorous accountingframework, of all the quantitative information relating to the nation’s economic activity”. (De: Samuelson híres példája: feleségül veszi a takarítónőt) • Mi mindennel lehet/érdemes kiegészíteni? Jó példa: KSH

  6. A társadalmi haladás mutatószámrendszere Forrás: KSHhttp://www.ksh.hu/thm/tablak.html

  7. A GDP-n túli, de a NSZR-en belüli mutatók alapján megválaszolható, alapvető kérdések(amortizáció, explicit és implicit külföldi transzferek és egyensúlyhiányok) • A GDP a hazaibruttó (amortizációt tartalmazó) termelés (=belföldön megtermelt jövedelem) mutatója • További fontos kérdések (I. források) • Hogyan alakult a nettó (az amortizáció feletti beruházásokat tartalmazó) hazai termelés? • Hogyan alakult a bruttó/nettó nemzeti (rendelkezésre álló) jövedelem ( „explicit” külföldi jövedelem-transzferek hatása) • DE: visszaforgatott jövedelem! • Hogyan alakult a tőketranszferekkel korrigált nemzeti jövedelem (EU-alapokból származó beruházási pénzek) – „nemzeti források” • Növekedési ütemek: hogyan változott a hazai, ill. nemzeti (bruttó/nettó) reáljövedelem - a cserearány-változás mennyivel növelte (csökkentette) az ország forrásait („implicit” jövedelemtranszfer hatása) • Még további fontos kérdések (II. a makrogazdasági egyensúlyhiányok fenntarthatósága) • Külső egyensúly és nettó külföldi adósságráta alakulása • Államháztartási egyensúly és az államadósság-ráta alakulása

  8. A GDP-t kiegészítő alapmutatók - Amortizáció  NDP elsődleges külföldi jövedelemtranszferek (bérek, profitok, kamatok)  GNI + GDP másodlagos külföldi jövedelemtranszferek (egyoldalú folyó átutalások)  GNDI + Kombinált mutatók [külföldi tőketranszferek  GNDI+K] + cserearány-változás miatti nyereség/veszteség  RGDI „Implicit” jövedelemtranszfer hatása „Explicit” jövedelmi és tőketranszferek hatása

  9. Miért érdekesek/fontosak a kiegészítő mutatók? A növekedés „reál”- fenntarthatósága (pl.: van-e, mekkora a nettó beruházás?) - Amortizáció  NDP elsődleges külföldi jövedelemtranszferek (bérek, profitok, kamatok)  GNI + a) a belföldi felh.-al összehasonlítva: külső egyensúly- hiányok mértéke, fenntarthatósága b) hazai források terjedelme, változása GDP másodlagos külföldi jövedelemtranszferek (egyoldalú folyó átutalások)  GNDI + [egyoldalú külföldi tőketranszferek  GNDI+K] + cserearány-változás miatti nyereség/veszteség  RGDI A GDP az erőfeszítést (ráfordítást), az RGDI az eredményt (jövedelmet) mutatja

  10. Mit mutatnak a kiegészítő/kombinált mutatók Magyarországról közép és hosszabb távon?A GDP-hez viszonyított relatív szintek és növekedési ütemek • GDP-arányos szintek: • NDP • GNI, GNDI, GNDI+K • NNI, NNDI, NNDI+K • GNI+REIg; GNDI+K+REIg, NNDI+K+REIg • Növekedési ütemek • GDP • RGDI; RNDI • RGNDI+K; RNNDI+K • RGNDI+K+REIg; RNNDI+K+REIg Amortizáció nélkül Jövedelem Tőketranszfer Visszaforgatott jövedelem Cserearány-változással korrigálva

  11. A makrogazdasági jövedelem (források) bruttó mutatói Magyarországon (1995-2011): szintek a GDP %-ában

  12. A makrogazdasági jövedelem (források) nettó mutatói Magyarországon: szintek a GDP %-ában

  13. Változatlan áron mért növekedési ütemek (évi átlagos %-os változás)

  14. A GDP + a cserearány-változás hatásával korrigált évi átlagos volumenváltozások

  15. Az, hogy 2001-ig vagy 2002-2006-ban volt-e gyorsabb a növekedés, nemcsak a mutatón, hanem a kezdő éven (1996 vagy 1997) is múlik…

  16. Az EU-tőketranszfer (K) hatása a reál-források bővülésére: évi kb. 0,3%-pont 2004-2011 között (látszólag csekély, de évi 30% többlet a GNDI növekedése fölött!)

  17. Mit mutatnak a kiegészítő mutatók Magyarországról nemzetközi összehasonlításban? • Relatív szintek • Európai felzárkózás és fenntarthatóság

  18. GDP/fő 2005 évi árakon és PPP-n (EU15=100)

  19. (GNDI+K)/fő 2005 évi árkon és PPP-n (EU15=100)

  20. Felzárkózás és makrogazdasági fenntarthatóság: a GDP/fő (EU15=100) és GDP-arányos bruttó államadósság és nettó külföldi adósság A 2006-ig tartó gyors hazai GDP-növekedés fenntarthatatlan adósság-növekedéseken alapult

  21. Az áttekintett mutatók a múltról szólnak – mivel kell kiegészíteni, hogy a jelenről, illetve a jövőről is képet kapjunk? • Jelen, közeljövő: „puha” indikátorok:  • Üzleti/befektetési környezet • Várakozások • Középtáv: • Idősor-elemzés • Termelési függvény becslése  „no policy change” szenáriók

  22. Egy felmérés eredményei1. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága

  23. 2. Üzleti hangulat alakulása

  24. 3. A tavalyi és 2012-re tervezett beruházások változása

  25. Összefoglalás, tanulságok (I) • A GDP megkerülhetetlen, de a makrogazdasági folyamatok megértéséhez ki kell egészíteni • makro-fenntarthatósági (az egyensúlyhiányokat jelző) • nettó szemléletű és • háromféle jövedelmi típusú mutatóval • Explicit jövedelem-transzferek • Visszaforgatott jövedelmek • Implicit jövedelem-transzferek (cserearány-hatás), továbbá • a felhasználható forrásokra vonatkozó mutatókkal

  26. Összefoglalás, tanulságok (II)Hazai tapasztaltok • Az egyes periódusok megítélése erősen függ attól, hogy a GDP-t, vagy az alternatív mutatókat tekintjük mércének, pl. • 1990-es évek második fele vs. 2000-es évek első fele • a 2009. évi visszaesés mértéke • A gazdasági folyamatok árnyalt megítéléséhez nem elegendő a GDP • A GDP-t kiegészítő mutatók nem jelezték egyértelműen a 2000-es évek első felét jellemző hazai folyamatok fenntarthatatlanságát (főleg a NDP és származékai) • Azt, hogy a kiegészítő mutatók jobb helyzetet jeleznek 2010-2011-re, mint a GDP, a „puha” indikátorok fényében kell értelmezni • A „puha” bizalmi indexek baljós irányzatokra utalnak

More Related