Kárpát-medencei szintű együttműködés

1. Dr. Billo Kármen osztályvezető Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály Kárpát-medencei szintű együttműködés

2. Magyarország és a Kárpát-medencei Térség • A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk • Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9% • A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult • Számottevő még a kihasználatlan potenciál • Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, 2008-2009-es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat

3. Kárpát-medencei Gazdasági Térség • A Kárpát-medence egyike Európa makrorégióinak • Ahhoz, hogy a térség versenyképessége javuljon, a makrorégió belső integráltsági fokának növelése elengedhetetlen (gazdasági, infrastrukturális, intézményi, politikai, humán, stb.) • Az integráltság elmélyítése minden itt élő nép egyenlő érdeke • Ezt állami eszközökkel is elő kell segíteni, a piac nem old meg mindent • Ezt a célt szolgálja az Új Széchenyi Terv részét képező Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogram • A gazdasági válság tanulsága, hogy ha nem fogunk össze, mindannyian kiszolgáltatottakká válunk (devizatartalékok kritikus (spekulatív) szint alá süllyedése!) • A tőke lehetőleg maradjon a térségben (pl.: közbeszerzési piacok egymás felé való megnyitása, turisztikai piaci integráció, stb.)

4. Kárpát-medencei Gazdasági Térség • Gazdasági globalizációs folyamatok • A magyar gazdaság – egyelőre - nem globális, hanem csak regionális szerepkörrel számolhat, ez felel meg jelenlegi teljesítőképességének, lehetőségeinek • KKV szektor akciórádiusza 600-800 km • A Kárpát-medencében léteznek bizonyos objektív előnyök, amelyeket a magyar gazdaság kihasználhat (kapcsolatrendszer, nyelvismeret, tradíciók) • 3+1 cél: • A magyar gazdaság növekedési esélyeit javítja • Közvetett és közvetlen nemzetpolitikai hozadék (tekintély, munkahely, jövőkép) • Térségi érdek a versenyképesség növekedése • EU-s érdek a regionális stabilitás fenntartása, migrációs problémák kezelése

5. Kárpát-medencei Gazdasági Térség • Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban • Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése • A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!)

6. Kárpát-medencei Gazdasági Térség Eszközök és intézmények • Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer(külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal és annak irodahálózata, gazdasági vegyes bizottságok) • Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.) • Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap) • Együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel • Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet

7. Wekerle Terv – kidolgozásának indokai • A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása • A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítéséhez • Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra • A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági növekedés súlypontja Közép - Európára helyeződik át • Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív előnyök • Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is versenyképessé válni • Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználása • A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása

8. Wekerle Terv kapcsolódási pontjai

9. Wekerle Terv alapelvei Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése Helyi vállalkozók vertikális integrációja A külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat-európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése. Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődését A helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében

10. Wekerle Terv célrendszere

11. Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése • A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő • További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik • A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül • A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre • Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévé • A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődés • A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.

12. Határ menti együttműködés • Vegyes-kamarai együttműködés • Üzletember-találkozók • ETT (EGTC) • ETE projektek • Kiállításokon, vásárokon való részvétel • Környezetvédelmi export program (KEXPORT)

13. EU-s tapasztalatok átadása • IPOSZ – vállalkozói tapasztalatok átadása • Pályázati kiírás - a versenyképes vállalkozói tudás támogatására, - a szak- és felnőttképzés területén szerzett magyar tapasztalatok átadására  • Jogharmonizáció • Twinning együttműködés (közigazgatási „ikerintézményi” programok)

14. Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem • 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 19. importban pedig a 29. helyet foglalta el. • Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában Oroszország, Németország, Olaszország és Kína után (4,8%); importban a 11. helyen áll (3,1%). • Az áruforgalom 2008-ig növekvő tendenciát mutatott, 2008-ban meghaladta az 1 milliárd eurót. 2009-ben a Szerbiába irányuló magyar export értéke a világgazdasági válság hatására 34%-kal, importunké 5,3%-kal csökkent. 2010-ben az export ismételten növekvő tendenciát mutatott, de továbbra is elmarad a válság előtti szinttől, míg importunk meghaladta a válság előtti értéket. • A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2010-ben 25,6%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, míg 2011. január-októberben 15,7%-os növekedést (815,5 milló euró) mutatott az előző év azonos időszakához. • A legfontosabb magyar exportcikkek: gabona és gabonakészítmény, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, gyógyszer, gumigyártmány, parafa és fatermék, gépek, híradástechnikai berendezések, villamos gépek, közúti járművek. • Az importban jelentős tételt képviselnek a cukor, cukorkészítmény, fémtartalmú ércek, villamos energia, szerves vegyi termékek, műtrágya, színesfém, gépek, gépi berendezések.

15. Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok – működőtőke beruházások • A 2000-2010. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország a befektetési rangsor 13. helyén áll; • A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (2006-ban 244 M USD FDI érkezett Magyarországról Szerbiába); • Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: • OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); • Mol – jelenleg 33 benzinkúttal rendelkezik; • Conti Tech Rubber Industrial Kft.– a „KolubaraUniverzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; • Betonút Zrt. – a Valjevoput útépítő vállalat megvásárlása; • Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; • Fornetti – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban.

16. Európai Területi Társulások • Az Európai Területi Társulások (ETT - EGTC): az Európai Területi Együttműködési Programok (ETE) végrehajtásának az egyik eszköze • a jövő: az ETT-k nagyobb mértékű beillesztése a 2014 és 2020 közötti időszak kohéziós politikájára vonatkozó jogalkotási intézkedésekbe • finanszírozás: a 2014-20-as új időszakban a határon átnyúló együttműködések szerepe nagyobb hangsúlyt kapnak (ETE programok kohéziós forrásokból való részesedése 11,7 milliárd (3,48%) euró, ami növekedést jelent a jelenlegi 8,7 milliárd (2,52 %) euróhoz képest) 

17. Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program • Európai Unió támogatásával lehetőség a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére és • a harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozására

18. Határ menti infrastruktúrafejlesztés • Ásotthalom és BačkiVinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út: • 2011. november 24-én átadásra került • jelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – Vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- BačkiVinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítésére • cél: forgalomba helyezésének feltételei 2012. december 31-ig megvalósuljanak

19. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Billo Kármen osztályvezető Cím: 1055 Budapest Kálmán I. utca 2. E-mail: karmen.billo@ngm.gov.hu Tel: +36-1-472-8583