A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai

1. A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai

2. Az állam fogalma Állam: A nemzetközi jog meghatározza az állam ismérveit, mint az államfogalom minimális és releváns kellékeit. A három legalapvetőbb ismérv a terület, a népesség és a főhatalom. Pontos meghatározást azonban a nemzetközi jog sem ad.

3. Az állam főbb funkciói • megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, • társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), • összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), • ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, • együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika).

4. Az alkotmány fogalma Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti(más néven íratlan) és a kartális(más néven írott) alkotmány. A kartális alkotmányt alaptörvény-nek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (par-lament, Országgyűlés) fogadja el (e-setleg népszavazás erősíti meg). A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összes-sége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állam-polgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hív-ták ezeréves alkotmánynak.

5. Az Alkotmány általános rendelkezései " A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.„ • jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) • népszuverenitás (választott képviselők útján, közvetlenül) • állampolgárok védelme • gazdasági élet szabályozása "A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait."

6. Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek • alapvető jog (emberi és állampolgári jogok), alanyi jog az alapvető jogok lényegi elemeit törvény állapítja meg (lényegi elemeit törvény sem korlátozhatja) • csoportosítás: alany és tárgy szerint • alany szerint: emberi jogok; és állampolgári jogok és kötelességek • tárgy szerint: politikai rendszerhez kapcsolódó alapjogok; gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok • alapvető jogok: • szabadságjogok (élet és emberi méltóság, jogorvoslat, gyülekezési jog) • politikai alapjogok (választójog, állampolgárság, helyi önkormányzás) • gazdasági, szociális és kulturális alapjogok (pihenés, munka, egészség) • alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhek, tankötelezettség

7. Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja:a hatalmi ágak – a válasz-tópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőriz-hetők legyenek (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.) A hatalommegosztás elve Montesquieunevéhez fűződik: főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói

8. Az állam szuverenitása A szuverenitás állami főhatalmat jelent. • Megkülönböztetünk külső és belsőszuverenitást: A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az állam a hatalmát min-denféle külső befolyás-tól, ellenőrzéstől men-tesen, önállóan gyako-rolja. A belső szuverenitás az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy – szerveze-tei útján – az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás – a modern államokban általában elfogadott tétel szerint – népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatal-mazást a hatalom gyakorlására.

9. Közvetlen hatalomgyakorlás A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek. Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában: a népszavazás és a népi kezdeményezés A népszavazás és a népi kezdeményezés során a válasz-tópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfon-tosabb állami döntések meghozatalában. • mindkettő lehet országos és helyi, • illetve kötelező vagy mérlegelés alapján sorra kerülő

10. Közvetett hatalomgyakorlás Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon,azaz képviselőik útjánvesznek részt. Választójog alapelvei: • általános= minden nagykorú állampolgárt megillet • egyenlő=minden szavazat azonos mértékű • közvetlen= közvetlenül a jelöltekre szavazunk • titkos= zárt fülke, boríték, lezárt urna, bizottság Kizárás: csak bírósági ítélet ala-pozhatja meg (cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, szabadságvesztés, intézeti kény-szergyógykezelés, közügyektől eltiltás). • VÁLASZTÁSI RENDSZER= választójogi szabályok • és választási eljárási szabályok összessége • VÁLASZTÓJOGI SZABÁLYOK • aktív választójog: ki választhat • passzív választójog: ki választható • feltételek: nagykorúság, állampolgárság, lakóhely

11. A Magyar Köztársaság államszervezete • Törvényhozó hatalom (Országgyűlés) • Államfő (Köztársasági elnök) • Végrehajtó hatalom (Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei) • Jogvédelmi szervek • alkotmány és alkotmányos jogok védelme (AB, ombudsmanok) • igazságszolgáltatás szervei (bíróságok, ügyészségek) • A helyi közügyek ellátására létesített szervek (helyi és területi önkormányzatok) Jellemzői: • jogállam (jogbiztonság) • az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmány szabályozza • hierarchia

12. Az Országgyűlés • legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv • törvényhozói hatalmat gyakorol • a végrehajtó hatalmat ellenőrzi Feladatai 5 csoportba oszthatók: • Szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl.: alkotmány és más törvények megalkotása; nemzetközi szerződések megkötése) • A kormány ellenőrzése (pl.: kormányprogram elfogadása; költségvetés végrehajtásának ellenőrzése) • Személyi döntések(országgyűlés tisztségviselőinek- ; államhatalmi ágak vezetőinek megválasztása) • Védelmi feladatok (pl.: hadiállapot kinyilvánítása; békekötés) • Egyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)

13. Országgyűlési képviselők • tevékenységüket a köz érdekében végzik • 386 képviselő • mentelmi jogilleti meg őket, ez két dolgot jelent: • felelőtlenséget • sérthetetlenséget • szigorú összeférhetetlenségi szabályok • törvénykezdeményezési joguk van, vitában felszólalhatnak, bizottságok ülésein részt vehetnek, interpellálhatnak és kérdezhetnek

14. . Az Országgyűlés szervezete, működése • megbízatása négy évre szól • szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg • működési rendjét a Házszabály tartalmazza • tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) • bizottságok: - állandó és ideiglenes; al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) • ülésszak: • rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) • rendkívüli • határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van • szó szerinti jegyzőkönyv

15. Köztársasági elnök Magyarország államfője a köztársasági elnök • kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett • önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg • a végrehajtó hatalmon kívül áll, politikailag független Megválasztása: A választást jelölés előzi meg: ehhez 50 képviselő írásbeli ajánlása szükséges Köztársasági elnök lehet:az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. Tevékenysége:az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható • titkos szavazás • képviseli a Magyar Államot, nemzetközi szerződéseket köt, egyéni kegyelmet gyakorol, kitűzi az országgyűlési képviselők választásának időpontját, népszavazást kezdeményezhet, törvényt kezdeményezhet • feladatait önállóan vagy ellenjegyzéssel látja el

16. Alkotmánybíróság • bírósági formában működő testület, 11 tagját az Országgyűlés választja 9 évre • szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik: • előzetes normakontroll • utólagos normakontroll • alkotmányjogi panasz • mulasztásos alkotmánysértés megállapítása • hatásköri viták eldöntése • Alkotmányértelmezés • egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.

17. Országgyűlési biztosok • az alkotmány alapján létrehozott közjogi méltóság (a jogintézmény a skandináv államokból származik) • jelenleg Magyarországon • állampolgári jogok országgyűlési biztosa; • nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa; • adatvédelmi biztos működik • az Országgyűlés választja 6 évre, egyszer újravá-lasztható • alkotmányos jogokkal (nemzeti és etnikai jogokkal, személyes/közérdekű adatokkal) kapcsolatos visszás-ságokat vizsgálja • intézkedéseket kezdeményezhetnek • eljárásukat bárki kezdeményezheti, valamint hiva-talból is eljárhatnak • évente beszámolnak az Országgyűlésnek

18. Bíróság Magyarországon az igazságszolgáltatás a bírósá-gok feladata. A bíróság tehát az állam büntető igényének érvényesítésére, a jogviták eldöntésére és végre-hajtására létrehozott, közigazgatástól elkülönült szervezeti rendszer. A bírósági rendszer négy szintű • Legfelsőbb Bíróság • Ítélőtáblák • Megyei és fővárosi bíróságok • Helyi, fővárosi kerületi és munkaügyi bíróságok Az igazságszolgáltatás alapelvei • bíróság előtti egyenlőség, • tisztességes eljárás, • társas-bíráskodás elve, • védelemhez és képviselethez való jog, • jogorvoslat joga függetlenség, összeférhetetlenség

19. Ügyészség Négyszintű szervezet: • Legfőbb Ügyészség • fellebbviteli főügyészsé-gek • megyei, fővárosi főügyész-ségek, • városi, fővárosi kerületi ügyészségek Az ügyészi szervezet része, de a szervezeten belül viszony-lagos önállósággal bír a katonai ügyészi szervezet: • Katonai Főügyészség, • Katonai Fellebbviteli Fő-ügyészség, • katonai területi ügyész-ségek Az ügyészség: • közreműködik az alkotmá-nyos rend és az állampol-gárok jogainak védelmében • üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket Hatáskörei: • Ügyészi nyomozás • Nyomozás törvényessége feletti felügyelet • Büntetés-végrehajtás törvényességének felügyele-te • Képviseli a vádat • Ügyészi törvényességi felü-gyelet Élén a legfőbb ügyész áll, akit az Országgyűlés választ 6 évre.

20. Kormány • a végrehajtó hatalmat testesíti meg • általános hatáskörű testületi szerv, mely a minisz-terelnökből és a miniszterekből áll • megalakulása: • A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja • A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki • kettős funkciója van: a kormányzati feladatok ellátása és a közigazgatás irányítása, felügyelete ( a közigazgatás csúcsszerve) • Országgyűlésnek felelős • megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal indítvány

21. Jogforrások rendszere Jogforrásról két értelem-ben beszélhetünk: 1. Anyagi értelemben vett jogforrás= az a szervezet, amely jogosult a jogszabályt megalkotni 2. Alaki értelemben vett jogforrás= a jogszabály megjelenési formája (törvény, rendelet) Jogforrási hierarchia: Alkotmány Törvények (Törvényerejű rendelet) Rendelet Közösségi jog, nemzetközi szerződés Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: Határozat Utasítás Statisztikai közlemények Jogi iránymutatás Jegybanki rendelkezés