Tudományos-technológiai piac és fejlesztése

1. Tudományos-technológiai piac és fejlesztése Varga, Csaba Sociologist, Associate Professor, President of the Institute for Strategic Research, Hungary

2. Bevezetés helyett "Az alapszavak történetiek. Ez nemcsak azt jelenti: a számunkra történetileg múltjukat illetően áttekinthető korszakokban mindig más és más jelentésük volt, hanem azt is: most és a jövőben is történelmet alapoznak meg, aszerint, hogy milyen értelmezésük válik meghatározóvá." (M. Heidegger)

3. Új mátrix • A posztmodern gazdaságban a technológia-fejlesztés évtizedek óta a gazdaságfejlesztés egyik kiemelt prioritása volt • A technológiapiac – mint minden más piac – manipulált, korlátozott piac volt, amelyben néhány gazdasági és tudományos csúcshatalom uralkodott • Most radikálisan új helyzet van: új paradigmák születnek, a gazdasági-pénzügyi világválság felértékeli a technológiai piacot, fokozatosan új piacmodellek létrejöttére van esély • A globális gazdaságban a régi modellek és új feltételek együttes mátrixa jön létre – azúj technológia új piacmodellje jön! • A következő évtizedben egy-egy ország gazdasága csak akkor kerül egyensúly közeli állapotba, ha a technológiai piac új típusú fejlesztését végigviszi

4. Global Future Models • A földi civilizáció és kultúra előtt jelenleg három világmodell programot neveznek meg: 1. Kapitalizmus; 2. Újkapitalizmus; 3. Poszt-kapitalizmus (és ami utána jön); • Az utóbbi évtizedekben létrejött kapitalizmus a pénzpiac központú, manipulált kapitalizmus, amelyet a piac (a láthatatlan kéz) képtelen volt szabályozni és kontrollálni • Az újkapitalizmus programja nem más, mint a korrigált kapitalizmus; a korrigálást a látható kéztől (az államtól) várják, noha a mai (funkcionális) kapitalista állam szintén képtelen szabályozni és kontrollálni • A kapitalizmus és újkapitalizmus egyaránt a közelmúlt világ-modellje, amely elutasítja a társadalmi, az ökológiai, a tudásbeli, az erkölcsi, a kollektív tudatbeli és szakrális koordinációt is • Az emberiség megmaradását csak valamelyik poszt-kapitalista modell, vagy modell-kombináció érheti el, amelynek feltétele az emberiség kollektív tudatának emelése

5. Az új, tudás-vezérelt gazdaság • Szinte minden termék értékében többségbe kerül a hozzá adott érték, avagy az információ, a tudás • A legújabb fejlemény: a tudáságazat kilép a medréből és elfoglalja a gazdaságot (oktatásipar, egészségipar, tartalomipar, stb.) • Szintén új fejlemény: a pénzpiac központú újkapitalizmus is lép és „elnyeli” a tudásgazdaságot, ám az alternatív gazdaság esélye nem rosszabb • Pénztőke és tudástőke egyre inkább oda-vissza váltható • Globális tudásgazdasági piac és egyúttal tudáspiac jön létre, amely újraszabja a globális-lokális világot • A tudásgazdaság viszont a globális gazdasági egyenlőtlenségeket csak részben tompítja • Az új gazdaság nem kezeli a folyamatos válságokat, a manipulált, részlegesen piacelvű gazdasági szisztéma uralkodó marad

6. Poszt-piacgazdaság? • Az elfáradás törvénye. A fordista gazdaságnak vége, a pénzközpontú gazdaság szupermonopol helyzete gyengül, a tudásalapú gazdaság karrierje lassan halad, az e-gazdaság növekszik minden baj ellenére, de mi a megoldás? • A kiáradás törvénye.A gazdaság kilépett a gazdaság medréből – ahogy a tudás kilép a tudástermelés medréből - a technológia már korábban új szerepbe került, az ökológia hatása szintén átterjed a többi szférára • A végjáték törvénye. A klímaválság (is) felborítja a gazdaságot. A szociális piacgazdaság helyett/mellett például a társadalom érdekei alá rendelt gazdaság modellje felé haladunk, a jövő: tudásvezérelt ökológiai társadalomgazdaság? • A paradigmaváltás törvénye. A jövő poszt-piaci gazdasága új modellt teremt, amely egyszerre lesz önellátó és univerzális gazdaság, egyszerre lesz a helyi „pénz” és a globális valuta gazdasága: ember, társdalom, erkölcs és spiritualitás vezérelte gazdaság lesz

7. Mi várható 2020-2025-ig? • Egy-egy országban mitől gyorsul fel, mitől lesz kiugró a gazdasági teljesítmény? Ez a kiugró fejlődés mitől függ: a gazdasági feltételektől; b) a gazdasági és társadalmi intézményektől; c) a kreatív, innovatív cégektől; d) az államtól és az állami támogatástól; e) az új tudástól; f) vagy mástól? • A stagnáló vagy fejlődő országokban az alulfejlettség csapdája kizárja-e, hogy a gazdasági (minőségi) fejlődés felgyorsuljon, s a lemaradás jelentősen csökkenjen? • Hipotézisek: 1. Sehol nincs értelme és nem is lehet a korai, klasszikus kapitalizmust rekonstruálni; 2. A jelenlegi pénzpiac-központú újkapitalizmus nem folytatható; 3, A fenntartható világ programja szerint a gazdasági növekedést felváltja a minőségi fejlődés; 4. A fejlődő országok ötvözhetik a múltat és a jövőt (az adott ország tradicionális világát és a szociális piac(posztpiac)gazdaságot); 5. Az új paradigmák alapján az új technológia bárhol erősíthető és alkalmazható.

8. A technológiai piac és jellemzése „A tudomány alapjában véve úgy viselkedik, mint a részeg ember, aki nagyon keres valamit az utcai lámpa alatt. Amikor a rendőr megkérdezi, hogy mit keres, azt mondja, hogy a kulcsát, amelyet pár méterrel odébb veszített el. Hát akkor miért itt keresi? Mert itt van világos.” (Mérő László)

9. Innováció öt alapesete Josef Shumpeter szerint a klasszikus innováció öt alapesete a következő: • (1) új termékek előállítása, • (2) új folyamatok bevezetése, • (3) új piac megnyitása, • (4) új források megtalálása, • (5) új szervezet létrehozása. Mindemellett „sikeres innovációnak csak az a fejlesztési eredmény tekinthető, amely megvalósul, és hasznot hajt mind a felhasználói, mind az alkalmazói részére” [Gábor Dénes, 1963] Ezt így érdemes értelmeznünk: • Új minőséget állítunk elő • Új elhelyezés, új piac formájában jelenik meg. Ez a piac nem feltétlen új piac, csak a vállalat számára új piac • Új eljárással, technológiával állítjuk elő a terméket • Új beszerzési források • Új szervezet létrehozása vagy a jelenlegi szervezet korszerűsítése. Ha bármelyik feltétel teljesül, akkor innovációs folyamat indult el.

10. A technológiai piac értelmezései • Eredetileg a műszaki technológia - piaci alapon való - értékesítését jelentette • Később a technológiai piac önálló piaci szegmensé vált • Ma már, a tudás vezérelte világban egyre többen ismét az alapkutatások fontosságát emelik ki • A technológiai piac kiszélesedett: kutatási-fejlesztési, vagy innovációs piaccá bővül • A műszaki technológia előbb gazdasági, majd közben társadalmi, végül összetett tudáspiaccá, fejlesztési piaccá vált • A technológiai piac részben posztpiac, vagy egyre inkább az lesz (sőt a tudás piac feletti mozgásokat folytat)

11. Technológiai fejlődés 1. A gazdasági növekedésben a technológiai fejlődés a korábbi gazdasági korszakokban is fontos szerepet játszott. A kilencvenes években azonban a globalizáció és a nemzetközi vállalati rendszerek tevékenysége következtében az új technikai eredmények a termelés és a szolgáltatások korábban soha nem látott széles körében kerültek alkalmazásra. Így a technológia, annak adaptálása, illetve a tudás birtoklása ma a korábbinál is meghatározóbb szerepet tölt be a növekedés tényezői között. A technológia létrehozása és alkalmazása, valamint a gazdasági fejlettség közötti kapcsolatot jól mutatja, hogy a technológia-intenzív termékek előállításának GDP-n belüli súlya nagyjából az országok fejlettségét követi. (Japánban és az USA-ban ez a mutató 3-4%, a skandináv országokban 6-8%. A közép-kelet-európai országok között Magyarország megelőzi Csehországot és Lengyelországot is.)

12. Technológiai fejlődés 2. Ma már nem lehet egyértelműen egyes ágazatokhoz kötni a legfejlettebb technológia jelenlétét, a korábbi merev elhatárolások oldódnak, hiszen a jelenkori húzó technológiák egyik meghatározó jellemzője, hogy nem egy ágazathoz kapcsolódnak, hanem gyakorlatilag horizontálisan lefedik a gazdasági folyamatok jelentős részét Másrészt a jelenlegi technológiai fejlődés ugyancsak meghatározó jellemzője, hogy variálható, több területet átfogó és egyúttal több területen felhasználható tevékenységekben jelenik meg. Emellett egyre több olyan, különösen korábban kevésbé technológia-intenzívnek tekintett ágazat van, amely jelenleg a legfejlettebb technológiák alkalmazási területévé vált. (Pl.: mezőgazdaság, könnyűipar, anyagtechnológiák, stb.) A K+F folyamatok eredményei gyorsabban jelentkeznek a termelésben, az alkalmazott és alapkutatások közötti határok egyre inkább elmosódnak. Vannak olyan országok, ahol a korábbiakban is integrált volt a K+F és az alkalmazás közötti kapcsolat (pl. Egyesült Államok). A K+F a technológia-intenzív tevékenységeknél már nem választható el az általános vállalkozásfejlesztéstől

13. Technológiai fejlődés 3. A meghatározó "jövő-technológiák" sajátossága "horizontális" jellegük , mivel a gazdasági élet gyakorlatilag minden szektorát áthathatják. Ez a folyamat a tudomány különféle területeinek összeolvadását eredményezi, hasznosíthatja az interdiszciplináris vagy "konvergáló" módszereket, és várhatóan olyan újításokhoz vezet, amelyek új területek fejlesztését segíthetik elő. A konvergáló technológiák azt a rendszert jellemzik, amikor a különböző technológiai blokkok valamilyen tudás- és ismeretrendszeren keresztül kölcsönhatásba kerülnek, s egymás jellegzetességeiből építkezve képesek a másik részterület alkalmazásait integrálni. Ezt az összefüggésrendszert a vállalatti tevékenység és a K+F folyamatok hangsúlyainak fokozatos átrendeződése alapján három technológiai blokk egymásra hatása jeleníti meg. Ezek a következők:az info-kommunikációs technológia (IKT), a biotechnológia, és a nanotechnológia

14. Innovációban sikeres országok jellemzői • Korábban az innovációhoz jó alapok alakultak ki, beleértve a jól működő (rugalmas) munkaerő- és árupiacot, és a nemzetközi nyitottságot • Az átlagosnál jobb, hagyományos innovációs fejlődés okai: • Jelentős beruházás a tudásba (oktatás, IKT és K+F) • Új technológiák alkalmazása (főleg IKT), erősebb produktivitás növekedésés folyamat innováció pl. szolgáltatásokban • Üzleti szféra magas részesedése a K+F kiadásokban • Innovátorok széles bázisa, KKV-k nagyobb szerepe, köszönhetően a pénzügyi támogató rendszereknek • Erős nemzeti innovációs aktivitás, pl. élő K+F klaszterek • Innovátorok közti erős együttműködés, különösen a tudomány és az ipar területén

15. Az állam szerepe az innovációban • feladatánál fogva meghatározza az innováció szabályozási környezetétpéldául • új üzleti modellek • foglalkoztatási politikák • adózás • az állam maga is innovátorrá válik • finanszírozza az innovációt • megpróbálja adaptálni a változó gazdasági és társadalmi környezetet • az államnak szüksége van az innovációra... • a globális gazdaságban működő nemzeti/európai versenyképessége miatt • demográfiai változások miatt, melyek • alapvető változásokat okoznak a jóléti rendszerben • megváltoztatják az állam bevételeinek struktúráját • EU-nak egyre növekvő szerepe van az állam átalakításában • „Lisszaboni Agenda”fókusz a munkahelyteremtésre, fenntartható fejlődésre és növekvő versenyképességre

16. EU 7. Keretprogram (1) Az Európai Bizottság elfogadta a „ Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa - iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához.” című dokumentumot, mely meghatározza az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését: • európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül; • az európai technológiai kezdeményezések elindítása; • az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül; • Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára; • európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése; • a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése.

17. EU 7. Keretprogram (2) • A 2007-ben induló 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások - magában foglalja az európai kutatáspolitika hat fő célkitűzést. • A kooperáció specifikus program az, mely a fent említett hat célkitűzés közül hármat foglal magában: így a kollaboratív kutatást, az európai technológiai kezdeményezéseket, illetve a nemzeti programok koordinációját. • Az „Ötletek” az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül. • Az „Emberek” program a már létező Marie Curie akciók továbberősítését szolgálja a tudás és karrierfejlesztés valamint az ipar- akadémia közti mobilitás erősítése érdekében. • A „Kapacitások” a kutatási infrastruktúra, a kutatási potenciál fejlesztését célozza meg.

18. Technológiai Platformok és Közös Technológiai Kezdeményezések • Olyan kutatási területek, melyekben az EU világelsõ lehetne. (Tüzelőanyag cella-, Nanoelektronika-, Biotechnológia és Növény-genomika platformok) • Olyan kutatási területek, melyekben az EU versenyképes lehetne. (Űrkutatási- és Beágyazott rendszerek platformja) • Fenntartható fejlődési platformok . (Vizellátási-, és Fotogalván platform) • Infrastruktúra platformok. (Mobil/zsinórnélküli kommunikációs platformok) • Társadalmi platformok. (Innovatív gyógyszerek az európai platform számára) • Tradicionális szektor. (Termelés, Acél-, Textil-, Építkezés)

19. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) • 2008. szeptember 15-én, a Magyar Tudományos Akadémia épületében ünnepélyes külsőségek közepette megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI). Megtartotta első, alakuló ülését az Intézet Igazgató-tanácsa, elnökének Martin Schuurmans-t választotta. • A kormány szeptemberben elfogadta az Intézet felállásához szükséges intézkedés-csomagot, s gondoskodott az intézet kapcsán tett magyar vállalások (az ETI-nek otthont adó épület 20 éves bérleti díja, illetve az Intézet 20 alkalmazottjának 5 éves bére) anyagi fedezetéről is. • Ján Fidel, az Európa Bizottság tagja a sajtótájékoztatón mondta el: az ETI megalakulása fordulópont a Lisszaboni Szerződésben tett vállalások teljesítményében. • Alapvető szerepe lehet abban, hogy a kutatóhelyeken létrejött tudás a piacra kerülhessen, és ezzel a kutatás valóban az innováció motorjává válhasson.

20. A vezető cégek a technológiai piacon • A Deloitte Technology Fast 500 EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióra vonatkozó teljes rangsora ma a térség 23 országára kiterjedően, az állami és a magánszektor olyan technológiai cégeit rangsorolja, amelyek működésük első évében legalább 50.000 eurós árbevételt realizáltak. • Idén Franciaország tudja felmutatni a legtöbb, listán szereplő vállalkozást, az 500-ból ugyanis 75 vállalat francia. Franciaországot szorosan követi az Egyesült Királyság 69 céggel, ami egyben azt is jelenti, hogy a két ország tavaly óta helyet cserélt a listán. Figyelemre méltó azonban, hogy az Egyesült Királyság cégei közül kettő is bekerült a legjobb öt közé - az első illetve a harmadik helyen. • A Deloitte szakértője hozzátette: A Fast 500-as rangsor alapján egyértelműen látszik, hogy továbbra is meggyőző a szoftverpiac fölénye, ugyanis az 500 cégből 197 ebben az iparágban tevékenykedik. Ezt az Internet/Média kategória követi 98 résztvevővel, majd a Telekom/Hálózat csoport 64 képviselője következik.

21. 14 magyar vállalat a leggyorsabban fejlődő technológiai cégek között • Az 500 leggyorsabban fejlődő cég közé idén 14 magyar vállalat is bejutott. Közülük kettőnek sikerült a legjobb száz közé is bekerülnie. • Az üzleti informatikai alkalmazások integrációjával foglalkozó Alerant Informatikai Zrt., legjobb magyar helyezettként az ötszázas lista 27. helyén végzett, az elmúlt öt év alatt elért 3677 százalékos árbevétel-növekedésével • Az ügyfélhívó-rendszerek és információs terminálok gyártásával, kereskedelmével és üzemeltetésével foglalkozó, az elmúlt öt év során 2233 százalékos árbevétel-növekedést elérő Onlinet Kft. pedig 63. lett a térség leggyorsabban fejlődő technológiai cégeinek rangsorában • Hazánk a Fast 500 rangsorba bekerült cégek számát tekintve ezzel Csehországot (11 cég) és Lengyelországot (8 cég) is megelőzte

22. A magyar technológiai piac A "füstös gazdaságot" felváltó "szuperszimbolikus gazdaságban", a munka új korszakában áttérnek a durva fizikai munkáról a szellemi vagy a pszichológiai és a humán képességeket igénylő munkára, amelynek mind nagyobb hányada "szimbólumfeldolgozásból" áll. (Dalminé Kiss Gabriella)

23. A fontosabb magyar intézmények és jogszabályok • Magyar Országgyűlésnek kutatási és innovációs eseti bizottsága működik • Kormányban kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri poszt van (most: Molnár Károly) • Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jött létre (NKTH) (most: Dr. Csopaki Gyula elnök) és KUTIT, Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács • 19 Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) és 19 egyetemi-vállalati Kooperációs Kutatóközpont (KKK), s 7 Regionális Innovációs Ügynökség alakult (RIÜ) • Törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (2004), s Kutatási és Technológiai Innovációs Alap született • Tudományos, Technológiai és Innovációs (TTI) Intézkedési Terv készült • Nemzeti Technológia Program és új pályázati rendszere

24. 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról • Az Országgyűlés 2004. december 20-án elfogadta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt (Ktitv). • Az innovációs törvény a terület első átfogó hazai jogszabálya, ami közel két éves szakmai egyeztetés alapján készült el. Átfogó kerettörvényként kívánja segíti a versenyképesség fokozását, a kutatási eredmények hasznosítását, az innovációt. Az európai elvekkel összhangban rögzíti az állam feladatait és a támogatások alapelveit. Oldja a kutatóhelyekre vonatkozó merev finanszírozási szabályokat, segíti a szakemberáramlást a kutatóhelyek és a vállalkozások között. Megkönnyíti a szellemi alkotásokat hasznosító innovatív kisvállalkozások alapítását. Adókedvezményt nyújt a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi kiadásaira és garanciaalapot hoz létre számukra. Meghatározza a vállalkozások számára országosan és regionálisan nyújtott innovációs szolgáltatások körét. A törvénytervezet kiterjed az innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére. Foglalkozik a tudományos kutatás, műszaki fejlesztés társadalmi elismertségének javításával.

25. CXXXIV. Törvény, 5. § (1) A Kormány.. • a) megalkotja, és szükség szerint megújítja középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (a továbbiakban: TTI) stratégiáját; • b) a TTI stratégia megvalósításáról kétévente beszámol az Országgyűlésnek; • c) az állami költségvetés előkészítése során - az államháztartás forrásaival és egyéb kötelezettségeivel összhangban - javaslatot tesz a TTI stratégia időarányos céljainak megvalósításához szükséges feltételekre és forrásokra; • d) támogatja az EU programjaiban és más nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésekben történő magyar részvételt; • e) támogatja és ösztönzi a vállalkozásokat annak érdekében, hogy hasznosítsák a hazai kutatás-fejlesztés eredményeit, valamint a külföldön létrejött tudást és technológiát; • f) tudomány- és gazdaságdiplomáciai eszközökkel és a fejlett technológia kereskedelmének ösztönzésével elősegíti a Magyarországon létrehozott szellemi alkotások és technológia hazai érdekekkel összhangban álló külföldi hasznosítását; • g) programokat, intézkedéseket kezdeményez és finanszíroz a kutatás-fejlesztés hazai és nemzetközi infrastruktúrájának kiépítésére, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű kutatás-fejlesztési, kutatáshasznosítási és technológiai innovációs feladatok megoldására;

26. CXXXIV. Törvény, 5. § (1) A Kormány.. • h) meghatározza a támogatási rendszerben érvényesítendő teljesítmény-követelményeket; • i) meghatározza a támogatási rendszer független értékelésének és ellenőrzésének elveit, tartalmi követelményeit és rendszerét; • j) gondoskodik a programok és projektek közfinanszírozású támogatására fordított források összehangolását, számbavételét, átláthatóságát teljes körűen és egységes rendben biztosító, a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tervezési, felhasználási és elszámolási szabályok kialakításáról és alkalmazásáról. • (2) A kormányzati TTI stratégiát a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter dolgozza ki és koordinálja annak megvalósítását. • (3) A TTI stratégia kialakításában a Kormány együttműködik a tudományos élet képviselőivel, a vállalkozásokkal, valamint a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel és más civil szervezetekkel. • 6. § (1) A miniszterek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke feladatkörükben - a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel együttműködve - részt vesznek a kormányzati TTI stratégia és megvalósításának eszközrendszere kidolgozásában, valamint érvényesítésében.

27. CXXXIV. Törvény, 5. § (1) A Kormány.. • (2) A miniszterek, valamint az MTA főtitkára feladatkörükben - a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel együttműködve - • a) felügyelik a fejezetükhöz tartozó költségvetési szervként működő kutatóhelyeket, illetve az azokat magukban foglaló költségvetési szerveket a rájuk irányadó szabályok szerint; • b) a forráskoordináció szempontjainak figyelembevételével gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről, rendelkezésre bocsátásáról, kezeléséről és felhasználásáról, valamint annak ellenőrzéséről; • c) gondoskodnak a rendelkezési jogosultságukba tartozó elő-irányzatokból támogatott kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programoknak a 13. §-ban foglaltaknak megfelelő értékeléséről; • d) ellátják a nemzetközi szerződésekből rájuk háruló TTI feladatokat; • e) támogatják a hasznosítást, kutatás-fejlesztési célú szakmai együttműködések és technológiai innovációs hálózatok kialakítását, működését; • f) a szakterületükre irányuló támogatott kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok tekintetében részt vesznek a tartalmi követelmények és a támogatási feltételek meghatározásában.

28. K+F képviselet a magyar kormányban • Több tárcát érintő tevékenység. A Kormány 2007-2010-re vonatkozó tudomány, technológia és innováció politikai (TTI) intézkedési tervéről szóló 1066/2007 (VIII.29.) Korm. határozat feladatai között szerepelnek az alábbiak: • a) K+F források összehangolása. Az ágazati források összehangolása, erre alkalmas szervezeti keretek eljárásrend kialakítása. (egységes cél és eszközrendszer, egységes nyilvántartási és értékelési és monitoring rendszer kialakítása a közpénzből, de különböző csatornákon finanszírozott K+F+I pályázatokra vonatkozóan, kiszűrve az átfedéseket és feltárva a "fehér foltokat"). • b) A hazai K+F+I egységes közfinanszírozási rendszerének kialakítására vonatkozó javaslat elkészítése • A fenti feladatok végrehajtása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), ma Nemzeti Fejlesztési ésGazdasági Minisztérium (NFGM) koordinálásával 2007. októberében megalakult egy szakértői szintű tárcaközi egyeztető munkacsoport. A munkacsoport tevékenységének jogalapját a fenti Kormányhatározat, illetve a Kormányzat és az EU irányából egyaránt megnyilvánuló, az átfedések nélküli forráskoordináció megvalósításával kapcsolatos elvárások jelentik.

29. Mit támogat a magyar kormány? A kormány szerint a magyar vállalkozások sikere az innováción múlik, így - többek között - támogatni kívánja • a vállalati K+F-et, • a vállalati kutatóhelyek létrehozását, • az energiahatékony megoldások kidolgozását, • az iparjogvédelmi oltalom megszerzését, • az eredeti hazai termékek kialakítását és nemzetközi piaci bevezetését. • Programokat indít a mérnöki és a természettudományos képzés és karrier segítésére, népszerűsítésére. • A kormány biztosítja az akadémiai és felsőoktatási alapkutatások szabadságát, és támogatja az EU új alapkutatási programjában való részvételt.

30. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal • Az NKTH közhivatal a Nemzeti Fejlesztési és GazdaságiMiniszter irányítása alatt. Az NKTH stratégiai tervei a Magyar Kormány által elfogadott Tudományos, Technológiai és Innovációs (TTI) Intézkedési Terv, illetve a Nemzeti Fejlesztési ésGazdasági Minisztérium (NFGM)által lefektetett általános gazdaságpolitikai célkitűzéseken belül helyezkednek el. • Az NKTH - mint a NFGM irányítása alatt álló központi intézmény – tehát külön, önálló gazdaságpolitikai stratégiát nem épít.  Pályáztatási politikáján keresztül azonban az NKTH közvetve hatást gyakorol hosszú távú gazdasági és technológiafejlesztési folyamatokra. Az NKTH kutatás és fejlesztéstámogató tevékenysége befolyással van ezen kívül még a tudomány és oktatáspolitikára, illetve a regionális fejlesztéspolitikára is. • A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2008. februárjától kezdve – megújított rendszerben - több új pályázatot írt ki.

31. Az NKTH felismerése • Magyarország jövője függ attól, hogy követni tudja-e azoknak a kis országoknak a példáját, amelyek felismerve az extenzív fejlődés korlátait, az olcsó munkaerőforrások kimerülését, az esetleges természeti erőforrások hiányát egy-két évtized vagy még rövidebb idő alatt… • …átállították gazdaságukat a technológiai fejlesztés, a magas hozzáadott értékű termékexport, néhány koncentrált területen a csúcstechnológia kifejlesztésének, a drága, magasan fizetett, magasan képzett munkaerő kiépítésének útjára

32. Iparjogvédelem - szellemi tulajdon hasznosítása • Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) feladata az iparjogvédelem és az eredeti szellemi termékek jogvédelme. A kutatási eredmények megjelenhetnek konkrét innovatív termékben, valamint szellemi termékekben. • A szellemi tulajdon védelmét többek között az alábbi jogszabályok segítik: • 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról • 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról • 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról • 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról.

33. A lokális technológiai piac

34. Regionális technológiai piac és a kis és középvállalkozások • Egy-egy régió gazdaságának dualitását jelzi, hogy az erősen exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a belső piacra termelő, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor közötti termelési, innovációs és információs kapcsolatok kiépítése nem felel meg a korszerű, hálózatszerű gazdaság követelményeinek • A vállalkozások versenyképessége szempontjából világosan meg kell különböztetnünk a fejlett technológiával, hozzáadott értéket és magas minőséget képviselő, viszonylag szűk beszállítói illetve exportra termelő közepes méretű vállalatokat a hagyományos, gyakran tömegárut előállító, kevésbé modern vagy egyenesen korszerűtlen berendezésekkel, illetve technológiával ellátott, korlátozott erőforrásokkal rendelkező kis- és mikro-vállalkozásoktól

35. Regionális technológiai piac és a kis és középvállalkozások • Problémaként jelentkezik, hogy a hazai beszállítók és potenciális beszállító vállalkozások nagy része jelenleg kis hozzáadott érték tartalmú tömegterméket szállít. A vállalkozáson belüli termék- és technológiai innovációnak a kisebb vállalkozások esetében gyakorta gátat szab a kutatás-fejlesztésbeli kapacitás hiánya, a pénzügyi korlátok és e cégek a kis létszámnak betudhatóan általában nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel sem • Az innovatív termékek hiányán túl hátráltatja a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok közötti együttműködést az is, hogy a hazai vállalkozások jó része még nem képes megfelelni a vásárló vállalatok előírásainak, egyrészt szakmai-felkészültségbeli, másrészt infrastrukturális hiányosságok (pl. raktározási feltételek, szállítás) okán • A régióban működő mikro-, kis- és középvállalkozások innovációjának jelentős akadálya a forráshiány. Elengedhetetlen ezért a vállalkozások "feltőkésítése". Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a régió innováció-orientált gazdaságfejlesztése terén a vállalkozások piacra jutásának támogatása, finanszírozási programok indítása, regionális alapok

36. A lokális innovációs fejlesztés céljai a régióban működő kis- és középvállalkozások verseny-képességének javítása és a nagyvállalatokhoz való termelési, innovációs kapcsolódásuk erősítése a KKV-k nagyvállalatok igényeinek megfelelő, korszerű technológiájú, stratégiai termékek előállításának ösztönzése, a KKV-k felkészítése a nagyvállalatok logisztikai-minőségügyi elvárásainak való megfelelésre, a kis- és középvállalkozói szektor működési feltételeinek javítása, a KKV-k K+F tevékenységének növelése, a KKV-k azon képességének javítása, hogy fejlesztéseikhez finanszírozási forráshoz juthassanak, a regionális szintű támogatásokhoz és hitelekhez jutás egyszerűsítése, a kockázati tőke könnyebb elérhetősége, a vállalkozások „alultőkésítettségének” megszüntetése; a szektor fejlesztéseinek és beruházásainak ösztönzése a szektorba irányuló tőkeáramlás révén, a célcsoport versenyképességének, gyártási színvonal növekedésének, innovációs készségeik és képességeik fejlesztése, a KKV szektor munkahelyteremtő képességének növelése

37. Huzóágazat - tolóágazat • Ahhoz, hogy egy ígéretesnek tetsző kutatási-fejlesztési terület húzóágazattá fejlődjék, szükség van "tolóágazatra" is, vélte például Kuthy Antal, az Egroup Rt. vezérigazgatója • Egy magyar közép- (vagy pláne kis-) vállalat összeszedhet ugyanis akkora vakmerőséget, hogy annyira frekventált ágazatban, mint az információs és kommunikációs technológiai ipar, versenyre keljen a "kemény" piac meghódításáért. • Ám miközben "multikkal" kell szembenéznie, a cég nem maradhat védtelen, nem állhat meg kizárólag a saját lábán: szükség van banki és szellemi támogatásra, lehetőleg állami háttérre, bizonyos protekcionizmusra

38. Hálózati gazdaság Manuel Castells szerint az információs gazdaság új szervezeti paradigmája a következőkre épül • -   gazdasági hálózatok, • -   technológiai eszközök, • -   globális verseny, • -   az állam viszonyulása a gazdasági folyamatokhoz, • -   a hálózat vállalat megjelenése és megerősödése. Ezt az öt dolgot pedig az információs társadalom szelleme (sajátos kultúrája) ragasztja össze: a kreatív destrukció, a folyamatos változás, amely lehetetlenné teszi a pozíciók megszilárdítását, hosszú távú stratégiák változatlan végrehajtását, mert ebben az esetben a hálózat rögtön rugalmatlanná és életképtelenné válik.

39. A technológiai piac finanszírozása Ez még inkább kézzelfogható olyan esetben, amikor az erkölcsi normáknak kellene a gazdasági érdekeknek gátat szabni. Gondoljunk csak a közismert mondásra: A pénz olyan mint a trágya, csak akkor használ, ha szétterítjük. Ezt a felfogást kevésbé virágnyelven a legtöbb vallás már régóta magáévá tette. Azonban ez az erkölcsi nyomás homlokegyenest ellenkezik a kamat fogalmával, ami éppen, hogy a pénz felhalmozására ösztönöz. (Bernard A. Lietaer)

40. Az innováció finanszírozása • Az innováció finanszírozása mindenekelőtt nem korlátozódhat csak a versenyképes találmányok és technológiák finanszírozására. Több száz találmány közül csak egy százas nagyságrendű érhet el a szabadalmi hivatalig, míg ezek közül is csak néhány szabadalmaztatott termék közül (4%) egy pár hozhat annyi bevételt, amellyel vissza lehet finanszírozni az összes elkezdett találmány anyagi vonzatát. Ezt a rendszert egy piramisként elképzelve, nem mondhatjuk meg, hogy mely termékek lesznek végül a piramis csúcsán. • Egy találmány piaci bevezetését általában egy vállalkozás keretein belül érdemes véghezvinni, amely tőkeszükségletének kielégítését két részre oszthatjuk. A korai szakaszt általában a család és barátok (3F), támogatási programok és az üzleti angyalok támogatják. A terjeszkedési szakaszba már intézményesített kockázati tőke is bekerülhet, avagy banki kölcsönök is felvehetők, sőt legjobb esetben a termék tőzsdére vitele is bekövetkezhet. • A két szakasz közötti részt nevezzük finanszírozási szakadéknak, amelyben egy termék lassú fejlődési üteme esetén baráti támogatásokból elapadhat a szükséges tőke, ellenben annyi bizonytalanságot még tartalmazhat a projekt, hogy a formális kockázati tőke számára még ne legyen biztonságos befektetni.

41. K+F források (2007) • Az európai színvonal: Az európai K+F ráfordítások 2007-ben a GDP 1,84 %-a körüli értéken stagnálnak, ami messze van a 2000-ben elfogadott és 2005-ben megújított lisszaboni stratégiában rögzített 3%-os célkitűzéstől. • A magyar kutatásfejlesztés forrásai 2007-ben a GDP 0,97 százalékát tették ki, amely érték kismértékű csökkenést mutat a 2006-os forrásokhoz képest • Azonban mindenképpen bíztató lehet a vállalati források növekvő mértéke a tavalyi év során • Az elmúlt évben jócskán közeledtek egymáshoz a vállalati, valamint az állami támogatások: míg a közfinanszírozás 170 milliárd forintra rúgott, addig a vállalatok 120 milliárd forinttal járultak hozzá a kutatás-fejlesztéshez

42. Innovációs járulék A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint - elkülönített állami pénzalapként jött létre. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására és tegye lehetővé • - a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzését, támogatását, • - a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás-fejlesztés erősítését, • - a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, valamint • - az innovációs infrastruktúra fejlesztését. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítását hivatott szolgálni.

43. Innovációs járulék 2 • A járulékalap 0,3 százalékát kell a cégeknek innovációs járulékként megfizetni, azonban ez a bruttó összeg még három jogcímen csökkenthető. • A bruttó járulékból ugyanis le lehet vonni a cég saját működési körében végzett, a költségvetési gazdálkodási rendszerben lévő szervezetektől, valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott apparátusoktól megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költségét. Azt jó, ha tudják, hogy bármely cég bármely témában megrendelhet vagy végezhet kutatás-fejlesztést, vagyis mondjuk egy hitelintézet is megrendelhet egy közhasznú társaságtól kutatás-fejlesztést. • Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a levonható költségeket – bármely előző esetben – csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett kiadások fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összegével. Fontos, hogy a levonásnál mindig csak az abban az üzleti évben felmerült és elszámolt költség állítható szembe az akkor esedékes járulékkal.

44. A lehetséges jövő • A magyar Technológiai Előretekintési Programban (a TEP-ben) hét területet elemeztek, ezek: 1. az oktatás és a foglalkoztatás, vagyis az emberi erőforrások, 2. az élettudományok és az egészségügy, 3. az informatika, a távközlés és a média, 4. a természeti és az épített környezet, 5. a termelési és az üzleti folyamatok, 6. az agrárgazdaság és az élelmiszeripar, 7. a közlekedés és a szállítás. • Külön-külön 20-25 fős munkacsoportok szakmai vitái, háttértanulmányok, szakmai konzultációk és a kétfordulós, közvélemény-kutató Delphi-felmérés alapján készültek el a munkacsoportok egyenként is könyvterjedelmű jelentései. Ezek részletesen feltérképezték a vizsgált terület hazai helyzetét, nemzetközi fejlődési irányait, és feltárták azokat a legfontosabb tényezőket, amelyeknek aktív vagy passzív alakításával a magyar társadalom különböző szereplői befolyásolni tudták a szakterület és az egész ország jövőbeli fejlődését. • Mindezek alapján különböző fejlődési pályák forgatókönyveit írták le, s fejlesztési javaslatokat tettek. A sokváltozós, bonyolult előretekintéseket cikksorozatban ismertették.

45. NFT II. 2007-2013 OPERATÍV PROGRAMOK Ágazati OP-k •  Gazdaságfejlesztési OP •  Közlekedési Infrastruktúra fejlesztése OP •  Társadalmi Megújulás OP •  Társadalmi Infrastruktúra OP •  Környezet- és energiafejlesztés OP •  Közigazgatás Megújítása OP •  Elektronikus Közigazgatás OP Regionális OP-k •  Dél-alföldi ROP •  Dél-dunántúli ROP •  Észak-alföldi ROP •  Észak-magyarországi ROP •  Közép-dunántúli ROP •  Közép-magyarországi ROP •  Nyugat-dunántúli ROP

46. GOP 1. PRIORITÁS: K+F és innováció a versenyképességért • 1.1. intézkedés: PIACORIENTÁLT K+F TÁMOGATÁSA ÉS A KUTATÁSI-TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSZTÖNZÉSE • 1.2. intézkedés: INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI PARKOK TÁMOGATÁSA • 1.3. intézkedés: A VÁLLALKOZÁSOK ÖNÁLLÓ INNOVÁCIÓS ÉS K+F TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSZTÖNZÉSE

47. NFT II. GOP pályázatok, 2008

48. Üzenetek Daniel Daianu szerint az új paradigmának mindenképpen része kell, hogy legyen a globális kormányzás (global governance) és nemzeti szintű gazdaságpolitika formálására való képesség és elkötelezettség (policy ownership). E két elv gyakorlatba való átültetése teremtheti meg az összhangot a nemzeti és a globális szint között.

49. Mi az újdonság? • A recept látszólag és ténylegesen is egyszerű: a sok tényező között főként az új tudás és az ebből születő jövővízió a kulcs • Négy-öt tőkeerős és egyben okos vállalkozó segítségével nyolc-tíz nagyeszű tudós (vagy feltaláló) a semmiből, akár a dzsungelben is új gondolatokat szülhet és új technológiákat hozhat létre • Közben a technológia-intenzív országokból még tudásokat és technológiákat is importálhatnak • Minden országnak néhány technológiai csúcságazatot ki kell választania, amelyben a világ legjobbjai közé akar kerülni • Az új szemléletű technológiákból piaci/posztpiaci termékek születhetnek • Feltéve, ha a korszellemen (avagy a régi paradigmákon) átlépnek, már azért is, mert nincsenek alávetve a korábbi tudásoknak és saját tradicionális kultúrájukban számos felismerést megtalálhatnak • Ideális esetben az állam megkeresi a technológiafejlesztés úttörőit és támogatja őket, miközben megtervezi, létrehozza, finanszírozza és működteti az új modellű technológiai piacot és elektronikus piacot/posztpiacot • Szinte minden lehetőség adott lehet!

50. Köszönöm a figyelmüket! • www.strategiakutato.hu • www.inco.hu • www.vargacsaba.hu • www.metatheory.info • www.arcafolyoirat.hu • vargacs@strategiakutato.hu • csorba.eva@strategiakutato.hu