170 likes | 405 Views
Magyarország – Azerbajdzsán: kultúrák párbeszéde Gazdasági kapcsolatok az Európai Unió és Azerbajdzsán között. Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2009. november. 3. Intézményes keretek: a kilencvenes évek.
E N D
Magyarország – Azerbajdzsán: kultúrák párbeszédeGazdasági kapcsolatok az Európai Unió és Azerbajdzsán között Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2009. november. 3.
Intézményes keretek: a kilencvenes évek • 1991 vége: feladat keretrendszer újraépítése (1917 előtti európai szerepvállalás: pl. Rotschildok, 1917 után: Moszkva-központúság) • 1991:TACIS – segítségnyújtás átalakulási folyamathoz • 1997: Energia Charta Megállapodás ratifikációja • 1999: Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PCA) – politikai és gazdasági vetület, piacgazdasági szemlélet, MFN bánásmód (aláírás: 1996)
Intézményes keretek: a kétezres évek 2004: Európai Szomszédságpolitika (ENP)dél-kaukázusi kiterjesztése – gazdasági vetület: „közelebb hozni” a partnerországokat 2006: ENP Akcióterv (5 éves)– gazdasági együttműködés célterületei (gazdasági átalakulás, energetika, szektorális együttműködés) 2006 november: Memorandum of Understanding (energetikára) 2007-től: ENPI – gazdasági prioritások: társadalmi-gazdasági reformok jogi közeledéssel, energetika és közlekedés (2007-2010: 92 millió euró) 2009: Keleti Partnerség (EaP) programja – gazdasági integráció (FTA+) lehetősége, energetikai együttműködés 2009. légügyi egyezmény ?: WTO - tagság
Motivációk • EU oldalán: • Azerbajdzsán fokozatos felértékelődése (1.uniós energiaprognózisok, 2.keleti bővüléssel földrajzilag is közelebb kerülés EU határaihoz; 3. robosztus gazdasági növekedés Azerbajdzsánban) • Azerbajdzsán oldalán: • FÁK-beli gazdasági beágyazottság oldása • Nyitás Nyugat felé Külkereskedelem+FDI energetika
Gazdasági reformok legfrissebb eredményei 2008: számos pozitív lépés az üzleti környezet javítása érdekében „TOP Reformer” (World Bank) Üzleti regisztráció terén: ‘one-stop-shop’ rendszer kialakítása Vámügyek terén: ‘single window’
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Külkereskedelem:1. jellemzők • MFN-bánásmód • Korábban textilágazat kiemelve: 2007 októberétől PCA rendelkezései • Kétezres években: dinamikus felfutás, különösen 2005-től • EU legjelentősebb dél-kaukázusi partnere • Uniós deficit („energiaszámla”) • Perspektívák további dinamizmusra kiválóak
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Külkereskedelem:2. szerkezeti sajátosságok • EU export: - diverzifikált:gépek, közlekedési eszközök (arányuk 40% fölötti), feldolgozott termékek (vegyiáruk, fémek és fémtermékek, élelmiszerek) • Azeri export: • Kőolaj dominanciája: EU-t célzó azeri kivitel 98%-a! (teljes azeri exportban is hasonló, 2008: 97%!)
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Azerbajdzsán súlya az EU külkereskedelmében • Importoldalon: 34. (2007) • Exportoldalon: kevésbé jelentős – EU számára kihasználatlan lehetőségek!
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az azeri export legfontosabb célterületei, %-os részarány
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az EU-azeri gazdasági kapcsolatok meghatározója: energetika • Energetika dominál: • Külkereskedelemben • Külföldi tőkebefektetésekben (uniós vállalatok a legjelentősebb befektetők: BP, Total, Elf) • Kétoldalú intézményes keretrendszer is legfejlettebb az energetika vonatkozásában • EU energetikai regionális kezdeményezései azeri részvétellel • INOGATE • Bakui kezdeményezés
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az EU kőolajimportjának megoszlása 2008-ban, %-os részarány
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az EU Azerbajdzsánból származó kőolajimportjának (nyers olaj +kőolajtermékek) növekedése (milliárd euró)
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Energetikai projektek, csővezetékek • Működő: • Baku-Tibilisi-Ceyhun olajvezeték • Baku-Tbiliszi-Erzurum gázvezeték • Jövőbeni: • „Déli vezeték” kérdése • Azerbajdzsán: mint tranzitország is jelentős
MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Következtetések • Az EU-azeri gazdasági kapcsolatok jövője perspektivikus. (megfelelő intézményes keretek, javuló üzleti környezet Azerbajdzsánban, bővülő piac mindkét oldalon) • Szcenáriók: A. Erősödés az energetika mentén: kőolajkivitel további növekedése, hosszabb távon földgáz megjelenése (Nabucco és/vagy Déli Áramlat) B. Fejlődés diverzifikációval: - az előbbi energiadominancia mellett (olaj+gáz!) az azeri kivitel szerkezetének egyoldalú jellege oldódik - az uniós befektetések is szélesebb ágazati spektrumban jelennek meg Azerbajdzsánban - az uniós kivitel dinamikusan bővül, és nagyobb hányadban sikerül az energiabehozatal ellentételezése, azaz a külkereskedelmi hiány csökkenő tendenciát mutat.