350 likes | 455 Views
Németh Zsolt Szakképzési vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Demjén, 2010. 11. 19. A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában. Csehország 1 millióval több foglakoztatott. Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas
E N D
Németh Zsolt Szakképzési vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Demjén, 2010. 11. 19. A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában
Csehország 1 millióval több foglakoztatott Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Forrás: KSH
Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel • Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglalkoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell • Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. • Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést.
Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-on a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely
Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés • Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. • Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. • Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%
Szakképzés politika, szakképzési stratégia • A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. • A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell. • A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.
Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: • Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, • A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel • Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása Keresletvezérelt szakképzési rendszer
Tanulószerződés intézménye • Vizsga-delegálás • Mestervizsga • Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció • Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés • 26 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása • Szintvizsgáztatás • Tanulmányi versenyek (SZKTV) Kamarai feladatok, elért eredmények
Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 35%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása Szakképzési problémafa
Tankötelezettség Szakközépiskola – szakiskola Foglalkoztatási jegyzék összeállítása Felsőfokú szakképzés rendbetétele TISZK problémakör Közismereti tárgyak átgondolása Vizsgarendszer átalakítása Vállalati érdekeltség erősítése Átjárhatóság biztosítása Megoldásra váró problémák
Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése • Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása • Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése • Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra • Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben • Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett Válaszok és beavatkozások
A TANULÓSZERZŐDÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE • Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé • Hosszú távú elkötelezettség • A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat: munka világa, foglakoztatási rendszerbe beemelés • A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés • A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével • Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás • A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak, szakképzés vonzereje, munka világába történő átmenet
Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság • Rész célok: • A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása • A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen • Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga
A szakmaszerkezet regionális szintű meghatározása • A munkaerő-piaci igények közvetítése az iskolarendszer felé • Döntés a decentralizált pénzforrások felett RFKBRegionális Fejlesztési és Képzési Bizottság
Gazdaság elemzés • Középtávú szakképzés fejlesztési stratégia • Javaslatok AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJának szerkezete
Komplex munkaerő-piaci információk felhasználása a szakképzés-tervezésben és a folyamatok követésében • A tanulószerződéses rendszer általánossá tétele • A gyakorlati oktatók folyamatos képzése • A hatékony pályaválasztási és pályaorientációs rendszer kialakítása • Az egységes pályakövetés bevezetésének támogatása • A TISZK hálózat szerves beillesztése a szakképzési profilok kialakításába • Független vizsgaközpont rendszer felállítása • Az alternatív szakképzés bevezetése • A felnőttképzés teljesítményének javítása • A felsőfokú szakképzés szerkezetének átalakítása A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása
Célok • Feladatok Kormányzati, parlamenti Helyi • Eszközök Kormányzati Helyi A Megyei gazdaságfejlesztési stratégia szerkezete
BOKIK tagság (2500 vállalkozás) • TOP 100 • Agrárkamara elnöksége • Regionális Gazdasági Tanács (26 szervezet) • Bankok • Miskolci Egyetem • MTA Területi Bizottsága • Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete • ME Gazdaságtudományi Kar • Regionális Innovációs Tanács • Innovációs Kollégium • Városi önkormányzatok polgármesterei • BOKIK Lobby Kollégium Széles körű egyeztetés
A gazdaság versenyképességének jelentős növelése • A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése • Kistérségi különbségek csökkentése • A megye megtartó-képességének növelése, vonzó jövőkép Javaslat a megye gazdaságfejlesztési stratégiájára
Vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtése (adó- és járulék, bürokrácia, hatóságok magatartása, helyi vállalkozások védelme) • Innovatív iparágak fejlesztése (vegyipar, mechatronika, környezetipar, energetika, nanotechnológia, űripar, feldolgozó élelmiszeripar, informatika) • Az innovatív fejlesztések humán feltételeinek biztosítása (tehetség-gondozás, szakképzés, egyetemi képzés, kutatás-fejlesztés) • A fejlesztések, az innováció pénzügyi támogatása (magas támogatás-intenzitás, fiatal kutatók járulékmentessége) • Helyi vállalkozások felzárkóztatása (vállalkozói ismeretek, informatika, idegen nyelv, menedzsment-ismeretek) A gazdaság versenyképességének jelentős növelése
Nagyobb létszámot foglalkoztatni tudó ágazatok fejlesztése (építőipar, önellátó gazdaságok, erdő-és mezőgazdaság, turizmus) • Alacsonyan képzett emberek munkába állítása (közmunka-program vállalatoknál, munkabér-segély közötti különbség növelése) • Pályakezdő munkanélküliség csökkentése (pályaorientáció, hiányszakmák kiemelt ösztönzése, gyakorlati képzés, munkatapasztalat-szerző programok) A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése
Kistelepülések megközelíthetőségének és alapellátásának javítása (infrastruktúra, egészségügy, LHH-s térségek egyedi kedvezményrendszere) • Önellátó gazdaságok megteremtése és megszilárdítása (adózási feltételek, képzés, felvásárlás) • Speciális programok kialakítása (kézművesség-turizmus, vendéglátás, kereskedelem komplex program) • Vagyon- és életbiztonság javítása Kistérségi különbségek csökkentése
Elvándorlás csökkentése, elvándorolt fiatalok visszacsábítása (ösztöndíjrendszer, fiatal diplomások lakás-program) • Közösséghez tartozás erősítése A megye megtartó-képességének növelése, vonzó jövőkép