1 / 27

A táj fogalma az európai földrajzban

Dr. Probáld Ferenc professzor emeritusz ELTE. A táj fogalma az európai földrajzban. (történeti vázlat). Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest, 2008. 11. 08.

percy
Download Presentation

A táj fogalma az európai földrajzban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Probáld Ferenc professzor emeritusz ELTE A táj fogalma az európai földrajzban (történeti vázlat) Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest, 2008. 11. 08.

  2. Babits: „Tudomány és művészet … nagy dolgok: ők a világról való tudatunk legkincsesebb gyűjtőkamrái; a művészet az érzetek és érzések, a tudomány a belőleleülepedett fogalmak drága gyűjteménye.” • (Nyugat, 1912)

  3. A tájfestészet először Kínában alakult ki a kora középkorban. De a földrajzi tájfogalom az európai reneszánsz művészetből ered (újfajta természet- és térszemlélet). • Yi-Fu Tuan (1990): Az európaifestőművészet hagyományos, tartós érdeklődése a realista ábrázolás iránt teljesen egyedülálló. Emiatt találták alkotásait különösen értékesnek a geográfusok, elsajátítván belőlük a természet, a tájak és emberek helyes, életteli szemléletmódját.” Ma Yuan (13. század): táj. Tusrajz, selyemtekercsen, szigorú elrendezési kánon

  4. Giotto (1267-1337): Szent Ferenc vizet fakaszt a kősziklából A reneszánsz hajnala: a táj csupán háttérként jelenik meg; a térbeliség nem érzékelhető.

  5. Giotto: Szent Ferenc kiűzi az ördögöket Arezzóból A háttér ezúttal városkép, térbelisége alig érzékelhető.

  6. Leon Battista Alberti (1435): A festészetről A lineáris perspektíva geometriai alapjainak lerakása; a térbeli tárgy síkba vetítése tájképfestészet, térképészet (különböző vetületek és perspektívák)

  7. A perspektíva és képi elemek a térképi domborzat-ábrázolásban (Leonardo da Vinci, Christoforo Sorte)-térképrészlet, 1600 körül- Az ábrázolásmód hasonló formái ma is „divatosak” (pl. tengerfenék domborzata)

  8. Tiziano (1485-1576): Európa elrablása

  9. Annibale Caracci (1560-1605): A Szent Család menekülése Egyiptomba A táj a főtéma, önálló műfaj

  10. Jacob van Ruisdael (1628-1682): Holland táj szélmalommal

  11. Jacob van Ruisdael (1628-1682): Táj vízeséssel

  12. Nicolas Poussin (1594-1665): Photiosz halála („árkádiai” táj)

  13. Claude Lorrain (1600-1682): táj hajósokkal

  14. Stourhead – angol kert: megtervezett ideális táj – 18. század

  15. William Hodges (1744-1797): Cook kapitány hajói Tahitinél

  16. Alexander von Humboldt (1769-1859)

  17. A tájfogalom megjelenése a tudományban • Humboldt: A képzőművészet, a költészet és a természettudomány között „ősi szövetség” áll fenn. Az előbbiek t.i. a teljességre törekvő megismerés legfőbb ösztönzői. • „A természet mindenütt, aFöld minden kis részletében a teljességet tükrözi vissza.” • „A táj egy meghatározott vidék valamennyi tulajdonságát magában foglaló jellegét („Totalcharakter”) képviseli.” • Következésképpen: a táj esztétikai kategóriából a tudományos megismerés tárgyává lesz.

  18. A földrajz tájtudományi koncepciója • A földrajz útkeresése a XIX. sz. alkonyán: • Elterjedéstani irányzat • Kapcsolattudományi irányzat • Tájirányzat • Teleki Pál (1917): „A földrajznak a táj… individualitásában, egyszeriségének értékében sajátos tárgya van.” – „A földrajz legfőbb feladata, vezérelve a táj leírása.” • Mendöl Tibor (1947): „A földrajz végső feladata mai felfogásunk szerint a tájak és a belőlük összetevődő egész földfelszín életének és arculatának magyarázó leírása.” (Az emberföldrajzé a műtáj leírása)

  19. A földrajzi tájfogalom • Teleki Pál (1936): „A táj a földfelszíni élet természettől való synthesise a Föld bizonyos pontján, területén… Nincs két egyforma táj a Földön… Ha a tájak egyéniségek, individuumok is, a Föld nincs belőlük sakktábla vagy puzzle-játék szerűen összetéve. A tájak csak ritka esetben határoltak egészen élesen, rendesen átmenetek vannak köztük, legtöbbször észrevétlenebbül olvadnak egymásba.” • Marosi Sándor (1980): A táj a térnek a szomszédságtól elhatárolódó, egyéni sajátosságokkal rendelkező egysége. „Bár arculata a társadalom hatását is tükrözi, de térbeli alapja, határainak meghatározója a természetitényezők összessége; ezért tudatunktól függetlenül létező objektív valóság.”

  20. A jogalkotás tájfogalma • Természetvédelmi törvény(1996) 6.§ (1): „ A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.” • Európai Tájegyezmény (2000, Mo. 2005): „A táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki.”

  21. A tájfogalom ellentmondásai • Jelentéstani problémáka különböző nyelvekben (pl. Landschaft vs. landscape) • Filozófiai kérdések: A táj objektíve létező és lehatárolható térkategória – avagy „az ember által egységes egészként érzékelt és értelmezett látvány, a szemlélő által definiált gondolatiképződmény”, „intellektuális koncepció”? • Létezik-e természetes (ill. az ember megjelenése előtt is létezett-e) táj – avagy a táj mindig „humanizált természet”? • Alkalmas-e az egyedi jellegű táj arra, hogy tudományos kutatás tárgya legyen?

  22. Lehetséges, hogy a táj – és a tájfogalom – csupán „zöldség”? (Itt igen: nincs térbeli kölcsönhatás a „tájtényezők” között.) Itt az út köménnyel van burkolva, borsó terem a brokkoli-fákon, és a kenyér-hegyek fölött karfiol-felhők gomolyognak.

  23. Tájföldrajz, regionális földrajz: új lehetőségek a térinformatika eszközeivel • Enyedi György (2007): „A tájban egyszerre zajlanak le a természeti folyamatok és a benne működő társadalom élete. A geográfiának mindig megmarad a feladata, hogy ezt szintézisbe hozza. Ez a szintézis, ez a térlátásmód nagy erény, és a földrajztudományt modern szereppel is felruházza.” • A földrajz művészet is! (Teleki, Hart stb.)

  24. Vermeer van Delft (1632-1675): a geográfus

  25. Köszönöm a figyelmet!

More Related