Ortodox diskurzus a poszt-szovjet Oroszországban

1. Ortodox diskurzus a poszt-szovjet Oroszországban

2. Két fogalom • „Kulturális reakcionizmus”: civilizációk magját képző, nagy múlttal rendelkező társadalmi és politikai hagyományrendszerek ellenreakciója a globalizáció egységesítő trendjeivel szemben. • „Diskurzuselmélet”: a valóság sokféleképpen interpretálható és az, hogy egy jelenség milyen jelentést kap, a társadalmilag meghatározott diskurzív kerettől függ. Minden társadalomban különböző narratívák („magyarázatok”) versenyeznek egymással a hegemón helyért és a szereplők hatalma pont abban mutatkozik meg, hogy mennyire képesek saját „értelmezéseiket” és „magyarázataikat” elfogadtatni a társadalommal. • A diskurzus tág értelmezése: állásfoglalások, nyilatkozatok, szimbólumok, művészeti alkotások, stb. Ernesto Laclau Chantal Mouffe

3. Egy diskurzus hatása függ… • történelmi jelentőségétől; • a politikai hatalomhoz fűződő viszonyától; • társadalmi elfogadottságától és a belé vetett bizalomtól; • saját maga szerepéről alkotott koncepciótól; • más „narratívák” meglététől és erősségétől.

4. I. Az Ortodox Egyház helye a poszt-szovjet Oroszországban Iszlám Nyugati hatások „Ellennarratívák” Ideológiai űr, identitásformák hiánya Inspirációs forrás Történelmi intézmény Politikai hatalom az Egyház mint eszköz Az Orosz Ortodox Egyház koncepciója önmaga szerepéről Kulturális hatások Interperszonális kapcsolatok Bizalmi viszonyok Társadalmi beágyazottság Elnyomó, manipulatív Csonka civil társadalom Az orosz társadalom

5. 1. Az Orosz Ortodox Egyház mint történeti intézmény „Az ortodox hit és kultúra nélkül Oroszország nem létezhetne. Éppen ezért napjainkban, midőn keressük mindennapi és politikai életünk morális alapjait, nagyon fontos, hogy visszatérjünk ezekhez a gyökerekhez.” (Vlagyimir Putyin) • 988-ban I.Vlagyimir Kijevi Nagyfejedelem felvette a kereszténységet; • A Szűzanya és a Földanya összemosódása; • Sobornost: közösségiség és paternalizmus; • Az uralkodó szakrális szintre emelése; • A Harmadik Róma-tan kialakulása és IV. Iván cárrá koronázása; • Az Orosz Ortodox Egyház alárendelt helyzete; • A szovjet rezsim vallásellenes politikája, de ugyanakkor eszköz-szerű használat. A Szűzanya Moszkva a Harmadik Róma IV. Iván cár Egyház és kommunizmus Sztálin egy ikonon

6. Globalizáció és liberális demokrácia Peresztrojka (sikertelen gazdasági és politikai reformok) A Szovjetunió felbomlása és kulturális reakcionizmus A homo sovieticus felbomlása Glasznoszty (dekonstruktív diskurzus) Kulturális reakcionizmus

7. 2. Egyház és a politikai hatalom: egy „aktív partnerség”

8. „Aktív partnerség”: • Szimbolikus szinten: a Megváltó Krisztus Székesegyház, a politikai vezetők vallásosságának hangsúlyozása, az új elnökök megáldása; • Politikai szinten: legitimációs forrás, az Egyház részvétele a kampányban, az „irányított pluralizmus” mint az „ortodox kultúra” védelme; • Jogi szinten: 1997-es Gondolat- és Vallásszabadságról szóló törvény hierarhizáló jellege (tradicionális és nem tradicionális vallások).

9. 3. Az orosz társadalom viszonya az Egyházhoz • A közvéleménykutatások alapján az Orosz Ortodox Egyház az egyik legmegbízhatóbb intézményként van számon tartva az orosz lakosság körében; • Kirill pátriárka személyes népszerűsége. Forrás: http://www.levada.ru/eng/sborniki.html

10. 4. Az Egyház önmaga szerepéről alkotott koncepciója • Az ortodox értékvilág megőrzése és érvényre juttatása a gyorsan változó, globalizálódó materialisztikus társadalomban; • 2000. augusztus 16-án II. Alekszij, egyetértésben a moszkvai püspöki zsinattal, elfogadta az Orosz Ortodox Egyház Szociális Alapvetéseit; • 2006-ban jelent meg a „Nyilatkozat az emberi jogokról és méltóságról”; • A vallási vezetők állásfoglalásai a legkülönbözőbb társadalmi (és politikai) kérdésekben; • Az Egyház jelentős médianyilvánosságot kap és önmaga is törekszik platformok kialakítására.

11. 5. „Ellennarratívák” a poszt-szovjet Oroszországban • A peresztrojka óta, különböző politikai, vallási, kulturális diskurzusok versenyeznek egymással.

12. Az iszlám és a neo-eurázsiai irányzat tekinthető ezek közül jelentősnek: • az orosz birodalmi érzület hangsúlyozása mellett megoldást kínál az iszlám kérdésre is (két uralkodó nemzet koncepciója); • 2001-ben alakult meg az Oroszország eurázsiai pártja; • 2003-ban alakult meg az Eurázsia Párt (Alexander Dugin); • A neo-eurázsiai diskurzus folyamatos beépülése az orosz politikai térbe. Ennek okai: • A csecsen konfliktus megoldására való törekvés; • Növekvő orosz iszlám közösség; • Stratégiai számítások: hatékonyabb párbeszéd az iszlám világgal; • Egy új külpolitikai utat és a birodalmi koncepció továbbélését is jelenti.

13. II. Az ortodox diskurzus megjelenési formái

14. 1. Identitástudat és társadalmi viszonyok • „Klerikális nacionalizmus”; • Tradicionalizmus és nyugatellenesség; • „Irányított pluralizmus” vs. gondolatszabadság; • Individualizmus vs. sobornost; • Intolerancia (új vallási mozgalmak, szexuális kisebbségek, „ellenkultúra”); • A szociális életet strukturáló intézményrendszer. Forrás: http://www.levada.ru/eng/sborniki.html Forrás: http://www.levada.ru/eng/sborniki.html

15. 2. Kulturális produktumok: • Tradicionális értékek képviselete „Oroszország, amelyet elvesztettünk” II. Miklós szakralizálása Pravoszláv kolostorok újjáépítése Szláv írásbeliség és kultúra napja Ikonfestészet

16. …alkalmazkodva a modern körülményekhez • Az ortodoxia megjelenése az orosz filmművészetben, a népszerű tévésorozatokban, illetve saját csatorna működtetése. Shtrafbat:

17. …akár rockzenével is megfűszerezve Rock koncert Kijevben 2008 nyarán a kereszténység felvételének 1020. évfordulóján ugyanakkor fellépve a nyugati trendekkel és az „ellenkultúrával Ortodox szélsőségesek Harry Potter könyvet égetnek „Vigyázat, Vallás!” című kiállítás

18. Történelmi hagyományok: 3. Ortodoxia és hadsereg A kazanyi Szűzanya Alexander Nyevszkij Dmitrij Donszkoj A Szent György-kereszt • Továbbélése a jelenkorban:

19. 2009 szeptemberétől a „Pravoszláv kultúra alapjai” című tárgyat vezették be; • Az orosz népesség mintegy 70%-a támogatja az új tantárgy bevezetését. 4. Ortodoxia és oktatás

20. 5. Ortodoxia és a szuverén demokrácia viszonya Ortodox Egyház: „Kulturális protekcionizmusra” való törekvés és az orosz civilizáció sajátosságainak hangsúlyozása. Kulturális fenyegetettség Legitimációs alap Globalizáció Csonka civil társadalom

21. A közvéleménykutatások alapján az orosz lakosság jelentős része támogatja az „orosz demokráciáról” alkotott elképzeléseket. Forrás: http://www.levada.ru/eng/sborniki.html Forrás: http://www.levada.ru/eng/sborniki.html

22. 6. Az ortodoxia külpolitika vetületei • Kulturális alapokon nyugvó multipoláris világ; • Pravoszláv összefogás elősegítése; • Egyházi diplomácia. Viktor Janukovics és Kirill pátriárka Szent Oroszország kiállítás a Louvre-ban Medvegyev a Kuril-szigeteken Ignatius érsek az Északi-sarkon

23. Köszönöm a figyelmet!

26. Második legjelentősebb felekezet; • Poszt-szovjet etnikai konfliktusok; • Orosz Ortodox Egyház vs. Észt Apostoli Ortodox Egyház; • Kulturális expanzív törekvések az Európai Unióban; • Ortodox Egyházak Európai Unióhoz delegált képviseleti bizottsága; • Ortodox csoport az Európai Parlamentben? (Tatyana Zhdanok [Litvánia] és Slavi Binev [Bulgária] parlamenti képviselők is támogatják); • Az orosz mint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve? Az Orosz Ortodox Egyház és a Balti országok

27. Ortodoxia és űrkutatás • Az űrkutatás mint orosz nemzeti büszkeség, a sikeresség jelképe; • Az űrhajók megáldása, ikonok fedélzetre való felvitele; • Kirill pátriárka azon felvetése, hogy szívesen részt venne egy űrutazáson; • Az Orosz Ortodox Egyház azon törekvése, hogy népszerűségét tovább növelje.

28. Tabajd: vörös csillagból ortodox kereszt

29. Ortodoxia és gazdasági élet • hatása az ország gazdasági életére: bratsvo és paternalizmus; • 1917 előtt mint az egyik legjelentősebb földtulajdonos; • adómentességek; • az Orosz Ortodox Egyház gazdasági tevékenysége (ingatlanbefektetések, szállodák); • 2004-ben hozták létre az Egyház befektetésekkel foglalkozó központját.