Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu

1. A KÖZÚTHÁLÓZATRÓL ÉS AZ AUTÓPÁLYÁKRÓL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Az épített környezet humánökológiája - közlekedés http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/ Budapest, 2007 február 19.

2. A múlt órán: a városi közlekedésről • A városi köztér: Fórum, Korzó, Piac. Helyek és nem-helyek • A városi közterületek találkozási hely funkciója fokozatosan kiüresedett, bezárkózás, a közterületnek való hátat fordítás jellemzi a köztérhez való viszonyunkat. • A változásoknak az egyik elősegítője volt az autó, és a városi térnek az autók folyamatos áramlása érdekében végzett áttervezése, a nem-hely funkciójú terek szaporodása. • A városi gépkocsi-használatot jól modellezi a ‘közlegelők tragédiája’: miközben rövid távon és a magunk szempontjából racionális döntést hozunk, egyben mindenkinek (önmagunkat is beleértve) rontjuk az utazási körülményeit. • A lakható város megteremtése érdekében vissza kell fordulnunk az utca, a közterület felé, és meg kell változtatnunk a mára ott kialakult prioritásokat. Ez részben várostervezési, várospolitikai feladat, de emellett mindenki maga is tehet azért, hogy gyalogosként visszafoglaljon valamit a városi köztérből.

3. A közúthálózatról és az autópályákról • A szárazföldi távolsági közlekedés nehézségei • A közúti közlekedés funkcionális rétegei • Az inter-regionális közúti kapcsolatok kialakulása • A hazai autópályák épülése: a struktúraváltás csődje • Alternatív hálózati lehetőségek összehasonlítása • Az előadás alapja egy cikk: Fleischer Tamás (1994) A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakításának néhány kérdéséről. Közlekedéstudományi Szemle Vol. 44. No. 1. (január) pp.7-24http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf93/APOKO930912.pdf • A közlekedésföldrajz a hálózatokról

4. „A közúthálózatról és az autópályákról” „Minden esetre csak minmagunktul függ hazánk eddigi mulasztásibul a lehető legnagyobb nyereményt vonni az által, hogy a polgárosodott világ drágán szerzett tapasztalatait, mellyek teljes kifejlődésükben állnak előttünk, felhasználjuk; mi egyedül attul föltételeztetik: mennyire tudjuk azokat saját viszonyinkra alkalmazni, s e közben megóvni magunkat a vak utánzás, avagy szertelen elbizakodás ballépéseitül. Szóval függ a külföldi tapasztalatok elfogúlatlan birálásátul, s saját viszonyaink helyes felfogásátul.” Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

5. A szárazföldi közlekedés nehézségeiről Repin: Hajóvontatók a Volgán

6. A hazai alsóbbrendű hálózat a falvakat összekötő egykori szekérutak mintázatát őrzi. A vonalvezetést a terep-, a tulajdon- és a talajviszonyok határozzák meg.

7. Patkó Károly: Útjavítók (1928)

8. A városokat összekötő főhálózat egy egészen más, új struktúrát képez. Városok körüli sugárirányok. (1851-)

9. „A közlekedési vonalak meghatározásánál – kivált a vaspálya fővonalainál – elengedhetetlen szabály, hogy azok a kijelölt végpontok felé egyenes irányban vezessenek, mert ez mind az átviteli mind a helybeli forgalomnak főfeltétele. Ezen szabályt még akkor is szigoruan meg kell tartani, ha szinte ez által némelly helyek látszólag szenvednének is; mert ha a helybeli érdekleteknek a fővonalak irányára befolyás engedtetik, vagy ha a fővonalokkal egyszersmind minden nevezetes helyeket érinteni akarunk, ebbül az fog okvetlenül következni, hogy egy bizonyos vonalban annyi mindenféle czélok elérése fog együtt kivántatni, hogy elvégre semmi egész s rendszeres nem alakulhat.” Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

10. Az 1960-as évektől induló autópályaépítések a legforgalmasabb fővárosi bevezető főutakat próbálták tehermentesíteni

11. Úgy tűnik, az átlagos napi forgalom alakulása alátámasztja az első autópályák helyének megválasztását.

12. Európa keleti felében az autópályák szinte mindenütt a fővárosok bevezető szakaszait váltották ki

13. Lehetett volna másként? Automobilutak terve 1941-bőlA tervezett autópályák a főutak szögfelezőibe kerültek

14. „Sugaras-gyűrűs” hálózat terve 1974-ből

15. Új útszámozás 1975-ből: a TEN és a korridorok előképe Kialakul egy új hálózati szint: régiókat összekötő utak

16. Az 1997. évi, 70. Bélyegnapra megjelent blokkon az 1905. május 15-én elkészült első postaautó látható, amit az akkor megnyílt budapesti autó-kiállításon is bemutattak. Az autót Csonka János tervezte, aki 1902-ben kapott erre megbízást a Postától

18. Gyorsforgalmi hálózat terve 1991-ből. Kezd kiformálódni három kelet-nyugati folyosó

19. A nyolcvanas évek végén magán kezdeményezésű terv készült a déli autópálya megépítésére

20. A körülbelül 750 km hosszú déli autópálya felvázolt helye

21. Egy téglalap négy sarokpontjának összekötése a legrövidebb összes vonal segítségével.

22. Egy téglalap négy sarokpontjának összekötése a legrövidebb összes vonal segítségével. Steiner-pontok kialakulása

23. A „boriték” vonal ráhelyezése az ország térképére

24. Korai kísérletek rácsos mintázatú hálózat kialakítására. (Megjelent Közlekedéstudományi Szemle 1994 január)

25. A nyitott gyorsforgalmi rácshálózat sémája

26. Hálózati változatok összehasonlítása

27. A 2030-ra tervezett gyorsforgalmi hálózat elképzelése 1999-ből

28. (a) keveredik egy sugaras-gyűrűs elképzelés a nyitott hálós rendszerrel. (b) keverednek a főútvonal-hálózati funkciók és a régióközi folyosók funkciói (c) a gyorsforgalmi hálózat közvetlenül ki akarja szolgálni mindazokat a forgalmilag érzékeny területeket, amelyeket éppen mentesítenie kellene. (d) elvi, funkcionális tisztázatlanságot jelez egyes városok zsákszerű gyorsforgalmi bekötése a közelében elhaladó folyosóhoz. (e) elvi tisztázatlanságot jelentenek a térképen az egymáshoz közeli párhuzamos folyosók. (f) megoldandó tisztázatlanságot jeleznek a térképen megjelenő kisméretű háromszögek. Mi hibás struktúrábantervezzük a tranzitfolyosókat (g) hibás meggondolást jeleznek a közvetlenül vízpartra tervezett autópályák.

29. M1 autópálya, Győr elkerülő szakasz

30. A Magyarországon át vezető pán-európai (vagy helsinki-) folyosók közúthálózati interpretációja.

31. A 2000. évi Útügyi Napokon jelent meg először hivatalos elképzelésben az M8-as gyorsforgalmi út vonala.

32. És a hivatalos autópálya-fejlesztési tervezet GKM 2003 „Sztráda express”

33. A tanulságok összefoglalása • A közúthálózatoknak megkülönböztettük három funkcionálisan eltérő rétegét: a falvakat összekötő alsóbbrendű utakat, a városokat összekötő főúthálózatot, valamint a régiókat összekötő gyorsforgalmi hálózatot. • Az új szintek kialakulása új funkciók létrejöttét is jelentette, amelyek jó kiszolgálásához új térbeli struktúrák tartoznak. • Mindegyik szint hagyományos feladatát továbbra is el kell látni, a kialakuló új szint nem veszi át a korábbi funkciókat. • Nálunk egyelőre nem alakult ki a régióközi kapcsolatok ellátásának feladatköréhez illeszkedő új struktúra, és egyáltalán nem működik a hálózati szinten történő tervezés. • A jelenleg tervezett autópálya-folyosók nem felelnek meg a régióközi kapcsolatok követelményeinek: a tervezők nem érzékelik a többrétegű és többfunkciós rendszer belső összefüggéseit, és az új pályák egy hibás főváros-centrikus struktúrában készülnek.

34. Közlekedésföldrajzi megközelítés: a közlekedési rendszer Kis kiegészítés a hálózatokról Nodes Origins Destinations Intermediacy Terminals Locations Friction People Freight Information Flows Linkages Networks Demand

35. Kis kiegészítés a hálózatokról Paul Baran hálózatai.Központosított, decentralizált és elosztott hálózatok sémája - 1964. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest.

36. Kis kiegészítés a hálózatokról A hálózatokról a közlekedésföldrajzban.Forrás: Rodrigue, J-P et al. (1998) Transport geography Web Site. Bishop’s University, Dep. of Geography

37. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Rodrigue, J-P et al. (1998) Transport geography Web Site. Bishop’s University, Dep. of Geography Ha az átlagos eljutási hosszt két tetszőleges pont között rövidíteni akarom, egyre hosszabb lesz a kiépítendő összes hálózat.

38. Kis kiegészítés a hálózatokról Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetéseForrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

39. Kis kiegészítés a hálózatokról Közlekedési hálózatok és a földrajzi specializációForrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

40. Kis kiegészítés a hálózatokról Közlekedési hálózatok és a földrajzi szegregációForrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

41. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Valdis Krebs http://www.orgnet.com Degree centrality, betweenness centrality. A hatalom eloszlása a hálózaton belül.

42. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Valdis Krebs http://www.orgnet.com A hatalom eloszlása a hálózaton belül.

43. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Valdis Krebs http://www.orgnet.com A hatalom eloszlása a hálózaton belül.

44. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Valdis Krebs http://www.orgnet.com A hatalom eloszlása a hálózaton belül.

45. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Valdis Krebs http://www.orgnet.com A hatalom eloszlása a hálózaton belül.

46. Kis kiegészítés a hálózatokról Forrás: Valdis Krebs http://www.orgnet.com A hatalom eloszlása a hálózaton belül.

47. A KÖZÚTHÁLÓZATRÓL ÉS AZ AUTÓPÁLYÁKRÓL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Az épített környezet humánökológiája - közlekedés http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/ Budapest, 2007 február 19.