Együtt kell-e élni az agresszivitással?

1. Együtt kell-e élni az agresszivitással? Csillag Ferenc pedagógiai és közoktatási szakértő 2009. április 29.

2. Miért vagyunk ma érzékenyebbek az agresszív viselkedésre? • Tapasztalataink szerint a szülői ház gyakran közvetít agressziót. („Védd meg magad!”, „Szerezd vissza!”, „Ne hagyd magad!”) • A mintakövető magatartás kérdése: a gyermek azt teszi, amit a közvetlen környezetében lát. (A türelmetlen szülő megrázza gyermekét, folytonosan sürget, megmagyarázhatatlan dolgokat vár el, követel.)

3. Miért vagyunk ma érzékenyebbek az agresszív viselkedésre? • A tanulói eredménytelenségek, a folytonos kudarcok gyakran az okok között szerepelnek. • A motiválatlanság problematikája. • A média is ezt közvetíti, s ez mintául szolgál. • Versenyben vannak a tanulók egymással. („Ezt te úgy sem mered megtenni!” – s már a verbális agressziónál tartunk.)

4. Miért vagyunk ma érzékenyebbek az agresszív viselkedésre? • A zajok, amelyek egészen fiatal korban is a gyermekek életét terhelik. (Az ingerküszöb kimutathatóan emelkedett.) • A beszélgetés helyett az utasítás lépett. • A reklám szerepe. Sok-sok reklám az erőt, a sebességet, a váratlanságot idézi föl. A minta szerepe. A sok-sok inger mellett a problémakezelés nehezebb, kudarcosabb.

5. Példák az agresszióra: Az agresszivitást kiváltók: • Társak („Egységben az erő!”) • Egy idegen felnőtt („Ezt nem engednéd meg magadnak, ha anyád itt lenne!”) • A követelményeket örökösen változtató pedagógus („Na ezt az én óráimon nem lehet!”) – A nagy példabeszédek hatása – ellenhatása.

6. Példák az agresszióra: • A szülői szerep – a már említetteken kívül jelen van az elhanyagoló magatartás, azaz „felhívom magamra a figyelmet, akkor csak észrevesznek.” • A testvérek közötti belső viszonyrendszer. Az elfogadott, a kedvelt gyerek az elutasított, a problémás gyerek. Az elvárási szintek különbözősége.

7. Amikor a szavak sebet ütnek: A verbális agresszió veszélyei: „Ordítoztam, toporzékoltam ...” József Attila Vajon a költő szavai kimerítik-e az agresszivitás fogalmát?  A mai értelemben nem. Ám a következő mondatok a mindennaposak: „Na, ne már!” vagy „Maga nekem hagyjon békét!”, de ez is előfordul: „Velem aztán ne szórakozzon!”

8. Mindig érdemes harcba menni? • A verbális agresszió mindenkor kezelendő, ugyanis ez is agresszió, s amit szavakban megtesznek, azok más módon is előjöhetnek. • Szükség van a dinamika csökkentésére, mert az tompítja az indulatokat. (Suttogás)

9. Mindig érdemes harcba menni? • „Ezúton értesítem a tisztelt szülőket, hogy fiuk matematikából bukásra áll. Kokits Gizella, matematika tanárnő." A távirat késő délután érkezett, késő délutánra időzítették, amikor az egyik tisztelt szülő már biztosan otthon van. A végzet egy szemüveges, kicsi, sokgyermekes postás képében csöngetett. A hatás váratlan volt, de kiszámítható. (Jánossy Lajos) Mi lehet a „hatás”? • Korosztályfüggő: kiabálás, büntetés, megvonás stb.

10. Amikor az agresszió látványos „Kicsi a rakás ...” Mire kell figyelni? (játék vagy agresszivitás). A pedagógus felelőssége.

11. Amikor az agresszió látványos A korkülönbség bizonyos esetekben bizonyítási kényszerrel jár együtt. Feltétlen beavatkozást igényel. Nem csak fizikai sérüléseket élhet át a kisebb, hanem mélyebb hatásokat is.

12. Amikor az agresszió látványos Amit egy csoport közvetít. (focimeccsek) „Áldozat vagy elkövető? – (ki kezdte korábban?) Beavatkozási stratégia.

13. Amikor az agresszió a külső szemlélő számára nem látható • Alattomos jelenség, a csoportban egy-egy személy a „kiválasztott”. Bármit cselekszik, azonnal reagálnak a társak. Kezdetben szóban, de lehetnek fájdalmas összecsapások is.

14. Alapelvek: "A nevelés feladata nem az, hogy a gyermek valamennyi agresszióját leállítsa, hanem az, hogy azokat antiszociális irányból proszociális irányba fordítsa..." (Ranschburg, J. 1995.) „Az emberi agresszió nem ösztönös, reflexszerű függvénye a külső ingerkonstellációknak, keletkezésében a múltbeli tapasztalatoknak, a szociális tanulásnak rendkívül fontos szerepe van.” (Ranschburg, 1998.)

15. Alapelvek: „Felelős vagy a rózsádért...” A felelősség nem életkorhoz kötött. Kialakítása, fejlesztése állandó feladat. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése! „Fair play” – nem balekság!

16. Alapelvek: "Az érzelmi pallérozottság legalább olyan fontos része a műveltségnek, mint a matematikában vagy az olvasásban jártasság." Karen STONE Mc CROWN pszichológus Valaminek a megértése nem önkényes aktus, nem is passzív tapasztalat, hanem univerzális érvényességre igényt tartó, felelősségteljes cselekvés. Tehát minden fél részéről aktivitást, kontrollt igénylő feladat.

17. Alapelvek: A kommunikációs lehetőségek kihasználása: „Az emberek egyik fele nem beszél elég érthetően, a másik fele pedig nem figyel oda.” (Martina Hasselman) „ ... a kultúrának, sőt magának az életnek is a kommunikáció a lényege.” (E.T. Hall)

18. Miért kell az agressziókezelést megtanulni? • Egyre gyakrabban előforduló jelenség, melyben a rászorulók segítséget várnak. • Mert az agresszió egy jelzés is lehet. (Pl. az agresszor is – más terepen – áldozat.) • Az együttműködés – a kooperáció – gátja. • A példa ereje. • A csoport belső világának átrétegződése következik be egy-egy nyílt agresszív cselekedet hatására.

19. Vissza az előadás címéhez! • „Együtt kell-e élni az agresszivitással?” – nem! Megszokni sem kell! • „Jó szóval oktasd, játszani is engedd!” • Az agresszivitást elkövetők éppúgy magányosak lehetnek, mint a megfélemlítettek.

20. Köszönöm érdeklődő figyelmüket! „Az optimizmus nemcsak idült, de gyógyíthatatlan betegség. Hiszen a valóság állandó elvonókúrája sem segít rajta.” Ancsel Éva